Vitézy Dávid elnézést kért az utazóktól a MÁV szervezési bénázása miatt

„Tegnap este a viharos szél a vágányokra döntött egy fát, ami leszakította a felsővezetéket a Velencei-tónál. Nem szerencsés, hogy ilyen előfordul, de nem is kerülhető el teljesen” – kezdte bejegyzését a Facebookon Vitézy Dávid, aki május végétől közlekedésért felelős államtitkárként dolgozik a Technológiai és Ipari Minisztériumban.

Vitézy szerint sosem fájdalommentes, ha az ország egyik legforgalmasabb vasúti fővonalát órákra le kell zárni, de egy ekkora rendszerben azonnal képesnek kellene lenni arra, hogy megszervezzék az utasok tájékoztatását, az autóbuszos pótlást és legalább a vonatok közlekedését azokon a szakaszokon, ahol nincs zavar.

„Ezek közül sajnos tegnap egyik sem sikerült. Ezúton is elnézést kérek mindenkitől, akit a tegnapi és a helyreállítás miatt még a mai napra is áthúzódó zavar következményei érintettek.”

Nem ez az első ilyen eset a MÁV életében, írja Vitézy. El is kezdték már a zavarkezelési folyamatok átvilágítását az új elnök-vezérigazgatóval, és mint írja, 2023-tól a Technológiai és Ipari Minisztérium létrehozza az országos közlekedésszervezőt, melynek egyik fő feladata lesz az utastájékoztatási és forgalmi folyamatok új alapokra helyezése országosan.

„Azt látjuk és a tegnapi nap is sajnos ezt bizonyította: alapjaiban kell újjáépíteni a MÁV működési folyamatait az ilyen, fővonalakat érintő nagyobb zavarok esetére.”

Vannak persze egyedi emberi hibák is, de a probléma rendszerszintű, újra kell szervezni a teljes folyamatszabályozást, a felelősségi köröket, a működési logikát, és hozzá kell igazítani a 21. század technológiai lehetőségeihez és utaselvárásaihoz, írja.

Ezen eddig is próbáltak fejleszteni, ott van például a Mávinform Facebook-oldal, de ez még nem elég, pláne, hogy folyamatosan emelkedik az utasszám és „és bár bőven van még teendőnk, jól látszik, hogy van igény a színvonalas vasúti közlekedésre. Viszont tudjuk jól, hogy néhány ilyen élmény, mint a tegnap esti, könnyen hosszú időre elveheti a kedvét az utasoknak.”

Vitézy szerint egy fakidőlés vagy bármi vis maior esetén az alábbiakat kellene teljesíteni a vasúti közlekedésben:

• menjen ki egy push üzenet applikációban, sms-ben vagy emailen azoknak, akiknek jegyük van, kapjanak folyamatos tájékoztatást a vonaton vagy állomáson várakozók;
• legyen a legfőbb csomópontokban legfeljebb egy órán belül olyan személyzet, aki kompetens és tud tájékoztatni;
• induljon el a buszpótlás szervezése azonnal, bevonva a környező nagyvárosok buszflottáit is, legyen erre protokoll;
• ahol lehet vonattal járni, ott tartsák fenn a vasúti közlekedést, ne bénuljanak meg teljes országrészek azért, mert a vonatok az akadály elhárítására várva feltorlódnak másutt;
• legyen meg az az informatikai háttér és az információ, amellyel a kalauz, az állomási személyzet és minden utassal találkozó szereplő tudja, mi várható és mi a forgalmi helyzet;
• képezzék ki a vasutas és buszos kollégákat célzottan az ilyen helyzetek kezelésére.
  

Vitézy azt írta még: ez nem egy-két nap vagy egy-két hónap lesz, de már elkezdték a munkát a MÁV-val és a Volánbusszal, illetve a létrejövő országos közlekedésszervező kollégáival.

Ahogy arról beszámoltunk, péntek este órákat késtek a balatoni vonatok, mert a viharban fa dőlt a sínekre és a felsővezeték is megrongálódott Székesfehérvár és Ódinnyés között. Olvasónk beszámolója szerint az utasok közül többen elindultak gyalog. Az egyik, Balatonra tartó vonat visszatolatott Gárdonyba, és ott várakozott.

Volt, aki 18 óra után nem sokkal indult a Déli pályaudvarról, és 23 órakor még mindig Kápolnásnyéken állt a vonattal. „Pótlóbusznak se híre, se hamva, és se egy korty vizet, se egy nyamvadt szendvicset nem kaptak, a resti már 6 után bezárt” – írta olvasónk, akinek a családtagjai ültek órák óta a vonaton.

A Mávinform azt közölte, hogy szombaton továbbra is késésekre, pótlóbuszokra, rövidebb útvonalon közlekedő járatokra, illetve vonatelmaradásokra kell számítani a Budapest–Székesfehérvár-vonalon közlekedő vonatok esetében.