Hátukon a gyerekekkel szügyig merültek a lovak az iszapba Szeged-Szentmihályon

Június 11-én, szombaton délután segélykiáltásokra figyeltek fel a Szeged-Szentmihályi Fogas utcában lakók. Egy tizenéves lány kiabált kétségbeesetten, mert három hátasló belesüllyedt a holtág iszapjába – mesélték a szemtanúk a helyszínen a Telex tudósítójának. A lány és másik két, szintén tizenéves lovas társa vélhetően úgy gondolta, jó túra lesz, ha a kiszáradt mederben lovagolnak. Letértek ezért a földútról, és a cserepesre szikkadt mederben ügettek volna tovább. Ám az úttól néhány méterre máris elsüllyedtek a lovak, mert az iszapnak csak a legteteje száraz, az alatt egy-két centivel már ragadós a sár.

Órákig tartott a lovak kimentése

A nagy kiabálást hallva a part melletti Fogas utcában lakók a bajba jutott lányok segítségére siettek. A kisebb testű ló saját maga kievickélt a sárból, de a másik kettő mélyebbre süllyedt. Az egyik állat nyakig belemerült az iszapba, mert ahogy próbált kimászni, a lábával kalimpálva dagasztotta maga alatt a sarat, ami egyre hígabb lett attól, hogy felkavarta.

Két Fogas utcai középkorú férfi – akik nem szeretnének névvel szerepelni – egyórányi munkával kiásta és kihúzta az egyik lovat. Közben mások vödörben hoztak vizet, megitatták az állatokat, próbálták nyugtatni őket. Amikor látták, hogy a mélyebbre süllyedt lovat nem tudják kisegíteni az iszapból, hívták a katasztrófavédelmet.

A tűzoltók előbb megpróbálták kiásni a lovat, de a híg sárban nem tudtak az állat alatt elég mély gödröt nyitni ahhoz, hogy hevedert tudjanak áthúzni a ló hasa alatt, amivel kiemelhetnék. Ezért egy tűzoltótömlőt húztak be alá, és az állat mellett is tömlőket fektettek le a földre, hogy ott stabilabb legyen a talaj. A hat felnőtt férfi ezután együtt, bár nagyon nehezen, de végül ki tudta húzni a több mázsa súlyú lovat.

A tűzoltók több mint fél órán át keményen dolgoztak, mire a mentés sikerült. A kellemetlen kalandot mindenki épségben megúszta. A Fogas utcai férfi szerint a katasztrófavédelem munkatársai nagyon alaposak voltak. A bejelentés után visszahívták, amíg a tűzoltók odaértek, és érdeklődtek, kell-e állatorvost hívni, mire lehet még szükség a mentéshez. A Telex kérdésére a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársa azt közölte: a szegedi tűzoltók mentették ki az állatot, és nem sérült meg senki, végül mindegyik ló a saját lábán távozott.

Leeresztették a vizet

A vizet azért eresztették le a holtág Fehérpart-Szilvás nevű részéből, mert hamarosan megkezdődik a Gyálai-Holt-Tisza két szegedi szakaszán az összesen 7 milliárd forintba kerülő környezetvédelmi-kármentesítő és tájrehabilitációs program. A cél az erősen szennyezett terület megtisztítása, és a természetes vízellátás helyreállítása, amiről részletesen írtunk ebben a cikkben. Azóta Kozák Péter, az Ativizig igazgatójának tájékoztatása szerint az történt, hogy a munkálatokra kiírt közbeszerzési eljárás eredményesen lezárult.

A Békés Drén Kft.-vel – amely már az előkészületekben is dolgozott – a megállapodást május 24-én aláírták. Május 30-án pedig a teljes munkaterületet átadták a fővállalkozónak. A részletes tervek elkészítése és jóváhagyása után lehet majd a munkát elkezdeni, várhatóan augusztusban.

A lovak mentésében részt vevő egyik helyi lakos úgy véli, nagyon balesetveszélyes a meder, amióta részben leengedték a vizet, mert a sár teteje megszáradt, ránézésre bárki azt hiheti, nyugodtan átsétálhat rajta. A férfi a Telex tudósítójának megmutatta, hogy egy embermagasságú lécet is könnyedén le lehet tolni a puhán szortyogó iszapba, és az nem látható, hogy a száraz kéreg alatt hol hígabb a sár. Ráadásul az iszap mélyén éles kagylóhéjak, törött üvegek vagy rozsdás konzervdobozok is lehetnek.

A veszélyre azonban semmi sem figyelmeztette eddig az arra járókat. A Fogas utcában élők szerint a lovas balesetet megelőző napokban kétszer is előfordult, hogy tizenéves fiúk ragadtak bele az iszapba. Amikor három gyerek süllyedt bele a sárba, az egyikük, aki a szemtanú szerint a legkisebb volt, ki tudott evickélni. Ő aztán egy közeli stégnél talált egy létrát, amit a sár tetején tolva a társainak is segített kimászni az iszapból. Ők is megúszták.

Több figyelmeztető táblát tesznek ki

A balesetek szemtanúja később telefonon megkereste a körzet önkormányzati képviselőjét, és Mihálik Edvint, Szeged város tanácsnokát. A lovas baleset után pár nappal – nem tudni, kik – kitettek az út mellé néhány figyelmeztető táblát. Ám a Fogas utcaiak szerint ez még nem elegendő, jelentősebb balesetvédelemre volna szükség.

A Gyálai-Holt-Tisza partja a szentmihályiak kedvelt sétahelye. Oda járnak kutyát futtatni is, és lovasokat is gyakran látni arra. A környéken élők szerint a nyári vakáció alatt is várható, hogy sok gyerek keres majd kalandokat a holtág mentén – ami már nem is igazán holtág, hanem lassan száradó mocsár, hiszen csak itt-ott maradt benne víz. A Gyálai-Holt-Tisza e szakasza 2,8 kilométer hosszú, ezért, és a változatos terepviszonyok miatt sem lehetne kordonnal teljesen bekeríteni. A Telexnek nyilatkozó Fogas utcai lakó azonban úgy véli: legalább az utak mellett kellene figyelmeztető szalagokat kitenni, és mindenféle lehetséges módon tájékoztatni kéne a környéken élőket arról, hogy a hely milyen veszélyes.

A Telex megkérdezte az Ativiziget, mit lehetne tenni a hasonló balesetek elkerülésére. A válasz szerint a tájrehabilitációs programról előzőleg több lakossági fórumon, továbbá a helyi és az országos médiában is tájékoztatták a holtág mellett élő embereket, a környéken működő civil szervezeteket és Szeged önkormányzatát is. Mint írták, az igen nagy területet nem lehet lezárni a munkálatok idejére, de a kivitelező cég figyelmét felhívták arra, hogy minél több helyre tegyen ki tájékoztató, illetve veszélyt jelző táblákat. Ha valaki a tiltás ellenére mégis belép a munkaterületre, az a saját felelőssége. A szükséges engedélyeket mind beszerezték, a munkálatokat minden hatóság és illetékes szervezet jóváhagyta, senki nem emelt kifogást – közölte az Ativizig.

A halak már nem úszhatják meg?

Most, hogy víz már alig van a holtágban, majdnem minden kertben látni felfordított csónakot a Fogas utcában. Az ott élők közül sokan horgásznak, és évtizedeken át, amíg volt víz a Holt-Tiszában, csónakból, vagy a kertjük végében felállított stégen pecázhattak. A horgászok egy része most aggódik a halak miatt, féltik őket a tájrehabilitáció hatásaitól. A programot nem ellenzik, de szerintük van, amit máshogy kellene megoldani azért, hogy jobban óvják az értékes halakat, és a többi vadon élő állatot is – mondta az önkéntes lómentők egyike, aki a természetvédelmet nagyon fontosnak tartja.

A vízterület a Szegedi Herman Ottó Horgászegyesülethez tartozik. Az Ativiziggel megállapodtak a halmentésről, és az egyesület már áprilisban, a víz részleges leeresztése előtt lehalásztatta a mederszakaszt, a kifogott a halakat elvitték. Ám a szentmihályi horgászok egy része attól tart, hogy a víz teljes leeresztése után – ami a meder kikotrásához szükséges – sok hal marad majd döglötten az iszapban, hiszen mindet aligha tudták megfogni a lehalászással. Úgy vélik, jobb lenne, ha a meder kettéválasztásával, és a két elkülönített szakasz külön-külön kiszárításával oldanák meg a munkálatokat. Így a még itt lévő halak közül több maradhatna életben, ha a holtág egyik feléből a másikba telepítenék át őket.

Van egy természetes szoros, ahol a meder szétválasztása megoldható. Így a száraz részen lehetne dolgozni, majd a már kikotort mederbe visszaengedni a vizet és a halakat is, amíg a másik szakaszon folyik a munka. Az egyik szentmihályi horgász a Telex tudósítójának azt mondta: számukra nagy fájdalom, hogy hatalmas harcsákat, nagy méretű süllőket és kapitális pontyokat fogtak ki a lehalászáskor. Ezek a halak már soha nem kerülnek vissza a Gyálai-Holt-Tiszába, így nem lehetnek ott utódaik sem.

A horgászegyesületnél is úgy vélik, bőven van még hal a holtágban, mert feloldották ott a horgászati tilalmakat. Tárgyalnak hivatásos halászokkal arról, hogy a halért cserébe – amit a hivatásosok eladhatnak, de a horgászegyesület nem – vállalják-e a vízben maradt halak kifogását – válaszolta a Telex kérdésére Kemény András, a Szegedi Herman Ottó Horgászegyesület elnöke. Áprilisban mintegy 180 mázsa halat fogtak ki, köztük 30-40 kilós harcsákat is. A zsákmány egy részét eladták, az őshonos fajokat pedig a horgászegyesület más vizeibe telepítették át.

A Gyálai-Holt-Tisza horgászvizére egy új, ötéves halgazdálkodási tervet készítenek, amit a tájrehabilitációs munkálatok után, várhatóan 2023-tól valósítanak meg – mondta Kemény András. Főként őshonos halakat szándékoznak a holtágba telepíteni, javarészt pontyot, és a korábbinál sokkal kevesebb harcsát, mert a ragadozók a kisebb halak állományában nagy károkat okoznak. A munkálatokat kivitelező céggel jelenleg arról egyeztet a horgászegyesület, hogy a vízszint további csökkentése előtt – ami július közepére várható – még egy lehalászást tartanának. Az biztos, hogy minden halat sajnos nem tudnak kifogni, és nem lehet tudni, hogy mennyi lehet még az apadó vízben.

Frissítés: a cikk megjelenése után Mihálik Edvin, Szeged város tanácsnoka jelezte, hogy az Ativizignek levelet írt a Fogas utcaiak panaszáról, ezt követően helyezték ki a figyelmeztető táblákat a partra.