Életre keltik a negyven éve halott, szennyezett, bűzös Tisza-holtágat Szegeden

A mintegy 18 kilométer hosszúságú, Szeged mellől Szerbiába is átnyúló Gyálai-Holt-Tisza – amit Dög-Tiszának is neveznek – három különböző szakaszból áll, ezeket egymástól zsilipek zárják el. Ezt a szennyezett területet hamarosan helyreállítják, a munkálatok a két szegedi mederszakaszt érintik. A tennivalók részben eltérnek, így a beruházást két külön ütemre bontották: a rosszabb állapotú rész, a Feketevíz megtisztítására és rehabilitációjára 4,5 milliárd forint jut – ez az egyik ütem. A másik ütemben a Szeged-Szentmihály városrész mellett lévő mederszakaszt, a Fehérpartot rendezik.

Mindkettő vízháztartását helyreállítják, azaz elősegítik a természetes áramlást és az öntisztulás lehetőségét, a friss víz bejutását az élő Tiszából, és a felesleg lefolyását a folyóba – új szivattyúrendszerek és zsilipek, valamint egy új csatorna révén. Utóbbi munkálatokra további 2,5 milliárd forintot költenek. A támogatást két KEHOP-pályázattal (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) sikerült elnyerni, tehát az Európai Unió és a magyar állam együtt állja a pénzügyi fedezetet. A programot a szegedi székhelyű Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) irányítja az Országos Vízügyi Főigazgatóság közreműködésével. A kivitelező cégeket közbeszerzésen választják ki, ez a folyamat májusban zárulhat le, és elkezdhetik a munkát. A rehabilitációs program igen összetett, ebben a cikkben a főbb elemeket ismertetjük. Az előzményekről további részletek is olvashatók itt.

A holtág Feketevíz nevű, a vizsgálatok szerint leginkább szennyezett része Klebelsberg-telep és Tompasziget városrészek között fekszik – mondta a Telex kérdésére Kozák Péter, az Ativizig igazgatója. Az állam vízügyi cégénél már régóta tervezik ezt a rehabilitációt, az 1990-es évek óta szeretnék megoldani a problémát, de ahogy a teendők elemzése egyre pontosabb lett, többször kiderült, hogy az összetett feladatra való pályázati lehetőség, azaz a pénz hiányzott. Közben éveken át folytak az előkészületek is. A rehabilitációs tervezet működését egy pilot programmal előzetesen már igazolták.

Szennyvíz, akku, szemét: itt minden is van

A Feketevíz medrét alaposan kikotorják, hogy eltávolítsák az erősen szennyezett iszapot. Mindez nemcsak vízügyi, hanem környezetvédelmi-kármentesítési feladat is. Mivel a holtágba évtizedeken át vezettek be tisztítás nélkül ipari és mezőgazdasági eredetű, továbbá városi szennyvizet, valamint a kertészeti termálvíz maradékát, és beleöntöttek mindenféle szemetet is, az iszap rengeteg káros és veszélyes anyagot tartalmaz, ám ezek nem egyformán oszlanak el a mederben. Ahol valamikor a vízbe borítottak néhány használt ólomakkumulátort, ott vastagabb a fémek lerakódása, ahol korábban egy sertéstelep szennyvize folyt be, ott a szerves anyagok maradékából ülepedett le több a meder alján.

Annak érdekében, hogy a kármentesítés előtt a szennyeződések helyét, a terjedését és a fajtáit is alaposan feltérképezzék, az iszapból korábban több mint 630 helyen vettek mintát, azokat kiértékelték, a víz összetételét és a talajvíz áramlását is megfigyelték. A szennyvíz-becsatlakozásokat már lezárták, és bár egy kertészet termálvizének maradéka még befolyik a Gyálai-Holt-Tiszába, a munkálatok megkezdésével ezt is megszüntetik.

A szennyezett iszap mennyisége több tízezer köbméter

A munkálatok zöme az idén nyáron zajlik majd. A mederből leeresztik a vizet, majd az iszapot a kiemelése után – a szennyezettségének megfelelően – kétféle módon kezelik. A fémeket és vegyi anyagokat tartalmazó, várhatóan 23 ezer köbméternyi üledéket hulladékkezelőbe szállítják, és ott szabályosan megtisztítják, közben mindezt alaposan dokumentálják. Korábban a környéken élők egy része tiltakozott amiatt, hogy a szennyezett iszapot majd esetleg a közelben tárolják, de Kozák Péter szerint ez nem fordulhat elő, a kitermelt üledéket elviszik. A kevésbé szennyezett, mintegy 49 ezer köbméter iszapot pedig a kikotrása után a mederben elkülönítik, és biológiai módszerrel tisztítják meg: természetes úton, de emberi rásegítéssel enzimek bontják majd le a szerves anyagokat. A helyben maradó, már jó minőségű iszapot a száradása után a meder kialakítására és a part megerősítésére fogják felhasználni. A víz minőségét a program lezárultával is elemzik.

A meder és a part rendezésének előkészületeit már elkezdték. Voltak, akik sérelmezték, hogy a fákat kivágták a part egyik szakaszán, de nemigen volt más lehetőség, mivel a növényzet akadályozta a munkálatokat.

Mivel a szentmihályi mederszakasz horgászterület, a vízszintet némiképp már csökkentették, a halakat a horgászegyesület lehalászta, és áttelepítette. A mocsári teknősöket már évekkel ezelőtt összeszedték a Szegedi Tudományegyetem szakembereinek közreműködésével, és a városi Vadasparkba vitték. A munkálatok lezárása után – ezt 2023-ra tervezik – az állatokat visszatelepítik.

Szegeden már volt egy hasonló rehabilitációs program, amelyben a Holt-Marost és környékét hozták rendbe, de az lényegesen kisebb és sokkal kevésbé szennyezett terület volt. Magyarországon a korábbi évszázadok folyószabályozási munkálatai miatt nagyon sok folyóholtág van, Kozák Péter szerint gyanítható, hogy némelyik hasonlóan rossz állapotban lehet, mint a Gyálai-Holt-Tisza. Ekkora összeget hazánkban még nem költöttek ilyesfajta rehabilitációra. Így a szegedi program, vagyis az első ilyen jellegű, nagyszabású beruházás az országban, mintát adhat további környezetvédelmi-kármentesítő beavatkozásokhoz is.

Régen strand is volt, de tíz éve már minden halott

Az 1920-as évek végén felépült Klebelsberg-telep városrészben élőknek a Gyálai-Holt-Tisza az 1960-as évek elején még kedvelt szabadidő-eltöltési helyük volt. Az emberek fürödtek az akkor még tiszta vízben, és a környék élővilága is gazdag volt, vidrát is láttak ott. Azután egyre több cég vezette be a szennyvizét a holtágba, sőt beleürítették a szippantós teherautók tartályait, és Szeged lakossági szennyvizének egy része is a Gyálai-Holt-Tiszába ömlött, tisztítás nélkül. Sokan mindenféle szemetet odahordtak, de a környéken élők hiába panaszkodtak, a korabeli szabályok ezeket megengedték, vagy ha nem, a hatóságok akkor is félrenéztek. A Gyálai-Holt-Tisza mentén kertvárosi jellegű a település, sokan csak néhány méterre laknak a parttól. Az emberek ott hosszú évtizedek óta kénytelenek elviselni a rengeteg szemetet, a szinte állandó bűzt, a gyakori szúnyoginváziókat, és azt a furcsa látványt, hogy egy-egy mederszakaszban időnként rózsaszínre, sötétlilára vagy bordóra változik a víz színe – utóbbit biológiai okokkal magyarázzák a szakértők.

A legutóbbi mintavételek nyomán kiderült, hogy az egészségre káros anyagok koncentrációja – köztük van az arzén is – néhol a megengedett határérték háromszázszorosát is eléri. A szintén sűrűn előforduló fenol belélegezve is mérgező lehet. A víz „mélysége” sokfelé csak 30-40 centi, vagy még kevesebb, oda a biológiai szúnyoggyérítéshez használt csónakkal sem tudnak bemenni, miközben Szeged és környékének legnagyobb szúnyogkeltetője a Gyálai-Holt-Tisza – erről már írtunk.

A rendszerváltozást követő években fokozatosan szigorodtak a környezetvédelmi szabályok. 1990-től lassanként, egymás után megszűntek a szennyvízbevezetések – utolsóként a lakossági 2008-ban –, de a holtág környékén élők továbbra is elégedetlenek voltak, mert a mederbe korábban bekerült szennyező anyagok ott maradtak. 1999-ben alakult meg a Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör Egyesület, amely – más célok mellett – próbálta elérni a holtág megtisztítását, de sokáig hiába. Kérdésükre a város önkormányzata közölte, hogy azért nem léphet a holtág ügyében, mert az állami terület. Egy ilyen nagy beruházás a várhatóan bonyolult munkálatok és a kiugró költségek miatt sem lehetett vonzó.

Civilek kitartó küzdelme az egészséges környezetért

A helyiek kétszer is aláírásgyűjtésbe kezdtek, előbb öt, majd egy bő éve, utóbb két és fél ezer támogató volt – nagyjából ennyi Klebelsberg-telep lakosságszáma, de a többi közeli városrésszel együtt mintegy 10 ezer embert érint a Gyálai-Holt-Tisza helyzete – mondta a Telex kérdésére Csete Csaba. Ő a part közelében lakik, és az elmúlt években Újvári Edit önkéntes társával együtt számtalan levelet írt a holtág ügyében, amiben sokat segített Nacsáné Mária, a Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör Egyesület korábbi elnöke is. A telepiek kéréssel és kérdésekkel fordultak képviselőkhöz, önkormányzathoz, közeli nemzeti parkhoz, továbbá környezetvédelmi, katasztrófavédelmi és más hatóságokhoz, sőt megkeresték az egykori és a mai nagyobb szennyezőket is.

Csete Csaba úgy látja, a legtöbb hasznos lépést az Ativizig tette a rehabilitáció érdekében, ő pedig most vállalta, hogy a beruházás folyamán önkéntes kapcsolattartó lesz az intézmények és a holtág mentén élők között. Azt vette észre, hogy míg a hatóságok és állami intézmények nem igazán szeretnek válaszolni magánembernek, civil szervezettel már szóba állnak, tisztában vannak a tájékoztatási kötelezettségükkel. A polgári kör pedig interneten és szórólapokon informálja az érdeklődőket. Tudják, hogy nagy türelemre lesz szükségük a munkálatok idején, sok embert ugyanis már semmi más nem érdekel, csak az, hogy végre megtisztuljon a holtág. Csete Csaba szerint strandolni többé már nem lehet a Feketevízen, mert a fürdőhelyek szigorú előírások alapján működhetnek, de a rehabilitáció után kellemes környezetet lehet majd teremteni, ehhez pedig tanösvényeket, parkokat és vízparti pihenőhelyeket kellene kialakítani.

Ebben a város önkormányzatára, valamint intézmények, cégek és magánemberek segítségére is számít, vannak is, akik már megígérték a támogatást. Csete Csaba úgy gondolja, mindebből felesleges volna politikai ügyet csinálni: mint mondta, a medernek két partja van, jobb és bal – középen meg ott a víz és a rengeteg szennyezett iszap.

Civilek: Ehhez nem kell politika. Politikusok: De igen!

Amikor a környéken élő interjúalanyokat kerestem ehhez a cikkhez, többen is kijelentették, hogy nem nyilatkoznak. Pedig olyan embereket is próbáltam megszólaltatni, akikről köztudott: szívügyük a holtág helyzetének javítása. Volt, aki azt mondta: ő nem ártja bele magát a politikába. Több szervezet is – köztük a Gyálaréti Lokálpatrióta Egyesület – régóta harcolt a rehabilitációért. A holtággal több Facebook-csoportban is foglalkoznak, az egyik ilyen a Gyálai Holt-Tisza rehabilitációjáról politikamentesen.

A környezetszennyezés várva várt felszámolásából azonban politikai ügy is lett. Például a szegedi B. Nagy László, korábbi fideszes országgyűlési képviselő 2016-ban arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy hamarosan elkezdik a munkálatokat, van rá pénz – ez akkor 2,3 milliárd forint volt –, és 2020-ra be is fejezik. Ezt később lakossági fórumon is megerősítette, de azután nem történt semmi. Hasonló bejelentés többször is elhangzott. 2019-ben a HVG cégadatok alapján arról írt, hogy a milliárdos Mészáros Lőrinc szintén vállalkozó testvére érdekelt lehet a Gyálai-Holt-Tisza rehabilitációjában.

Az utóbbi években egy-egy fórumon a holtág mellett élők közül már többen is dühösen kérték számon az ígéreteket – erről a Szeged Tv 2018-ban számolt be. Úgy látszik, ez nem vette el minden politikus kedvét, mert legutóbb az idei választási kampányban a fideszes képviselőjelölt Mihálffy Béla jelentette be a kormányoldali sajtóban a gyálai holtág rehabilitációját, igaz, a megkezdett közbeszerzési eljárás miatt akkor ő már biztosra ment.

2022. április végén már valóban a munkálatok előkészítése zajlik: a Telex tudósítója a saját szemével látta, hogy lánctalpasokkal dolgoznak a vízparton Szeged-Szentmihály alatt.