Folytatjuk a magyar országgyűlés női képviselőiről szóló összeállításunkat, melyben szerettünk volna képet kapni arról, hogyan képviselik a nőket a parlamentben, és milyen értékrendet követnek. Ugyanazt a hét kérdést küldtük ki az összes, azaz a 28 képviselőnőnek, válaszokat végül csak a nem kormánypárti képviselőktől kaptunk, a Fidesz–KDNP-frakció többszöri megkeresésünkre sem „kívánt élni ezzel a lehetőséggel”. A visszajelzések alapján egy olyan ország képe bontakozik ki, ahol a szexizmus a politikában is mindennapos, Orbán Viktor elhíresült mondata, a „nőügyekkel nem foglalkozom”, csak a jéghegy csúcsa, de hűen tükrözi a nők helyzetét a közéletben. Mit gondolnak az első női köztársasági elnök jelentőségéről? Min változtatnának, ha tehetnék? Íme, a válaszok a kvótától a szexista közéleten át a saját élményekig.
Orosz Anna (Momentum)
Elégedett a női képviselők új arányával a magyar parlamentben? Mit gondol, szükség lenne a nők erőteljesebb politikai szerepvállalására, akár kvóta formájában?
Rettenetesen alacsony a nők aránya általában a magyar politikában, a parlamentben meg főleg. Ez azért probléma, mert a nők más élményeken mennek keresztül a gyermekkortól az idős korig bezárólag. Nem gondolom, hogy a férfiak ne tudnának adott esetben jól képviselni nőket érintő ügyeket, sőt, szerintem fontos lenne, hogy ne csak női politikusokat kérdezzünk „hagyományosan” női kérdésekről (pl.: gyerekek ügye). Alapvetően azonban arra lenne szükség, hogy hiteles, hús-vér nők mutassák be egy átlag magyar nő nehézségeit, és nyújtsanak erre megoldásokat.
Változtatna a jelenleg hatályos abortusztörvényen?
A terhesség megszakítását senki sem jókedvéből választja, az borzasztó traumát jelent egy nő számára (és bár másképp, de a férfiak számára is). Az Egyesült Államokban zajló változások az abortusz szabályait illetően elborzasztanak, mintha visszafele mennénk az időben. Már most látszik, hogy az abortusz szigorítása leginkább a rászoruló, anyagilag, érzelmileg vagy más módon kiszolgáltatott nőket érinti majd hátrányosan. A magyar abortusztörvény nem csak a magzati életről, illetve a terhesség megszakításáról szól. Ez a törvény többek között azt is kimondja, hogy az állam köteles támogatni a rászorulókat a fogamzásgátló eszközök beszerzésében, valamint biztosítani a felvilágosítást a születésszabályozásról az iskolákban. Ehhez képest Magyarországon a fogamzásgátlás nagyon drága, az óvszer, a tabletta és más fogamzásgátló eszközök kifizetése sokak számára egyáltalán nem triviális. A szexuális felvilágosítás minősége teljes mértékben az adott pedagógus és iskola szemléletén múlik, így sokan nem jutnak hozzá a kellő érzékenységgel átadott információkhoz. Mióta a Fidesz elindította az LMBTQ-közösség elleni hadjáratát, a helyzet még rosszabb.
Ön szerint mennyire szexista a magyar közélet? Van ehhez kapcsolódó saját élménye?
Nagyon. Szerintem nem az egyértelmű szexista beszólások a legkárosabbak (amelyek mindennaposak a közéletben), hanem a kevésbé tetten érhető, a mindennapjainkba betokosodott szokások, minták. Mindennapos élményem volt alpolgármesterként választókkal, civilekkel, szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetéseken, hogy a női meghívottak jellemzően utolsónak, rövidebben, a férfiakat követően szóltak hozzá a megbeszéléshez még akkor is, ha nagyon is felkészültek voltak a témában. Külön oda kellett figyelnem arra, hogy ha egy nő föltette a kezét, hogy szót kérjen, akkor ne hagyjam, hogy elsikkadjon a jelzése.
Jellemzően amikor egy nő eljut odáig, hogy közügyekkel foglalkozzon, akkor már nagyon is felkészült a témában. Sokszor azonban kisebb az önbizalmuk, mint a férfiaknak, illetve hiányzik a támogató közeg (nőktől és férfiaktól egyaránt), amelyben szót tudnak kapni, amelyben hatást tudnak kifejteni.
Mikor tapasztalt legutóbb hátrányt amiatt, mert nő?
Mindennaposak a beszólások a közösségi médiában a „hogy vagyok felöltözve”, vagy a „ki mit csinálna velem” típusú üzenetek, de álságos lenne nekem erre panaszkodnom. Azoknak a nőknek a tapasztalatai a fontosak, akik rendkívül alulfizetett mesterségekben dolgoznak az országunkért. Azért vagyok nagyon mérges a kormányra, mert erőszakos retorikájával és a megfelelő intézkedések hiányával pontosan ezeknek a nőknek a helyzetét nehezíti meg.
Ha egy, a nők életét érintő kérdésben ön hozhatna döntést, mi lenne az?
A szülés körülményeit változtatnám meg. Mélységesen felháborít a kormány tétlensége, miközben óriási a bizonytalanság az orvosválasztással, a felesleges beavatkozásokkal (császármetszés, gátmetszés stb.) kapcsolatban, hogy sok nő – aki megteheti – inkább a magánellátásba menekül, mert másképp nem látja biztosítottnak a háborítatlan körülményeket a szülés alatt.
Ön szerint mi a jelentősége annak, hogy Novák Katalin az első női köztársasági elnök?
Novák Katalin példája tökéletesen mutatja, hogy abból, hogy valaki nő, még nem következik, hogy jól képviselné a nők ügyét. Novák Katalin egy sokdiplomás, nyelveket beszélő, szerencsés élethelyzetben lévő nőként sokszorosan felelős a Fidesz hatalomgyakorlásának stílusáért. Novák Katalin teljesen betagozódik, és ezzel erősíti, sőt legitimálja az orbáni asszonyverős, pálinkázós, alpári kultúrát. Ugyanez fordítva is igaz: rengeteg férfi remekül képviseli a nők ügyét, adott esetben sokkal jobban, mint az első női magyar köztársasági elnök.
Sebők Éva (Momentum)
Elégedett a női képviselők új arányával a magyar parlamentben? Mit gondol, szükség lenne a nők erőteljesebb politikai szerepvállalására, akár kvóta formájában?
Sajnos a 14 százalék nagyon kevés. A nőknek az élet sok területén sokszor nagyon más típusú kihívásokkal kell szembenéznünk, mint a férfiaknak. Ezeknek a problémáknak a politika asztalára tételére nem alkalmas egy férfiakkal – sőt, mondjuk ki: többnyire bácsikkal – teli országgyűlés.
Az elmúlt években számtalan esetben tettem a politika asztalára nőket érintő problémákat: az volt a tapasztalatom, hogy alapkérdéseket kellett elmagyarázni a férfi kollégáknak. Teljesen mindegy, hogy milyen pártból jöttek, a legtöbben nem voltak tisztában a menstruációs szegénység, a férjöltés, a szülészeti erőszak, a kényszerláthatás vagy éppen a láthatatlan munka, az érzelmi házimunka jelenségeivel, negatív hatásaival a nőkre, családokra és a magyar társadalom egészére.
A jogilag kötelező kvótában ugyanakkor nem hiszek: a pártok, s legfőképpen a szavazók belső igényének kell lennie, ezért pedig számtalan eszközzel tudunk tenni: használnunk kell őket.
Változtatna a jelenleg hatályos abortusztörvényen?
Nem. Az abortuszok számának jelentős csökkenése egyértelmű cél, azonban ezt nem az abortuszszabályozás módosításával kell elérni, hanem azokat a problémákat kell megoldani, amely az abortusz felé terelik a nőket. Ilyen az, hogy minden magyar fiatal részesülhessen minőségi szexuális felvilágosításban, hogy a fogamzásgátló eszközök elérhetőek és megfizethetőek legyenek, hogy része legyen a szexuális kultúrának az, hogy a nem kívánt terhesség megelőzése nem csak a nők dolga. És arra az esetre, ha mégis megfogan a nem tervezett baba: fontos, hogy egyetlen munkáltató se tekintsen a dolgozója várandósságára „árulásként”, vagy éppen a közvetlen környezet ne stigmatizálja azt a nőt, aki egy váratlan várandóssággal szembesül. Kritikus, hogy megszűnjön a szülőkorban lévő nők munkahelyi diszkriminációja, nőjön a háztartáson belül a munkamegosztás mértéke a szülőtársak között (például erre remek eszköz lenne az apa-gyed bevezetése), úgy legyenek kialakítva a településeink, hogy csökkentsék a kismamák elmagányosodási kockázatát, a bölcsődék és óvodák nyitvatartása, valamint a munkahelyek igényei végre találkozzanak egymással.
Ön szerint mennyire szexista a magyar közélet? Van ehhez kapcsolódó saját élménye?
A magyar közélet nem tud mit kezdeni a női politikusokkal. 2019-ben – az önkormányzati választások után – nem tudták eldönteni, hajadon női képviselőként mit írjanak a megbízóleveleimre: az egyik helyen Képviselő Úrhölgyként, a másik helyen Képviselő Asszonyként szerepeltem. Aztán persze ott van az is, hogy az elmúlt egy hónapban nem tudom hányszor kérdezték már meg tőlem, hogy melyik országgyűlési képviselő/frakció mellett vagyok asszisztens. Nem volt ebben rosszindulat, csak szimplán belénk van égve, hogy fiatal nő, tehát asszisztens.
És sajnos elég gyakran direkt, szándékos és durva szexizmussal is találkozik az ember: egyáltalán nem lepett meg, hogy más pártok politikai szereplőit támogató kommentelők rendszeresen és durván támadnak a súlyom miatt. Azért az meglepett, hogy ezt a színvonalat politikusok is megengedték maguknak, volt, hogy szemrebbenés nélkül, jegyzőkönyvbe mondva sértegettek a súlyom miatt. Persze lehet ezt csinálni, a bizonyítvány ilyenkor nem rólam szól, csak mellette a napirenden lévő kérdésről és az általam elmondott érvekről is kellene mondani valamit.
Az a tény, hogy politikusok úgy gondolják, hogy az általam elmondottakkal nem kell vitatkozni, elég csak a súlyomról beszélni és nőiességemben megalázni, az bizony nettó szexizmus.
Mikor tapasztalt legutóbb hátrányt amiatt, mert nő?
A legutóbbi aktív időszak az előválasztási kampány volt, akkor sok politikai vetélytársam próbálta aktívan ellenem használni. Ott például volt olyan eset a Fidesz-közeli helyi önkormányzati média részéről, amit muszáj volt anyilvánosság előtt kezelnem. Természetesen a mindennapok mikroagressziói azóta sem szűntek meg, de ezek olyan dolgok, amiket az ember leánya akkor és ott lekezel, aztán további is lép, nem ragadnak meg – pont az ilyesmi gyakorisága miatt.
Ha egy, a nők életét érintő kérdésben ön hozhatna döntést, mi lenne az?
A legsürgősebbnek mindenképpen a szülészet/nőegészség területét érintő egészségügyi ellátást tartom. Természetesen rengeteg olyan terület van, amit mielőbb kezelni kellene, beleértve a családon belüli erőszakot, a láthatatlan munkát, a munkahelyi diszkriminációt stb. De ki kell mondanunk: az endometriózisos, PCOS-es nők ellátása gyakran problémás, sőt, utóbbi esetében inkább nem létező, a szülészeti erőszak által naponta vannak magyar anyák megalázva, bántalmazva a szülőágyakon. Én úgy gondolom, hogy nem érdemeljük meg, hogy úgy gondoljunk magunkra, hogy olyan társadalom vagyunk, akik szeretik és tisztelik a nőket, anyákat, ameddig ezeket nem oldjuk meg.
Ön szerint mi a jelentősége annak, hogy Novák Katalin az első női köztársasági elnök?
Novák Katalin kinevezéséről Andics Erzsébet jut eszembe, az MTA első női tagja, akiről az utókor emlékezete egyértelmű véleményt ad: nem azért lett az Akadémia tagja, mert jó tudós volt, hanem mert jó kommunista. Akkor a kommunisták megfosztották a magyar nőket egy ikontól, hiszen a világ más országaiban az első női akadémikus egy ünnepelt nőtörténeti ikonná tudott válni – most pedig a NER fosztotta meg a nemzetet egy újabb nőtörténeti ikontól. Kétségem sincs ugyanis afelől, hogy Novák Katalin emlékezete nem lesz másabb, mint Andics Erzsébeté.
Novák Katalinnak minden lehetősége megvolt az utóbbi években, hogy tegyen a magyar nőkért, hiszen előbb ifjúság- és családpolitikáért felelős államtitkárként, majd családokért felelős tárca nélküli miniszterként nagyon sok, a nők életét nagyban befolyásoló téma körül ott sündörgött, hogy ne tegyen semmit a magyar nők előrelépéséért, helyzetének javulásáért.
Novák Katalin az én szememben valószínűleg sosem lesz köztársasági elnök. Novák Katalin az én szememben mindig is az marad, ami: egy fideszes címlaplány.
Szabó Hajnalka (Jobbik)
Elégedett a női képviselők új arányával a magyar parlamentben? Mit gondol, szükség lenne a nők erőteljesebb politikai szerepvállalására, akár kvóta formájában?
Magyarországon a rendszerváltást követően a törvényhozásban – paradox módon a demokratizálódási folyamatok ellenére – folyamatosan csökkent a nők aránya. A jelenlegi 14 százalékos adat – bár magasabb, mint az elmúlt pár év adata – a nők társadalmi reprezentáltsága szempontjából nagyon alacsony szám. Az Interparlamentáris Unió listáján 200 országból csupán a 150. helyen állunk ezzel az eredménnyel, illetve az európai átlagtól is jelentős mértékben elmaradunk, amely 31 százalékos arányt jelent. A női szempontok – melyek sok esetben eltérőek lehetnek a férfiakétól – más prioritásokat jelölhetnének ki a szakpolitikák vonatkozásában. Azokban az országokban, ahol több nő van a parlamentben, többet költenek jóléti kiadásokra, például az egészségügyre és az oktatásra, mely területek ma Magyarországon jelentős forráshiánytól szenvednek. Továbbá a nők fontosnak tartják a biztonságot, a szociális kérdéseket, a gyermekgondozási intézményrendszer és a gyermekintézmények fejlesztését, érzékenyek az egyenlő bérezés megvalósítására, a nyugdíjasok helyzetére, a népesedési kérdésekre. A női kvóta bevezetését azonban nem tartom megfelelő eszköznek a nők arányának növelésére, mivel a társadalmi, kulturális változások véleményem szerint hosszabb távon hatékonyabb és mélyrehatóbb átalakulást indukálhatnak.
Változtatna a jelenleg hatályos abortusztörvényen?
A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény és annak végrehajtási rendeletének szigorítása, illetve enyhítése sem indokolt véleményem szerint, így annak módosítását nem támogatnám.
Ön szerint mennyire szexista a magyar közélet? Van ehhez kapcsolódó saját élménye?
A magyar közélet minősége évek óta romló tendenciát mutat. A politikai közéletben egyre nagyobb méreteket öltő propaganda és bulvárosodás magával hozta a szexizmus felerősödését is. Számtalan példát lehetne hozni az elmúlt évekből ezzel kapcsolatban, így Orbán Viktor elhíresült kijelentését: „Nőügyekkel nem foglalkozom.”Vagy a parlamentben elhangzott mondatokat, melyeket ellenzéki képviselőnőkkel szemben fogalmaztak meg, meglehetősen otromba módon férfi kormánypárti képviselők.
Mikor tapasztalt legutóbb hátrányt amiatt, mert nő?
Nemrég egy megbeszélés alkalmával nem tudtam elmondani vagy végigmondani a gondolataimat, mondataimat, mert a férfi kollégáim folyamatosan félbeszakítottak. A munkámmal kapcsolatban pedig érzékelhetően több „tanácsot”, „javaslatot” kaptam, illetve több „segítséget” ajánlottak fel, kevésbé bízva alkalmasságomban és képességeimben, mint a férfi kollégáim esetében.
Ha egy, a nők életét érintő kérdésben ön hozhatna döntést, mi lenne az?
Alapvetően azt gondolom, hogy a nők helyzetén úgy lehet érdemben javítani, ha holisztikus szemlélettel közelítjük meg a problematikát. Vagyis a női szempontnak minden szakterületen jelen kellene lennie, mint például a családpolitika, a szociálpolitika, az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatáspolitika, idősgondozás stb. Ha mégis ki kellene választanom egy területet, akkor az oktatást választanám, mivel kutatóként és szakértőként is ezzel a kérdéssel foglalkoztam leginkább. A nők és lányok oktatásáról kevés szó esik a politikában, pedig a nők munkaerőpiaci hátrányai összefüggésben vannak az oktatásban tapasztalható egyenlőtlenségekkel. Így a nők és lányok oktatásával, illetve oktatási lehetőségeik bővítésével kapcsolatban szorgalmaznék elsősorban változásokat.
Ön szerint mi a jelentősége annak, hogy Novák Katalin az első női köztársasági elnök?
Nőpolitikai szempontból szerintem nincs különösebb jelentősége, hiszen valódi hatalommal nem rendelkező politikai szereplőről van szó, aki teljes mértékben lojális a NER rendszeréhez. Nőpolitikusként pedig abszolút nem hiteles Novák Katalin, hiszen a női emancipációt kizárólag saját magára vonatkoztatva tekinti érvényesnek. Politikai aktorként női szakpolitikával nem foglalkozik, a női szerepet kizárólag a család vonatkozásában tematizálja. A nőkkel való szolidaritás teljes hiányát szintén jól tükrözte Novák Katalin azon mondata, amelyben arról írt, hogy az ápolónők és pedagógusok „röhejes jövedelemből” élnek.
Szabó Rebeka (Párbeszéd)
Elégedett a női képviselők új arányával a magyar parlamentben? Mit gondol, szükség lenne a nők erőteljesebb politikai szerepvállalására, akár kvóta formájában?
Mindenképpen szükség van női kvótára – a Párbeszédnél régóta alkalmazzuk, a pártvezetésben és az országgyűlési listán is. A frakciónk a 33 százalékkal élen jár a nők arányát tekintve. Azt különösen kiábrándítónak tartom, hogy a legnagyobb frakciókat alkotó Fidesznél és a KDNP-nél a legalacsonyabb a női képviselők aránya.
Változtatna a jelenleg hatályos abortusztörvényen?
Nem változtatnék a jelenleg hatályos abortusztörvényen, inkább úgy gondolom: sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre: támogatni kellene a fogamzásgátlást és elérhetővé tenni a fiatalok számára a szexuális tájékoztatást, hogy legyen kihez fordulniuk ezekben a kérdésekben.
Ön szerint mennyire szexista a magyar közélet? Van ehhez kapcsolódó saját élménye?
Gyakori jelenség, hogy hivatalos megbeszéléseken, például egy bizottsági ülésen – ahol általában több férfi van jelen, mint nő – ha egy nőtől hangzik el valamilyen vélemény, azt sokkal kevésbé veszik figyelembe, mint ha ugyanazt egy férfi mondja. Ezért a nőknek sokszor pontosabban és élesebben kell fogalmazniuk, mint a férfiaknak, ha azt szeretnék, hogy figyeljenek a mondanivalójukra.
Mikor tapasztalt legutóbb hátrányt amiatt, mert nő?
Nem emlékszem ilyenre, de lehet, hogy nem is tudok róla. Hiszen még mindig rengeteg olyan konferencia, workshop van, ahol az összes előadó férfi, vagy a többszerzős kötetekben is ritkán jelennek meg női szerzők, több személyt meginterjúvoló cikkekben is sokszor férfiak a megszólalók.
Ha egy, a nők életét érintő kérdésben ön hozhatna döntést, mi lenne az?
Nehéz egyetlen kérdést kiemelni, mert több fontos téma is van, de példaként az áldozatvédelmet említeném a nők elleni erőszak különböző formái esetében – ez ugyanis nagyon nem jól működik, nincs elég hangsúly a megelőzésen, és ha mégis erőszakot szenved el egy nő, nem bátorítják arra, hogy kiálljon magáért, mert hatalmas tortúra vár azokra, akik jogorvoslatot keresnek ilyen ügyekben. Nem is beszélve arról, hogy milyen kevés segítséget kap, ha valakinek menekülnie kell otthonról. Ebben tehát új szabályozásra és intézményekre lenne szükség, amit egyébként a témával foglalkozó civil szervezetek már nagyon sokszor elmondtak.
Ön szerint mi a jelentősége annak, hogy Novák Katalin az első női köztársasági elnök?
Örülök, hogy női köztársasági elnökünk van, csakhogy ez önmagában nagyon-nagyon kevés. Nagyobb baj, hogy – úgy gondolom – Novák Katalin nem független a Fidesztől, egy pártkatona. Emellett nagyon ambivalens üzenetet küld az emberek felé: miközben magas pozícióban van évek óta, az interjúkban rendszeresen kiemeli, hogy milyen jó családanya, mennyit süt-főz. Ami egy nagyon szép és fontos dolog persze, de ezzel azt üzeni a nőknek, hogy lehetnek ugyan sikeresek a munkájukban, de mégiscsak az a legfontosabb, hogy mindig el van otthon mosogatva.
Szabó Tímea (Párbeszéd)
Elégedett a női képviselők új arányával a magyar parlamentben? Mit gondol, szükség lenne a nők erőteljesebb politikai szerepvállalására, akár kvóta formájában?
A női kvóta nem a cél, hanem az eszköz arra, hogy erősítsük a nők szerepvállalását. Ahogy Dániában vagy Svédországban is átmeneti volt a kvóta, amíg a társadalmak már maguktól szavazták be a nőket a parlamentbe, úgy itthon is mindenképpen szükség van most női kvótára. A Párbeszéd ebben élen jár, nálunk 30 százalékos nemi kvóta van érvényben, a frakcióban a képviselőink egyharmada nő. Jelenleg a parlamenti pártok közül a Párbeszédben vannak legnagyobb arányban nők.
Változtatna a jelenleg hatályos abortusztörvényen?
A megelőzés támogatása kiemelten fontos lenne: a szexuális nevelés és felvilágosítás, az ingyenes fogamzásgátlás és a többi. Ha pedig már megszületik egy gyermek, elengedhetetlen, hogy minden segítséget megkapjon a család.
Ön szerint mennyire szexista a magyar közélet? Van ehhez kapcsolódó saját élménye?
A fizetett fideszes megmondóemberek folyamatosan úgy érvelnek a nőkkel szemben, hogy a külsejüket gyalázzák. Ez számtalanszor megtörtént velem is, például amikor Bencsik András azt találta mondani rám a Hír TV-ben, hogy amilyen ronda, olyan gonosz vagyok. Vagy amikor Tasó László képviselő – aki azóta is a parlamentben ül – azt mondta nekem egy ülésen pár évvel ezelőtt: „Mit pofázol bele, kisanyám?”
Mikor tapasztalt legutóbb hátrányt amiatt, mert nő?
Személyes tapasztalatom az utóbbi időben nem volt, az viszont még most is gyakori a közéletben, például egy konferencián, hogy nem figyelnek oda a nemi arányokra, így túlsúlyba kerülnek a férfi felszólalók. De az is árulkodó, amikor a kormányban a családpolitikáról, a nők szüléséről férfiak döntenek.
Ha egy, a nők életét érintő kérdésben ön hozhatna döntést, mi lenne az?
Az, hogy a közpolitika minden területén nők is részt vegyenek a döntésben.
Ön szerint mi a jelentősége annak, hogy Novák Katalin az első női köztársasági elnök?
Novák Katalin a női mivoltát pajzsként használja Orbán és a Fidesz iránti nevetséges elfogultságával kapcsolatos kritikákkal szemben: az OV’22-fülbevalós, nagyon „független” Novák szerint azért éri őt kritika, mert nő. Ez nevetséges. Egy köztársasági elnök esetében nem az számít, hogy nő vagy férfi, hanem az, hogy a nemzet egységét képviselje. Novák Katalin azonban alkalmatlan erre a feladatra és tisztségre – függetlenül attól, hogy nő.
Dr. Vadai Ágnes (DK)
Elégedett a női képviselők új arányával a magyar parlamentben? Mit gondol, szükség lenne a nők erőteljesebb politikai szerepvállalására, akár kvóta formájában?
Vannak visszatérő alkalmak, ilyen a parlamenti ciklus kezdete, továbbá a nőnap, amikor pár cikk erejéig mindig mindenki foglalkozik a nők helyzetével. Ilyenkor sokan elszörnyülködnek, hogy milyen alacsony a nők aránya a magyar politikában. A kérdés egyszerűen megoldható persze: növelni kell a női jelöltek számát. A DK 32 országgyűlési egyéni jelöltjének 34 százaléka volt nő, országgyűlési képviselőinek 27 százaléka nő. A szám ciklusról ciklusra növekedett.
Ön szerint mennyire szexista a magyar közélet? Van ehhez kapcsolódó saját élménye?
A hazai közélet szexista. Két idézet, amely jól megmutatja, hogy mire is gondolok:
„Mit pofázol bele, kisanyám?” – Tasó László, Fidesz
„Vetkőzz, Ági! Hol a baby doll?” – ismeretlen, gyáva fideszes képviselő (ez nekem célzott beszólás volt.)
Változtatna a jelenleg hatályos abortusztörvényen?
Nem kívánok változtatni a jelenleg hatályos abortusztörvényen.
Ha egy, a nők életét érintő kérdésben ön hozhatna döntést, mi lenne az?
Nehéz egy kérdést kiválasztani, aminek a szabályozása jobbá tenné a nők életét. Aki családon belüli erőszak áldozata, annak az Isztambuli Egyezmény ratifikálása segítene; aki beteg gyerekét otthon ápolja, annak a juttatások növelése segítene; aki ugyanolyan beosztást tölt be, mint egy férfi, annak a legalább ugyanakkora fizetés adna megoldást. Átfogó stratégia és ebből fakadó következetes intézkedéssorozat kellene annak érdekében, hogy a nők helyzete jelentősen javuljon Magyarországon.
Ön szerint mi a jelentősége annak, hogy Novák Katalin az első női köztársasági elnök?
Novák Katalin legfőbb ismérve az, hogy fideszes. Vele fogja Orbán eljátszatni a nemzetközi és hazai színterén az emberarcú Fidesz politikust. Csakhogy nincsen két Fidesz.
Semmilyen jelentősége nincsen annak, hogy Novák Katalin nő, ahogyan annak sem volt, hogy Áder férfi.
Végh Noémi (Jobbik)
Elégedett a női képviselők új arányával a magyar parlamentben? Mit gondol, szükség lenne a nők erőteljesebb politikai szerepvállalására, akár kvóta formájában?
Hasznosnak tartanám, ha több női politikus lenne az Országgyűlésben, hiszen nőként rengeteg ügyet, témát sokszor teljesen más aspektusból közelítünk meg, így áthatóbb megoldásokat találhatnánk hazánk problémáira. Mindemellett mégis úgy gondolom, hogy nem ilyen módon kellene megoldani a jelenlegi helyzetet.
Változtatna a jelenleg hatályos abortusztörvényen?
Nem. Ebben a kérdésben a nem kívánt terhességek elkerülése lenne a legfontosabb feladata a politikának. A művi terhességmegszakítások száma pedig csökkenthető lehetne többek között a nők helyzetének javításával, jobb döntési lehetőségeik biztosításával.
Ön szerint mennyire szexista a magyar közélet? Van ehhez kapcsolódó saját élménye?
Új képviselőként kevés tapasztalatom van ezzel kapcsolatban, hiszen rövid ideje vagyok a törvényhozás tagja. Mind ez idáig kirívó esettel még nem találkoztam.
Mikor tapasztalt legutóbb hátrányt amiatt, mert nő?
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy eddigi életem során nem ért hátrány, amiért nő vagyok, legalábbis nehéz felidéznem ilyen esetet. Nem mehetünk el azonban a mellett, hogy sok nőtársam azonban nap mint nap megkülönböztetés áldozatává válhat a munkahelyén, de akár saját otthonában is.
Ha egy, a nők életét érintő kérdésben ön hozhatna döntést, mi lenne az?
Először szerintem arra kellene törekednünk, hogy a nők elhiggyék, hogy helyük van a politikában, joguk van hallatni a hangjukat, ezáltal a számukra fontos kérdéseket pedig el is juttassák hozzánk, illetve női politikus társaimhoz, döntéshozókhoz, hogy méltó módon képviselhessük őket is.
Ön szerint mi a jelentősége annak, hogy Novák Katalin az első női köztársasági elnök?
Véleményem szerint az, hogy egy olyan, mindenki által ismert és elismert pozícióra, mint a köztársasági elnöki tisztség végre egy nő került, meghatározó jelentőséggel bír. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy ez meg sem közelíti azt az irányt, amit pl. Új-Zéland esetében láthatunk, ahol női miniszterelnök vezeti az országot, de mindenképpen jó iránynak tartom. Ami viszont elszomorító, hogy Novák Katalin az eddigi megnyilvánulásaiban nem feltétlenül mint egy vezető „nőpolitikus”, hanem mint a férfiak világában zsonglőrködő, a nőket maximum családban funkcionáló személyként emelte ki, lehetőségeit pedig nem a törvénykezés őreként használta ki, hanem mindössze asszisztál a kormány terveihez.
A magyar parlament női képviselőiről szóló összeállításunk 1. részét itt olvashatják.