Mennyire oké egészségügyileg, ha csak 18 fokra fűtik télen a munkahelyünket?
2022. szeptember 12. – 12:07
frissítve
Szokatlan tél elé nézünk. Az energiaárak már az év elején is nagyon magasak voltak, a háború kirobbanása óta viszont rég nem látott energiaválság alakult ki Európa jó pár országában. Magyarországon is húzós a helyzet, bár megfagyni nem fogunk sem otthon, sem a munkahelyen, de spórolnunk kell, ha azt akarjuk, hogy ne legyenek nagy leállások az iparban és a lakások fűtésére is jusson elég energia. A közintézményekben 18 fok is lehet, és a versenyszféra cégei közül is sok lejjebb tekeri a fűtést már csak azért is, hogy mérsékelje az elszálló rezsiköltségeit. Dr. Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára, foglalkozás-orvostan és munkahigiéné szakorvos segítségével próbáltunk közelebb jutni ahhoz, hogy mennyire nőnek meg az egészségügyi kockázatok, ha legalább napi 8 órát a szokásosnál hidegebb munkahelyen, akár 18 fokban töltünk.
Gulyás Gergely csütörtökön arról beszélt a kormányinfón, hogy a kórházak és a bentlakásos intézmények kivételével 25 százalékos takarékoskodást írnak elő az állami intézményeknél és állami cégeknél a gázfogyasztásban. Az állami intézményeknél, közhivataloknál ez azt jelenti, hogy legfeljebb 18 fokig lehet felfűteni az épületeket.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) vezetője az intézkedéssel kapcsolatban azt mondta: „18 fok az ülőmunkát, szellemi munkát végzőknek egészségügyi kockázatot jelent.”
Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára, foglalkozás-orvostan és munkahigiéné szakorvos a Telex kérdéseire azt mondta: egy munkahely esetében meg tudjuk határozni, mi az ideális hőmérséklet, de mindenképpen figyelembe kell venni, hogy fizikailag mennyire intenzív munkáról van szó. A fizikai munka során ugyanis hőt termel a szervezetünk.
Azért sem könnyű konkrét hőmérsékleti értékekről beszélni, mert a nőknek és a férfiaknak más a hőérzete. Máshogy működik az anyagcseréjük is, a nőké lassabb, a férfiaké gyorsabb. A gyorsabb anyagcsere több hőt termel, részben ezért is van, hogy az esetek többségében a nők már olyan hőfoknál is fáznak, amit a férfiak többsége még nem érez hidegnek.
A magyar jogszabályok szerint egyébként
- ülőmunkánál, szellemi munkánál: 20–22 fokot,
- könnyű fizikai munkánál 18–22 fokot,
- közepesen nehéz fizikai munka esetén 14–18 fokot,
- nehéz fizikai munka esetén pedig 12–14 Celsius-fokot
kell biztosítania a munkáltatónak. Tehát ha a közintézményekben, közhivatalokban, állami cégeknél végzett szellemi munkát nézzük, akkor a legutóbbi kormányközlés szerint a minimális 20 helyett 18 fok lesz.
Nagy Marcell szerint nincsenek arra vonatkozó egzakt kutatások, hogy milyen betegségeket kapunk el nagyobb eséllyel, ha 20 fok helyett mondjuk 19 vagy 18 fokban dolgozunk. Az biztos, hogy vannak, akik hidegebb munkakörnyezetben hajlamosabbak a felfázásra. És az is köztudott, hogy sok légúti betegségnek kedvez a hűvösebb hőmérséklet, de fokokra lebontani ezt nem igazán könnyű.
Többen eshetnek majd ki a munkából, és több lehet a hiba is
Ha lejjebb visszük a hőmérsékletet, könnyebben terjedhetnek a kórokozók, tehát többen fognak kiesni betegszabadság miatt. Viszont ha számítunk az ilyesféle problémákra, akkor már előzetesen tudunk hozni olyan intézkedéseket, amivel csökkenthetőek a kockázatok – mondta a szakértő.
Például ha valaki kisebb tüneteket észlel magán, akkor lehetőleg maradjon otthon, és ha van lehetősége, inkább home office-ban dolgozzon. A foglalkozás-orvostani szakértő szerint újra elő lehet venni azokat a praktikákat, biztonsági intézkedéseket, amiket a járvány súlyosabb időszakaiban alkalmaztunk.
Influenzaszezonban például vissza lehet térni a maszkviseléshez. A személyes ügyfélszolgálatoknál érdemes újra plexiüvegeket rakni az ügyfelek és a dolgozók közé.
Alacsonyabb hőfoknál romolhat a koncentráció
A koncentrációt és kreativitást igénylő ülőmunkáknál hatékonyságnövelő a magasabb hőmérséklet – mondta Nagy Marcell. Kutatási eredmények alapján például a gépírók 22-23-24 fokban sokkal kevesebb hibával, elütéssel dolgoznak, mint 19 fokban.
Tehát arra is számíthatunk, hogy az ilyen jellegű munkáknál több lesz a hiba.
De például a könnyű fizikai munkáknál gyakran előforduló monotonitás szempontjából kifejezetten előnyös a kicsit alacsonyabb hőmérséklet, mert könnyebben fenntartja a figyelmet, jobban koncentrál a munkavállaló az adott tevékenységre, hatékonyabb így a munka.
Mit csináljunk, ha hidegebb lesz a munkahelyünkön télen?
A szakértő szerint a szokottnál hidegebb munkahelyeken még fontosabb, hogy betartsuk a már jelenleg is érvényben lévő előírásokat. Képernyő előtti munkavégzésnél, ülőmunkánál már most is van olyan szabály, hogy óránként legalább 10 percre meg kell szakítani a munkát.
A szüneteket lehetőleg ne összevontan vegyük ki, hanem óránként. A mozgás hőt termel, tehát álljunk fel, mozgassuk át magunkat, frissítsük fel a vérkeringésünket. A tartásunknak is jobb, ha időnként felállunk, és átmozgatjuk magunkat. Az ujjainkat is érdemes átmozgatni, nőknek például gyakrabban lehet gondjuk a hajszáleres keringésükkel, a hidegben pedig könnyebben elvékonyodnak ezek az erek, elkékülnek az ujjak.
Az is segít, ha sok folyadékot iszunk, hiszen azzal nagyobb eséllyel előzzük meg a felfázást, a húgyúti fertőzéseket. Ugyanis ha sokszor megyünk ki pisilni, a baktériumoknak nem lesz ideje elszaporodni a szervezetünkben.
A szakértő szerint, ha nem megyünk naponta legalább négyszer-ötször pisilni, az azt jelzi, hogy nem iszunk elég folyadékot.
Hidegebb munkahelyen érdemes melegebb italokat is innunk, ettől a hőérzetünk mellett a közérzetünk is javulhat.
És a szemünknek is szüksége van a szünetekre. Nem jó, ha túl hosszú ideig ugyanazon a távolságon tartjuk a szemizmainkat. Fejfájás, szemkáprázás, látásfáradás lehet a következménye – sorolta a szakértő.
Az étkezésünkön viszont nem szükséges változtatni a hidegebb munkahelyen sem ülőmunka esetén. Az ülőmunkát végzők döntő többsége sajnos több kalóriát visz be, mint amennyit felhasznál.
És persze az egyik legfontosabb tanács, hogy öltözzünk fel jól, lehetőleg rétegesen.
Ez egy kényszerhelyzet, senki nem örül neki, de a 18 fok még éppen annyi, ami kibírható
A szakértő úgy véli, a 16-17 fok már tényleg sokkal kockázatosabb lenne, hiszen azt közepesen nehéz fizikai munka végzése esetén éreznénk komfortosnak. A 18 és 19 fok között viszont nincs olyan nagy különbség az egészségügyi kockázatok terén.
A 20-22-höz képest a 18 fok sokat számít, azt már egyértelműen megérzi az ember. Például egy panelben élő embernek különösen nagy lehet a különbség az otthoni és a munkahelyi hőfok között.
De szerinte a 18 fok az még pont az alja annak a tartománynak, ahol össztársadalmi szinten nem lesznek komoly egészségügyi következmények. Lehet, hogy valamivel többen lesznek betegek, viszont kényszerhelyzetben vagyunk, aminek senki nem örül, de alkalmazkodnunk kell hozzá.
Odafigyelve magunkra 18 fokban is lehet ülőmunkát végezni. Egy kicsit több hibával, egy kicsit több viszontagsággal, de menni fog – mondta Nagy Marcell.