A Mol elnöke sárga lapot mutatott fel Jaksity Györgynek a fideszes elitképző fesztiválján

Csák János innovációs és kulturális miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány átalakítja a felsőoktatási felvételi rendszerét, módosítják a pontszámítási rendszert és eltörlik a nyelvvizsga-kötelezettséget. A Fidesz-közeli elitképző (a kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója), a Mathias Corvinus Collegium, vagyis MCC esztergomi fesztiválján azt nyilatkozta Telexnek a miniszter, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek egyöntetűen támogatták a koncepciót.

Ezek fényében nem is lehetett volna aktuálisabb az a beszélgetés, amit pár órával Csák előadása után tartottak a fesztiválon, és aminek a közel egy éve végrehajtott egyetemi modellváltás volt a témája. Ehhez képest a most bejelentett fontos változásokról alig esett szó, csak nagy vonalakban reflektáltak azokra a meghívottak, akik mind nagy múltú és neves egyetemeket képviseltek.

Tavaly összesen 21 egyetem került alapítványi fenntartásba, köztük volt a Budapesti Corvinus Egyetem, a MOME és a Semmelweis Egyetem is. A pénteki MMC-s beszélgetésen ezeknek az intézményeknek a képviselői vettek részt:

• A Mol-elnök Hernádi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói alapítványának elnöke,
• Orbán Gábor, a Semmelweis Egyetem fenntartói alapítványának elnöke,
• Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója és a Design Terminal vezetője, aki egyben a MOME alapítványi elnöke.

A negyedik résztvevő Stumpf István egykori alkotmánybíró volt, aki az előző kormányzati ciklusban a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztosként dolgozott.

A beszélgetés legizgalmasabb része az volt, amikor a moderátor megkérdezte Hernádit, hogy mit szólt Jaksity György beszédéhez, amit a Corvinus eheti diplomaosztóján mondott. A Concorde Értékpapír Zrt. vezetője és a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke nagyon erős kijelentéseket tett, többek között arról beszélt, hogy Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve.

Hernádi Zsolt szerint mindenkinek szíve joga, hogy elmondja a politikai véleményét, vagy mozgalmat indítson. Viszont ami a diplomaosztón történt, az ízléstelenség. „Ez olyan, mintha meghívnék valakit az esküvőmre buzdító beszédet mondani, majd arról beszélne, hogy itt a világvége, lépjetek be a politikai pártomba, mert én megváltoztatom.” Sajnálatosnak tartja a történteket, mondta Hernádi, majd felmutatott egy sárga lapot azzal, hogy:

„Ezt nem szabad.”

A körülbelül 100-150 fős hallgatóság szórványos tapssal jutalmazta Hernádi performanszát.

Eddig nem volt „teljesítményérdekeltség”

A beszélgetés résztvevői között teljes egyetértés volt abban, hogy a modellváltás alapvetően jó: ennek révén versenyképesebbé válhatnak a magyar egyetemek, soha nem látott mértékű autonómiához jutottak az új struktúrában, nőttek a dolgozói bérek, javultak a munkakörülmények.

Stumpf szerint a régi rendszerben a hallgatók és az oktatók részéről sem volt „teljesítményérdekeltség”, ezért sem volt versenyképes a hazai felsőoktatás. Hernádi Zsolt szintén a versenyképességet emelte ki. Ő úgy látta, hogy korábban befelé fordultak az egyetemek, egymással foglalkoztak, miközben a felsőoktatás egy globális piac, nemzetközi szinten megy a verseny. Böszörményi-Nagy Gergely azt hozta fel, hogy jelentős béremelést hajtottak végre. Volt, akinek 196 százalékkal emelték a fizetését.

Az egyetemek alapítványi fenntartásba kerülése egyáltalán nem zajlott konfliktusmentesen, elég csak a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyére gondolni. Más egyetemek esetében pár nap alatt nyomta át erőből a kormány a modellváltást, de amiatt is sokan bírálták a koncepciót, hogy többnyire miniszternek, kormánypárti politikusok és Fideszhez közeli üzletemberek kerültek be a modellváltó intézményeket irányító alapítványok kuratóriumaiba.

A beszélgetés moderátora megkérdezte Hernádiékat, hogy mit gondolnak azokról a kritikákról, miszerint a modellváltás hatalomtechnikai célokat szolgál, mivel Varga Judit igazságügyi miniszter vagy Szijjártó Péter külügyminiszter is ott ül egy-egy kuratóriumban. Hernádi azt válaszolta erre, hogy meg kell nézni, van-e hozzá adott értéke a miniszterek, politikusok jelenlétének, vagyis mennyire tudnak segíteni az egyetemüknek. Neki nincs oka panaszra ebből a szempontól. Stumpf István szerint az elmúlt egy év tapasztalata cáfolta a bírálatokat, alaptalanok voltak az akkori félelmek. Szó sincs fideszes Einstandról, a külföldi egyetemek vezetésében is találni politikusokat, tette hozzá az egykori alkotmánybíró.

A felvételi rendszer módosításáról azt mondta a Mol elnöke, hogy ők kezdeményezték, hogy az egyetemek dönthessenek a felvételi pontszámok 20 százalékáról. Szerinte a mostani számítási rendszer nem jó, mert nem lehet minden jelentkezőt ugyanolyan szempontok alapján elbírálni. „Ha fontos a sport vagy a nyelvtudás, akkor én díjazni fogom azt” – mondta arra utalva, hogy az egyetemek 2024-től a felvételizők sportteljesítményét is figyelembe veheti a folyamat során. Stumpf rettentő fontos lépésnek nevezte a kormány bejelentését, szerinte a módosítás hatalmas szabadságot ad az egyetemeknek.