Délelőtt kilenc órától ülésezik kedden az Országgyűlés, amely a napirend előtti, másfél órásra tervezett felszólalások után összesen 15 előterjesztésről tart zárószavazást.
Ismét, ezúttal tizenegyedszer is hozzányúlnak Magyarország Alaptörvényéhez, ez ezúttal is kétharmados többséget igényel. A várható változtatás alapján 2024-től ugyanazon a napon lesznek az EP- és az önkormányzati választások.
Az Alaptörvény-módosításról szóló előterjesztés tartalmazza azt is, hogy a megyéket átnevezik vármegyékre. A javaslatot nem egészen egy hónapja vezette elő Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Érdekesség, hogy Lázár János építési és beruházási miniszter, aki 2011-ben egyszer már kikelt a vármegyézés ellen, június 22-én még azt kommunikálta a sajtófőnökén keresztül: várhatóan nem fogja megszavazni, hogy vármegyék legyenek a megyékből, mert álláspontja nem változott. Most kiderül, hogy kormánytagként mennyire köti a frakciófegyelem egy alkotmánymódosításnál.
Döntenek a képviselők a 2023-as költségvetésről, illetve az azt megalapozó törvényjavaslatról is kedden – kérdés, hogy a közelgő gazdasági válság, a lassulni nem tűnő infláció, a magas kamat és a közelgő recesszió mennyire teszi tarthatóvá a most elfogadott számokat.
A parlament határozni fog továbbá a távszerencsejáték szabályain változtató, egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvényeket módosító kormányzati előterjesztésről is. A frakciófinanszírozás átalakításáról is határozhatnak a képviselők az országgyűlési törvény módosításával.
A képviselők szavaznak az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról szóló országgyűlési határozati javaslatról, amely egyebek mellett azt kezdeményezi, hogy az európai parlamenti (EP-) képviselőket a nemzeti parlamentek delegálják – írja az MTI.