Roham a szénért: felvásárlási láz a tüzépeken a rezsibejelentés után
2022. július 16. – 07:30
A tüzépesek nyáron általában unatkozni szoktak, a rezsicsökkentés módosításáról szóló szerdai kormánybejelentés másnapján viszont harminc fokos hőségben rohanták le a telepeket a vásárlók szénért és tűzifáért. Győri, szegedi és pécsi tudósítóink jelentése szerint azonban most többszörösére nőtt az érdeklődés a már amúgy is megdrágult tüzelő iránt. A tüzépeket most sokszor azzal keresik fel, hogy mindegy milyen áron, csak legyen szén vagy fatüzelő. Több helyen mára ki is fogytak a készletek, és bizonytalan az utánpótlás a csehországi és lengyelországi bányákból, vagy a hamburgi kikötőből.
Győr és a kisalföldi térség egyik legnagyobb telepén olyan élet volt a rezsicsökkentés korlátozásáról szóló kormánybejelentés másnapján, mintha ismét a kilencvenes éveket írnánk, és nem harminc fok lenne, hanem sűrű pelyhekben hullana, és azonnal hajunkra fagyna a hó.
Harminc év alatt csak egyszer volt ilyen
„Nyáron régóta csak a madarakat szoktuk hallgatni” – mondta a Telexnek a legnagyobb győri tüzép vezetője, Krafcsik Gábor, aki csak egyszer látott ilyet harminc év alatt. Az még az ezredforduló előtt volt, amikor a tartós és kemény mínuszok miatt veszélybe került a szénellátás. „Akkor álltak sorba hirtelen ennyien a telepen” – idézi fel. Most meg hőség volt, és izzott a telefon, a mérlegnél rostokoltak az autók. Krafcsik azt mondta:
szerdáról csütörtökre 350 százalékkal ugrott meg a forgalma. A roham pénteken is folytatódott.
„Nincs mese, muszáj több lábon állni” – felelte kérdésünkre az egyik vevő, Stier Gáspár. Az idősödő férfi azt mondta: régebben szénnel, fával fűtött, ősszel, tavasszal a kerti nyesedéket égette el, így volt olcsóbb és kényelmesebb az ő korában. Tavaly már csak a gázkazán ment. Most viszont megint emelgetheti a szeneszsákot: bebiztosította magát csütörtökön 15 mázsányi szénnel a győri Tüzépen.
A többség – amíg ott jártunk – 10-15 mázsát vitt, ami nem tart ki egy télen át. Ez a pénztárcától függ. Akadt olyan vevő – meséli Krafcsik Gábor – aki két éve nem járt a győri tüzépen, s most csütörtökön 60 mázsát vásárolt, hogy újabb két évig ne fájjon a feje.
„Mindegy, hogy milyen áron, csak legyen”
„Annak ellenére, hogy az árak teljesen elszálltak, még inkább felélénkült a piac az elmúlt napokban” – számolt be hasonló tapasztalatairól a Telex helyi tudósítójának az egyik név nélkül nyilatkozó pécsi tüzépes. Példaként a lengyel fekete szenet említette, ami a tavalyi árhoz képest a duplájára emelkedett, de más importszeneknél akár 70-80 százalékos drágulás is tapasztalható.
„Reggel nyolc óta lakossági rendeléseket veszek fel, és gyakran hangzik el, hogy mindegy, milyen áron, csak legyen. Félnek az emberek az energiaellátás alakulása miatt.”
A Baranya megyei kereskedő úgy látja: az ellátási problémákat most leginkább a kamionsofőrök hiánya okozza. A kereskedő szerint napi árak vannak a cseh és lengyel bányáknál, és vannak napok, amikor nem is szolgálják ki a külföldi rendszámos kamionokat.
A cég vezetője az árbevételük jelentősebb részét adó ipari vásárlók elvesztése miatt is aggódik, ugyanis horvátországi téglagyárakba szénport is szállítanak. A kormány pedig az energia-veszélyhelyzet keretében kiviteli tilalmat rendelt el a tüzelőanyagokra, de ennek hatását még nem látják a pécsi cégnél.
Szegeden elfogyott a tűzifa
Szegeden sem könnyű most tűzifát vásárolni. A Telex helyi tudósítója által felhívott két kereskedő is azt mondta, hogy az utóbbi két napban nagyon sok vevőjük volt, már mindent eladtak emelt áron is. Talán a jövő héten kapnak majd megint fát, ha sikerül beszerezni. Egyikük szerint évek óta nem volt ilyen nagy kereslet. A másik kereskedő szenet is árul, nála a brikett is mind elfogyott.
Az új beszerzés után az egyik kereskedő szerint a tűzifa-árak kalodánként – azaz 1 erdei köbméterenként – 20 ezer forintot is nőhetnek. Egy harmadik kereskedő azt mondta, érdemes mielőbb beszerezni a télire való fát, mert szerinte hiány várható: a hazai gyorsan elfogy, és arra számít, hogy külföldről alig kapunk tüzelőt.
A szegedi barkácsáruházak kínálatában is szerepel a kalodás tűzifa. Most azonban azt lehet olvasni az OBI honlapján, hogy jelenleg egyik üzletükben sem érhető el ez a termék. A Praktiker országszerte 20 áruházából csak kettőben van összesen 3 erdei köbméternyi hálós tűzifa az online készlet-tájékoztatás szerint.
A fa is többe kerül
A győri tüzépen Krafcsik Gábor is megerősíti: a fatüzelő ára is megemelkedett, és az iránt is ugyanúgy megugrott a kereslet. Kérdéses, elegendő lesz-e a koratavasszal kivágott mennyiség, amit aligha a mostani keresletre számítva kalkuláltak ki. Krafcsik Gábor szerint
könnyen elképzelhető, hogy egy hónapig a fa is hiánycikk lesz.
Mert ha engedélyezik is szeptembertől a friss vágásokat, több hétig tart, amire abból készlet lesz, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy mennyire gazdaságtalan dolog nyers fával fűteni.
A tüzépen egyébként most 4300-ért adják el azt a fát, ami tavaly 3400 forintba került mázsánként.
Mi lesz ősszel?
Győrben pénteken három szénkupacot lehetett még látni a telepen. Ez viszonylag soknak számít, de Krafcsik Gábor szerint legkésőbb novemberre katasztrófálissá válhat a helyzet.
Jó eséllyel „itt annyi szén se lesz, hogy faszenet vásároljon valaki egy sütéshez.”
Amikor májusban megérkezett az utolsó irányvonat szén a cseh bányákból, akkor a telep vezetője azt mondta: a válságot látva ez szeptemberre el is fog fogyni. Most már inkább azt gondolja, hogy augusztusban is csak söpörni lehet a szenet. „A csehek augusztusra ígértek még májusban egy vonatot, de ha így fogy a tüzelő, akkor októberben talán annyi szenet sem tudok maguknak mutatni, amivel a kandallót befűthetjük.”
De egyáltalán nem lehet biztos abban sem, hogy megérkezik-e augusztusban az ígért cseh szállítmány. Lengyelországban is nagyon súlyos a szénhiány és próbálják azt a cseh készlettel pótolni. Kérdéses lesz végül, hogy a csehek nem állítják-e le az exportot, ha már a saját lakosságuk és erőműveik ellátása forog kockán. Krafcsik Gábor szerint rettentően hiányzik az a 45 millió tonna orosz szén Európának, amiből a lengyelek 9,5 millió tonnát vettek a lakosság mellett az áramellátást biztosító szénerőműveikbe, pótolva a saját bányáik leállásából eredő hiányt. Lengyelország ezért már egy jó hónapja minden kiszállítást leállított.
Európában hozzánk legközelebb tehát csak a cseh bányák adhatnak szenet, méghozzá barnaszenet, aminek fűtőértéke viszont alacsonyabb a lengyeleknél termelt feketeszénénél. Annak is vannak már jelei, hogy baj lesz a csehországi szén beszerzésével is, mondja a győri tüzépes. Korábban a Nyugatról visszafelé tartó kamionok megrakására – ha júliusban időpontot kértek – egy-két nap alatt visszajeleztek a bányák, és szinte azonnal mehetett is a kamion. Most 10-14 nap telik el, mire egyáltalán válaszolnak.
Csehország után a következő legközelebbi „szénforrás” most a hamburgi kikötő, ahová érkeznek az amerikai és kolumbiai szállítmányok. Krafcsik Gábor szerint ott egy jó hónapja – 385 forintos euróval számolva – mázsánként 20 ezer forintba került a szén. Ha viszont 410 forinttal kalkulálunk, és azt vesszük, hogy Hamburgból még ide is kell érnie a fuvarnak, akkor már 30 ezer forintra rúghat a végösszeg mázsánként – ez többszöröse a cseh szénének. Amúgy a cseh ledvicei barnaszén ára is szárnyal: tavaly 5000 forintba került a győri telepen, most mázsája 8300 forint. Az utolsó lengyel szénmennyiséget pedig hétfőtől 10 ezerért mérik, amíg tavaly 5600 forint volt.
Már a tavasz is durva volt
A tüzépeken sok éven át csökkent vagy stagnált a kereslet. A tendencia tavaly fordult meg az érezhető gazdasági bizonytalansággal, az áremelkedésekkel. A szén világpiaci ára is nőtt, a válságos helyzetben aztán robbant az orosz-ukrán háború hatása, és a szénvásárlás szempontjából még nagyobb bombát jelentő szerdai kormánybejelentés – mondja Krafcsik Gábor.
Igazából már a tavasz is szokatlan volt, mert az áprilistól júniusig tartó három hónap máskor annyira pang, hogy a tüzépesek rendszerint akkor veszik ki a szabadságukat. Idén viszont elmaradt a tavaszi szünet, és az áprilisi-májusi forgalom a korábbiaknak több mint a dupláját hozta.
Végül még egy gondolatot idézünk a győri szakembertől: az ország szénszükséglete durván 250-300 ezer tonna, s ennek több mint 10 százalékát tette ki az állami tartalék, az úgynevezett „TIG”-es készlet, amit ezen a győri telepen is tároltak anno. A kormány a 2010-es évek elején megszüntette a tartalékot. Eddig nem is volt rá szükség, most viszont égetően hiányzik.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
