Hátukon a gyerekekkel szügyig merültek a lovak az iszapba Szeged-Szentmihályon

2022. június 20. – 13:32

frissítve

Hátukon a gyerekekkel szügyig merültek a lovak az iszapba Szeged-Szentmihályon
Néhány figyelmeztető táblát már kitettek a partra – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Móra Ferenc Sándor
Móra Ferenc Sándor
Szegedi tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

A Gyálai-Holt-Tisza melletti Szeged-Szentmihályon a hétvégén a holtág medrében az iszapba süllyedt három lovagló gyerekkel együtt három hátasló, amiket nagy küzdelembe került kimenteni. Korábban előfordult, hogy gyalogosok süllyedtek el a sárban, és a veszélyre akkor még nem figyelmeztettek táblák. A holtágban kotrást terveznek, ezért már korábban leeresztették a vizet, de a mederben maradó iszap még puha és mély. A környéken élők szerint balesetveszélyes a helyzet, ami ellen tenni kell valamit. A horgászok a halakat féltik a tájrehabilitációs-környezetvédelmi program hamarosan kezdődő, már előkészített munkálataitól.


Június 11-én, szombaton délután segélykiáltásokra figyeltek fel a Szeged-Szentmihályi Fogas utcában lakók. Egy tizenéves lány kiabált kétségbeesetten, mert három hátasló belesüllyedt a holtág iszapjába – mesélték a szemtanúk a helyszínen a Telex tudósítójának. A lány és másik két, szintén tizenéves lovas társa vélhetően úgy gondolta, jó túra lesz, ha a kiszáradt mederben lovagolnak. Letértek ezért a földútról, és a cserepesre szikkadt mederben ügettek volna tovább. Ám az úttól néhány méterre máris elsüllyedtek a lovak, mert az iszapnak csak a legteteje száraz, az alatt egy-két centivel már ragadós a sár.

Órákig tartott a lovak kimentése

A nagy kiabálást hallva a part melletti Fogas utcában lakók a bajba jutott lányok segítségére siettek. A kisebb testű ló saját maga kievickélt a sárból, de a másik kettő mélyebbre süllyedt. Az egyik állat nyakig belemerült az iszapba, mert ahogy próbált kimászni, a lábával kalimpálva dagasztotta maga alatt a sarat, ami egyre hígabb lett attól, hogy felkavarta.

Két Fogas utcai középkorú férfi – akik nem szeretnének névvel szerepelni – egyórányi munkával kiásta és kihúzta az egyik lovat. Közben mások vödörben hoztak vizet, megitatták az állatokat, próbálták nyugtatni őket. Amikor látták, hogy a mélyebbre süllyedt lovat nem tudják kisegíteni az iszapból, hívták a katasztrófavédelmet.

A tűzoltók előbb megpróbálták kiásni a lovat, de a híg sárban nem tudtak az állat alatt elég mély gödröt nyitni ahhoz, hogy hevedert tudjanak áthúzni a ló hasa alatt, amivel kiemelhetnék. Ezért egy tűzoltótömlőt húztak be alá, és az állat mellett is tömlőket fektettek le a földre, hogy ott stabilabb legyen a talaj. A hat felnőtt férfi ezután együtt, bár nagyon nehezen, de végül ki tudta húzni a több mázsa súlyú lovat.

A tűzoltók több mint fél órán át keményen dolgoztak, mire a mentés sikerült. A kellemetlen kalandot mindenki épségben megúszta. A Fogas utcai férfi szerint a katasztrófavédelem munkatársai nagyon alaposak voltak. A bejelentés után visszahívták, amíg a tűzoltók odaértek, és érdeklődtek, kell-e állatorvost hívni, mire lehet még szükség a mentéshez. A Telex kérdésére a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársa azt közölte: a szegedi tűzoltók mentették ki az állatot, és nem sérült meg senki, végül mindegyik ló a saját lábán távozott.

Leeresztették a vizet

A vizet azért eresztették le a holtág Fehérpart-Szilvás nevű részéből, mert hamarosan megkezdődik a Gyálai-Holt-Tisza két szegedi szakaszán az összesen 7 milliárd forintba kerülő környezetvédelmi-kármentesítő és tájrehabilitációs program. A cél az erősen szennyezett terület megtisztítása, és a természetes vízellátás helyreállítása, amiről részletesen írtunk ebben a cikkben. Azóta Kozák Péter, az Ativizig igazgatójának tájékoztatása szerint az történt, hogy a munkálatokra kiírt közbeszerzési eljárás eredményesen lezárult.

A Békés Drén Kft.-vel – amely már az előkészületekben is dolgozott – a megállapodást május 24-én aláírták. Május 30-án pedig a teljes munkaterületet átadták a fővállalkozónak. A részletes tervek elkészítése és jóváhagyása után lehet majd a munkát elkezdeni, várhatóan augusztusban.

Még mindig nagyon puha az iszap ott, ahol a ló elsüllyedt – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Még mindig nagyon puha az iszap ott, ahol a ló elsüllyedt – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

A lovak mentésében részt vevő egyik helyi lakos úgy véli, nagyon balesetveszélyes a meder, amióta részben leengedték a vizet, mert a sár teteje megszáradt, ránézésre bárki azt hiheti, nyugodtan átsétálhat rajta. A férfi a Telex tudósítójának megmutatta, hogy egy embermagasságú lécet is könnyedén le lehet tolni a puhán szortyogó iszapba, és az nem látható, hogy a száraz kéreg alatt hol hígabb a sár. Ráadásul az iszap mélyén éles kagylóhéjak, törött üvegek vagy rozsdás konzervdobozok is lehetnek.

A veszélyre azonban semmi sem figyelmeztette eddig az arra járókat. A Fogas utcában élők szerint a lovas balesetet megelőző napokban kétszer is előfordult, hogy tizenéves fiúk ragadtak bele az iszapba. Amikor három gyerek süllyedt bele a sárba, az egyikük, aki a szemtanú szerint a legkisebb volt, ki tudott evickélni. Ő aztán egy közeli stégnél talált egy létrát, amit a sár tetején tolva a társainak is segített kimászni az iszapból. Ők is megúszták.

Több figyelmeztető táblát tesznek ki

A balesetek szemtanúja később telefonon megkereste a körzet önkormányzati képviselőjét, és Mihálik Edvint, Szeged város tanácsnokát. A lovas baleset után pár nappal – nem tudni, kik – kitettek az út mellé néhány figyelmeztető táblát. Ám a Fogas utcaiak szerint ez még nem elegendő, jelentősebb balesetvédelemre volna szükség.

A Gyálai-Holt-Tisza partja a szentmihályiak kedvelt sétahelye. Oda járnak kutyát futtatni is, és lovasokat is gyakran látni arra. A környéken élők szerint a nyári vakáció alatt is várható, hogy sok gyerek keres majd kalandokat a holtág mentén – ami már nem is igazán holtág, hanem lassan száradó mocsár, hiszen csak itt-ott maradt benne víz. A Gyálai-Holt-Tisza e szakasza 2,8 kilométer hosszú, ezért, és a változatos terepviszonyok miatt sem lehetne kordonnal teljesen bekeríteni. A Telexnek nyilatkozó Fogas utcai lakó azonban úgy véli: legalább az utak mellett kellene figyelmeztető szalagokat kitenni, és mindenféle lehetséges módon tájékoztatni kéne a környéken élőket arról, hogy a hely milyen veszélyes.

A Telex megkérdezte az Ativiziget, mit lehetne tenni a hasonló balesetek elkerülésére. A válasz szerint a tájrehabilitációs programról előzőleg több lakossági fórumon, továbbá a helyi és az országos médiában is tájékoztatták a holtág mellett élő embereket, a környéken működő civil szervezeteket és Szeged önkormányzatát is. Mint írták, az igen nagy területet nem lehet lezárni a munkálatok idejére, de a kivitelező cég figyelmét felhívták arra, hogy minél több helyre tegyen ki tájékoztató, illetve veszélyt jelző táblákat. Ha valaki a tiltás ellenére mégis belép a munkaterületre, az a saját felelőssége. A szükséges engedélyeket mind beszerezték, a munkálatokat minden hatóság és illetékes szervezet jóváhagyta, senki nem emelt kifogást – közölte az Ativizig.

A halak már nem úszhatják meg?

Most, hogy víz már alig van a holtágban, majdnem minden kertben látni felfordított csónakot a Fogas utcában. Az ott élők közül sokan horgásznak, és évtizedeken át, amíg volt víz a Holt-Tiszában, csónakból, vagy a kertjük végében felállított stégen pecázhattak. A horgászok egy része most aggódik a halak miatt, féltik őket a tájrehabilitáció hatásaitól. A programot nem ellenzik, de szerintük van, amit máshogy kellene megoldani azért, hogy jobban óvják az értékes halakat, és a többi vadon élő állatot is – mondta az önkéntes lómentők egyike, aki a természetvédelmet nagyon fontosnak tartja.

A vízterület a Szegedi Herman Ottó Horgászegyesülethez tartozik. Az Ativiziggel megállapodtak a halmentésről, és az egyesület már áprilisban, a víz részleges leeresztése előtt lehalásztatta a mederszakaszt, a kifogott a halakat elvitték. Ám a szentmihályi horgászok egy része attól tart, hogy a víz teljes leeresztése után – ami a meder kikotrásához szükséges – sok hal marad majd döglötten az iszapban, hiszen mindet aligha tudták megfogni a lehalászással. Úgy vélik, jobb lenne, ha a meder kettéválasztásával, és a két elkülönített szakasz külön-külön kiszárításával oldanák meg a munkálatokat. Így a még itt lévő halak közül több maradhatna életben, ha a holtág egyik feléből a másikba telepítenék át őket.

Van egy természetes szoros, ahol a meder szétválasztása megoldható. Így a száraz részen lehetne dolgozni, majd a már kikotort mederbe visszaengedni a vizet és a halakat is, amíg a másik szakaszon folyik a munka. Az egyik szentmihályi horgász a Telex tudósítójának azt mondta: számukra nagy fájdalom, hogy hatalmas harcsákat, nagy méretű süllőket és kapitális pontyokat fogtak ki a lehalászáskor. Ezek a halak már soha nem kerülnek vissza a Gyálai-Holt-Tiszába, így nem lehetnek ott utódaik sem.

A stégek szárazra kerültek – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
A stégek szárazra kerültek – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

A horgászegyesületnél is úgy vélik, bőven van még hal a holtágban, mert feloldották ott a horgászati tilalmakat. Tárgyalnak hivatásos halászokkal arról, hogy a halért cserébe – amit a hivatásosok eladhatnak, de a horgászegyesület nem – vállalják-e a vízben maradt halak kifogását – válaszolta a Telex kérdésére Kemény András, a Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület elnöke. Áprilisban mintegy 180 mázsa halat fogtak ki, köztük 30-40 kilós harcsákat is. A zsákmány egy részét eladták, az őshonos fajokat pedig a horgászegyesület más vizeibe telepítették át.

A Gyálai-Holt-Tisza horgászvizére egy új, ötéves halgazdálkodási tervet készítenek, amit a tájrehabilitációs munkálatok után, várhatóan 2023-tól valósítanak meg – mondta Kemény András. Főként őshonos halakat szándékoznak a holtágba telepíteni, javarészt pontyot, és a korábbinál sokkal kevesebb harcsát, mert a ragadozók a kisebb halak állományában nagy károkat okoznak. A munkálatokat kivitelező céggel jelenleg arról egyeztet a horgászegyesület, hogy a vízszint további csökkentése előtt – ami július közepére várható – még egy lehalászást tartanának. Az biztos, hogy minden halat sajnos nem tudnak kifogni, és nem lehet tudni, hogy mennyi lehet még az apadó vízben.

Frissítés: a cikk megjelenése után Mihálik Edvin, Szeged város tanácsnoka jelezte, hogy az Ativizignek levelet írt a Fogas utcaiak panaszáról, ezt követően helyezték ki a figyelmeztető táblákat a partra.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!