Most halak pusztulnak ott, ahol nemrég lovak merültek szügyig az iszapba Szegednél

Nagymértékű halpusztulásról számolt be a Telex egyik olvasója, aki a szegedi Szentmihály nevű városrészben lakik. A Gyálai-Holt-Tiszának a Szilvás nevű szakaszán, amelyben maradt még némi víz, több száz méter hosszan, a meder mindkét oldalán döglött halak lebegnek egy-két méter széles sávban – mesélte a szentmihályi horgász, aki név nélkül nyilatkozott telefonon a Telexnek, és képeket is küldött. Azt is elmondta, hogy ránézésre sok a közepes méretű, fél kiló-másfél kiló közötti haltetem, és zömében kárászok, pontyok lehetnek.

Az oszló haltetemek miatt büdös van a környéken, a horgász nem is akart sokáig ott maradni, mert úgy véli, a fertőzés veszélye sem kizárt. Mivel a holtág környéke részben lakott terület, akár macskák vagy más állatok, illetve madarak is széthordhatják a nagy hőségben gyorsan bomló döglött halakat.

A Gyálai-Holt-Tisza két szegedi szakaszán mintegy 7 milliárd forintos környezetvédelmi-kármentesítő-tájrehabilitációs programot indított az Ativizig, az előkészületeket már megtették, erről itt írtunk. A Békés Drén Kft. lett a közbeszerzésen kiválasztott fővállalkozó, az Ativizig május végén a teljes munkaterületet átadta a cégnek. A munkát várhatóan augusztusban lehet elkezdeni.

Az előkészületek során a Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület szervezésében, áprilisban a holtág Fehérpart-Szilvás nevű, 2,8 kilométer hosszú szakaszán hálóval megfogtak annyi halat, amennyit csak lehetett, mintegy 180 mázsányit. Ennek egy részét eladták, a többit más horgászvizekben engedték szabadon. Azután eresztették le a mederből a víz egy részét. Ez úgy lehetséges, hogy a holtág különböző szakaszait zsilipek választják el egymástól, így a vízszint külön-külön szabályozható.

A Szeged-Szentmihály melletti szakaszon a meder egy része látszólag már száraz, ám az iszap veszélyesen süppedős, nemrég hátaslovak ragadtak bele. A horgászok már akkor aggódtak – a balesetveszély mellett – a vízben maradt halak miatt. A horgászegyesület pedig újabb halászatot tervezett be a következő vízszint-csökkentés előtt – erről itt írtunk.

A haltetemek összegyűjtése – ha valakinek volna ilyen terve – nem lehet egyszerű feladat, mert a mederben már nincs annyi víz, hogy csónakkal lehetne ott közlekedni. Az iszapon viszont nem lehet odamenni a vízhez, mert elsüllyedhet a sárba, aki megpróbálja. Arról, hogy mit lehetne tenni a halpusztulás ügyében, a Telex elküldte kérdéseit az Ativizig-nek és a Szegedi Herman Ottó Horgászegyesületnek.

Frissítés:

Kozák Péter, az Ativizig igazgatója e-mailban válaszolt. Eszerint a halpusztulás oka, hogy a nagy hőségben a sekély víz túlságosan felmelegedett, oxigénhiány alakult ki, és ezt a halak nem bírták elviselni. Július 1-től tovább csökkentik a vízszintet a holtágban, és a horgászegyesülettel már megállapodtak arról, hogy hamarosan még egy lehalászást tartanak ott, ahol mélyebb a víz.

Kemény András, a Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület elnöke a Telex kérdésére telefonon elmondta, hogy a múlt héten eleinte még csak néhány kimúlt halat láttak a holtág Szilvás nevű mederszakaszának már alig 20 centis vizében, majd június 30-án csütörtökön tetőzött a halpusztulás. Becslésük szerint 2 tonna lehet a döglött pontyok, kárászok, busák és amurok összsúlya. Hétfőtől profi halászcsapat gyűjti majd össze az elpusztult halakat. A munkát megnehezíti, hogy a meder alján fél-egy méternyi iszap van, és a sekély vízen csónakkal sem lehet közlekedni. Ezért a halászoknak segít majd a Békés Drén Kft. különleges mocsárjáró gépe is, amelyet már a helyszínre küldtek, de a szállítása időt vesz igénybe. A Gyálai-Holt-Tisza Szeged-Szentmihálynál lévő másik szakaszán, a Fehérparti részen, ahol még 70 centis a víz mélysége, nem volt halpusztulás, és ott hamarosan újabb lehalászást tartanak majd, még a vízszint csökkentése előtt – közölte Kemény András, a horgászegyesület elnöke.