Energia-ársapka bevezetését javasolja a kormánynak az önkormányzati szövetség

Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, miután Budapesten megtartották ülésüket.

„10 millió embernek szolgáltatunk egy másik szinten, az emberek biztonsága, életük stabilitása ugyanúgy elvárható tőlünk is” – mondta Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke. Nem véletlen, hogy a legfontosabb téma az energiakérdés volt a csütörtöki elnökségi ülésükön. Gémesi elmondta, hogy a települési szektor teljesen kiszolgáltatva érzi magát, mert a pályázatokra, közbeszerzésekre az elszállt árak miatt nem kapnak ajánlatot. A polgármester szerint ez erősödni fog, mert a következő időszak energiáját biztosító szerződéseket is most kell majd megkötni. Ezért a Magyar Önkormányzatok Szövetsége két dolgot javasol a kormánynak.

• Hívjanak össze egy nemzeti energiacsúcsot a kérdések megvitatására. Gémesi szerint nem a sajtóban kell egymásnak üzengetni, hanem együtt – szakemberekkel kiegészülve – kell átbeszélni, hogyan lehet túlélni ezt a telet.
• Ársapka bevezetését is javasolják nagyjából március vagy április 15-ig – ennek mértékét még nem határozták meg. Az ársapka segítségével szerintük biztonságosan tudnák továbbüzemeltetni intézményeiket (bölcsődét, óvodát, egészségügyi intézményeket) a téli időszakban.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint az a javaslatuk, hogy osztozzanak a problémákon, de ehhez egy asztalhoz kell ülni. Céljuk ezzel az, hogy tudják biztosítani a tőlük elvárható közszolgáltatásokat. Karácsony hangsúlyozta: természetesen tisztában vannak azzal, hogy ebből az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket. Az ársapkáról azt mondta, egy rövid időre biztonságot adhatna a szektorban, így könnyebb lenne az önkormányzatok éves szerződéskötése.

„Közpénzből gazdálkodunk, nem szeretnénk a szektor spekulánsainak odaadni a településeink pénzét.”

Karácsony szerint a jelenlegi rosszban az a jó, hogy most van igazán itt az ideje, hogy befektessenek megújulóenergia-projektekbe, amelyek hosszútávon mindenképpen megtérülnek. „Nem lenne jó, ha a napi tűzoltás elvenné a figyelmet a hosszútávú megoldásokról” – tette hozzá a főpolgármester.

„A mi településeink az eddigi árakat sem tudták mindig fizetni” – mondta Eszes Béla, Jánoshida polgármestere, a kisebb települések képviseletében. Eszes szerint néha már így is alternatív megoldásokat kerestek, hogy az összes szolgáltatásukat működtetni tudják.

Jánoshidán például már csak az óvodában tudnak gázzal fűteni, a többi helyen fafűtésre kell visszatérniük.

A fűtés miatt pedig költöztetni kell az idősek nappali ellátását is a településen, mert csak ott tudnak majd helyet biztosítani. Kiemelte, hogy a hetekben különösen érzékelik a probléma súlyát: rengetegen érkeznek hozzájuk helyiek, akik nem tudnak megküzdeni az elszállt árakkal, segítséget pedig elsősorban az önkormányzatoktól várnak.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének több száz tagja van, elnökségében öt évente választott független, és ellenzéki polgármesterek ülnek. A sajtótájékoztatón részt vevő politikusok mellett tagja a szövetségnek Márki-Zay Péter, Péterffy Attila és Wittinghoff Tamás is.

Hogy mekkora bajba kerültek az elmúlt hetekben az energiaárak elszállása miatt az önkormányzatok, jól mutatja, hogy a településvezetők napról napra teszik közzé a intézmények bezárásáról, összevonásáról szóló híreket. Eger a várható rezsiszámlák miatt bezárná a strandot, az uszodát, színházak és könyvtárak épületét is. Székesfehérvár polgármestere pedig arról számolt be, hogy lehetetlen áramhoz és gázhoz jutni, emellett közzétette azt is, hogy Fehérvárnak van olyan rezsiszámlája, ami a 23-szorosára nő. Az önkormányzatok helyzetével és azzal, hogy miért lehet kevés az uszoda és a színház bezárása a téli időszakban, ebben a cikkünkben részletesen is foglalkoztunk.