Akár százmilliókkal is nőhet a rezsije a színházaknak, a mozik se ússzák meg a brutális rezsiemelkedést

Augusztus eleje óta új rezsiszabályok vannak érvényben, így a gázár hétszeresére, az áramár duplájára nő az átlagfogyasztás felett. A rezsicsökkentés korlátozásának bejelentése óta mindenki csak találgatja, pontosan mennyit, mikor, miért fog fizetni.

A Nemzeti Múzeum igazgatója, L. Simon László pár napja például már azt mondta, villanyszámlájuk a tavalyi 100 millió helyett idén 520 millió forint lesz majd. A kormánytól már kaptak kompenzációt, összesen 670 millió forintos túlköltésre, de L. Simon szerint még több támogatás kell nekik.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a többi intézmény milyen rezsiárakkal számol, így megkérdeztünk egy sor helyet, és arról is, hogy azt a megnövekedett kiadást hogyan fogják kigazdálkodni.

A mozik jelentős emelkedéssel számolnak

A Cinema City nem tudta még megmondani, mekkorára dagadnak náluk a rezsiárak, de mivel a mozijaik bevásárlóközpontokban vannak, így eddig is eleve magasabb rezsivel működtek, mert a bevásárlóközpontok nem egyetemes szolgáltatótól vásárolnak, mondta Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR-igazgatója a Telexnek. Szerinte még kell ahhoz pár hónap, hogy pontosan átlássák a várható rezsit.

Egyelőre viszont ezeket az árakat nem a nézőkön akarják behajtani. A jegyárakon még nem terveznek emelni, legalábbis az év végi szokásos emelésen túl. „Szeretnénk, hogy a mozizás elérhető szórakozásként maradjon meg az embereknek” – mondta Buda, aki szerint ők a belső működésen tudnak majd valamennyire spórolni. Ráadásul ősszel átállnak a téli nyitvatartásra is, így a nyárhoz képest két órával később, délben nyitnak a mozik, ezen is tudnak majd takarékoskodni.

A főleg vidéki mozikat üzemeltető mozihálózat, a Kultik „jelentős emelkedéssel” számol, de ezt még egészen pontosan nem tudják kiszámolni, mondta Horváth Szilvia, a hálózat marketingvezetője. Azok a mozik, amik nekik is a bevásárlóközpontokban működnek, a Cinema Cityhez hasonlóan már most is magas rezsivel működnek: „idén kábé négyszeresére nőtt az áramszámlánk. Mi a saját mozinknál, illetve ott, ahol bérlőként közvetlenül a szolgáltatóval állunk szerződéses viszonyban, jobban tudunk kalkulálni, hiszen év végégig kötött áron vásároljuk az energiát”. A magasabb árak kigazdálkodásáról azt mondta,

„az egyedüli megoldás a nagyon-nagyon észszerű üzemeltetés,

és el kell fogadnunk, hogy további befektetések szükségesek ehhez”. Ez azt jelenti, hogy ahol tudják, alternatív energiával akarják kiváltani a jelenlegit.

Munkafolyamatokat is átszerveztek, „amitől azt reméljük, hogy spórolni tudunk vele, de nem megy a moziüzemeltetés kárára. Mozizni egy nagyon népszerű szórakozási forma ma, hogy ez így is maradjon, nekünk muszáj a meglévő magas színvonalat tartani. Egy moziban sem lehet nyáron meleg, vagy télen hideg, a pattogatott kukorica is csak akkor az igazi, ha frissen készítjük. Ezekből nem szabad engednünk.” Arról Horváth szerint szó sem lehet, hogy mozikat zárjanak be, akár csak ideiglenesen is, mert már voltak zárva eleget a járvány miatt.

A budapesti művészmozikat (Toldi, Puskin stb.) irányító Budapest Film igazgatója, Liszka Tamás már pontosabb adatokat közölt: azt mondta, a hat mozijuknak egységesen kötik le az energiát, 2022-ben pedig összesen 52 millió forinttal több rezsit kell fizetniük, mint tavaly,

„és fel kell készülnünk arra, hogy az emelkedés mértéke jövőre akár négyszeres is lehet”.

Liszkai szerint „azt már biztosan látjuk, hogy nekünk is egészen drámai kihívást jelent majd a 2023-as év üzleti tervének megírása, ráadásul úgy, hogy a mozik még a koronavírus okozta nehézségekből sem igazán lábaltak ki. Mi például a pandémia miatt egymillióval kevesebb nézőt fogadhattunk 2020 eleje óta, mint amennyire normális körülmények között számítani lehetett volna”.

Egyelőre gondolkodnak a különféle gazdálkodási megoldásokon, de mozibezárással nem terveznek. „A Budapest Film évtizedekkel ezelőtt éppen azért jött létre, hogy a főváros klasszikus filmszínházi kultúráját minden akadály ellenére megőrizze és életben tartsa. Most is ugyanez a dolgunk, csak már megint egy fokkal nehezebb pályán, mint az előző évben”.

Szó sem lehet előadás elmaradásáról

Több színházat is megkérdeztünk, de közülük csak a Vígszínház és a Nemzeti Színház válaszolt.

A Vígszínház szerint a rezsiszámlájuk minimum a négy-ötszörösére fog emelkedni,

de „jelenleg még nem tudjuk, hogy milyen léptékben érintenek minket a döntések. Az már látszik, hogy a hosszú távú energiaszerződések megkötése is komoly nehézségekbe ütközik”. Számítanak arra, hogy nehezebb lesz az életük, így „ahol tudunk, takarékoskodunk”. Azt nem részletezték, hogy pontosan min és hogy tudnak spórolni. De a következő évadban is minden premiert és előadást meg akarnak tartani.

A Nemzeti Színház pedig arról írt, „az energia-áremelkedés számunkra nem újkeletű, hiszen a Nemzeti Színház az energiahordozóit a piaci körülmények között köteles beszerezni, nemzeti nyílt és az elmúlt évtől kezdődően uniós közbeszerzési eljárások alkalmazásával. Így a sokak által most észlelt energiaár-turbulencia már egy éve érinti az intézményünket”. A színház szerint a többletkiadásokat „felelősségteljes gazdálkodással védjük ki”, és ahogy eddig sem, úgy ezután sem akarják szüneteltetni a működésüket.

Kerestünk több egyetemet is, de csak a Budapesti Gazdasági Egyetemről válaszolták, hogy jelenleg még nincsenek pontos adataik, így nem akarnak nyilatkozni. Kerestük az Fővárosi Állat- és Növénykertet, az Operaházat, a Zeneakadémiát és egy sor múzeumot is.

Közülük csak a Művészetek Palotája válaszolta, hogy „a speciális PPP konstrukció miatt a Müpa épületének üzemeltetését nem az intézmény működéséért és művészeti programjáért felelő Müpa Budapest Nonprofit Kft. végzi, így a Müpa eseményeit, programszerkesztését csak közvetetten érinti az aktuális rezsinövekedés”, de mindent megtesznek, hogy a látogatók „a lehető legkevesebbet érzékeljenek a nehézségekből”. Az intézmény szerint a kulturális életet is elérő energiaválságra a művészeti intézményeknek együtt kellene megoldásokat találniuk. A Müpa ppp-szerződéséről a G7 írta pár éve, hogy az autópályák után erre költi az állam a legtöbbet, az összes színházi-múzeumi kiadás 27 százalékát emésztette fel ez az elmúlt évtizedben. Ezt a ppp-szerződést az állam az egyik legvagyonosabb üzletember, Demján Sándor cégével kötötte a Müpa felépítésére és fenntartására. A szerződés 2035-ig hatályos, és a G7 korábbi számításai szerint az adófizetők 106,5 milliárd forintot bukhatnak ezen ahhoz képest, mint ha államkötvény-kibocsátásból finanszírozzuk az építkezést.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után az Operaház is válaszolt: azt írták, idén a rezsit 500 milliósra becslik, „ideszámolva a dollár és az euró erősödéséből származó szolgáltatási és beszerzési pluszköltségeket is”. A megnövekedett rezsiárakra kértek kormányzati támogatást, de „egyelőre nem tudni, kapunk-e”. Mindezek ellenére az Operaházat szerintük bezárni semmiképp sem kell, és a műsorokhoz sem nyúlnak, „takarékossági intézkedéseket az Eiffel Műhelyház programjai kapcsán vezettük be”. Augusztusban ugyanis a kormány 600 millió forintos elvonásról értesítette a Magyar Állami Operaházat, amit az ukrajnai háborús helyzettel összefüggő gazdasági intézkedésekkel indokoltak. Az Operaház ezután jelezte, hogy ezzel együtt 2022-ben összesen bő 1 milliárd, a 2023-as évre egyelőre 500 millió forint nagyságrendű elvonással számol, így az Eiffel Műhelyház Bánffy Miklós termébe meghirdetett felnőtt előadások elmaradnak.