Életre keltik a negyven éve halott, szennyezett, bűzös Tisza-holtágat Szegeden

2022. április 30. – 22:38

Életre keltik a negyven éve halott, szennyezett, bűzös Tisza-holtágat Szegeden
A lakóházak a vízpart közelében állnak Klebelsberg-telepen. A szag szerencsére nem látható – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Móra Ferenc Sándor
Móra Ferenc Sándor
Szegedi tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

A Gyálai-Holt-Tisza közelében mintegy tízezer ember él, és a környékén már negyven éve várnak arra, hogy a szerves hulladékkal, nehézfémekkel, fenollal és más mérgekkel erősen szennyezett holtágat megtisztítsák a hatóságok. Civil szervezetek gyűjtöttek aláírásokat, tiltakoztak minden elképzelhető intézménynél, de sokáig hiába. A kormány oldaláról az elmúlt években többször is beígérték a munkálatokat, de nem történt semmi. Most végre már valóban folynak az előkészületek, így a két pályázaton elnyert, összesen 7 milliárd forintos EU-s és állami támogatásból megvalósulhat az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi, kármentesítő és tájrehabilitációs programja. A munkát májusban kezdik, a befejezést 2023 végére tervezik.

A mintegy 18 kilométer hosszúságú, Szeged mellől Szerbiába is átnyúló Gyálai-Holt-Tisza – amit Dög-Tiszának is neveznek – három különböző szakaszból áll, ezeket egymástól zsilipek zárják el. Ezt a szennyezett területet hamarosan helyreállítják, a munkálatok a két szegedi mederszakaszt érintik. A tennivalók részben eltérnek, így a beruházást két külön ütemre bontották: a rosszabb állapotú rész, a Feketevíz megtisztítására és rehabilitációjára 4,5 milliárd forint jut – ez az egyik ütem. A másik ütemben a Szeged-Szentmihály városrész mellett lévő mederszakaszt, a Fehérpartot rendezik.

Mindkettő vízháztartását helyreállítják, azaz elősegítik a természetes áramlást és az öntisztulás lehetőségét, a friss víz bejutását az élő Tiszából, és a felesleg lefolyását a folyóba – új szivattyúrendszerek és zsilipek, valamint egy új csatorna révén. Utóbbi munkálatokra további 2,5 milliárd forintot költenek. A támogatást két KEHOP-pályázattal (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) sikerült elnyerni, tehát az Európai Unió és a magyar állam együtt állja a pénzügyi fedezetet. A programot a szegedi székhelyű Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) irányítja az Országos Vízügyi Főigazgatóság közreműködésével. A kivitelező cégeket közbeszerzésen választják ki, ez a folyamat májusban zárulhat le, és elkezdhetik a munkát. A rehabilitációs program igen összetett, ebben a cikkben a főbb elemeket ismertetjük. Az előzményekről további részletek is olvashatók itt.

A holtág Feketevíz nevű, a vizsgálatok szerint leginkább szennyezett része Klebelsberg-telep és Tompasziget városrészek között fekszik – mondta a Telex kérdésére Kozák Péter, az Ativizig igazgatója. Az állam vízügyi cégénél már régóta tervezik ezt a rehabilitációt, az 1990-es évek óta szeretnék megoldani a problémát, de ahogy a teendők elemzése egyre pontosabb lett, többször kiderült, hogy az összetett feladatra való pályázati lehetőség, azaz a pénz hiányzott. Közben éveken át folytak az előkészületek is. A rehabilitációs tervezet működését egy pilot programmal előzetesen már igazolták.

A Gyálai-Holt-Tisza Szegeden. A kép jobb felső részén van Klebelsberg-telep, ahol a legszennyezettebb a meder – Forrás: Google
A Gyálai-Holt-Tisza Szegeden. A kép jobb felső részén van Klebelsberg-telep, ahol a legszennyezettebb a meder – Forrás: Google

Szennyvíz, akku, szemét: itt minden is van

A Feketevíz medrét alaposan kikotorják, hogy eltávolítsák az erősen szennyezett iszapot. Mindez nemcsak vízügyi, hanem környezetvédelmi-kármentesítési feladat is. Mivel a holtágba évtizedeken át vezettek be tisztítás nélkül ipari és mezőgazdasági eredetű, továbbá városi szennyvizet, valamint a kertészeti termálvíz maradékát, és beleöntöttek mindenféle szemetet is, az iszap rengeteg káros és veszélyes anyagot tartalmaz, ám ezek nem egyformán oszlanak el a mederben. Ahol valamikor a vízbe borítottak néhány használt ólomakkumulátort, ott vastagabb a fémek lerakódása, ahol korábban egy sertéstelep szennyvize folyt be, ott a szerves anyagok maradékából ülepedett le több a meder alján.

Annak érdekében, hogy a kármentesítés előtt a szennyeződések helyét, a terjedését és a fajtáit is alaposan feltérképezzék, az iszapból korábban több mint 630 helyen vettek mintát, azokat kiértékelték, a víz összetételét és a talajvíz áramlását is megfigyelték. A szennyvíz-becsatlakozásokat már lezárták, és bár egy kertészet termálvizének maradéka még befolyik a Gyálai-Holt-Tiszába, a munkálatok megkezdésével ezt is megszüntetik.

A víz színe néha lilára változik – Forrás: Gyálai Holt-Tisza rehabilitációjáról politikamentesen Facebook-csoport
A víz színe néha lilára változik – Forrás: Gyálai Holt-Tisza rehabilitációjáról politikamentesen Facebook-csoport

A szennyezett iszap mennyisége több tízezer köbméter

A munkálatok zöme az idén nyáron zajlik majd. A mederből leeresztik a vizet, majd az iszapot a kiemelése után – a szennyezettségének megfelelően – kétféle módon kezelik. A fémeket és vegyi anyagokat tartalmazó, várhatóan 23 ezer köbméternyi üledéket hulladékkezelőbe szállítják, és ott szabályosan megtisztítják, közben mindezt alaposan dokumentálják. Korábban a környéken élők egy része tiltakozott amiatt, hogy a szennyezett iszapot majd esetleg a közelben tárolják, de Kozák Péter szerint ez nem fordulhat elő, a kitermelt üledéket elviszik. A kevésbé szennyezett, mintegy 49 ezer köbméter iszapot pedig a kikotrása után a mederben elkülönítik, és biológiai módszerrel tisztítják meg: természetes úton, de emberi rásegítéssel enzimek bontják majd le a szerves anyagokat. A helyben maradó, már jó minőségű iszapot a száradása után a meder kialakítására és a part megerősítésére fogják felhasználni. A víz minőségét a program lezárultával is elemzik.

A holtág teljes hossza 18 kilométer – mutatja a térképen Kozák Péter, az Ativizig igazgatója – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
A holtág teljes hossza 18 kilométer – mutatja a térképen Kozák Péter, az Ativizig igazgatója – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

A meder és a part rendezésének előkészületeit már elkezdték. Voltak, akik sérelmezték, hogy a fákat kivágták a part egyik szakaszán, de nemigen volt más lehetőség, mivel a növényzet akadályozta a munkálatokat.

Mivel a szentmihályi mederszakasz horgászterület, a vízszintet némiképp már csökkentették, a halakat a horgászegyesület lehalászta, és áttelepítette. A mocsári teknősöket már évekkel ezelőtt összeszedték a Szegedi Tudományegyetem szakembereinek közreműködésével, és a városi Vadasparkba vitték. A munkálatok lezárása után – ezt 2023-ra tervezik – az állatokat visszatelepítik.

Szegeden már volt egy hasonló rehabilitációs program, amelyben a Holt-Marost és környékét hozták rendbe, de az lényegesen kisebb és sokkal kevésbé szennyezett terület volt. Magyarországon a korábbi évszázadok folyószabályozási munkálatai miatt nagyon sok folyóholtág van, Kozák Péter szerint gyanítható, hogy némelyik hasonlóan rossz állapotban lehet, mint a Gyálai-Holt-Tisza. Ekkora összeget hazánkban még nem költöttek ilyesfajta rehabilitációra. Így a szegedi program, vagyis az első ilyen jellegű, nagyszabású beruházás az országban, mintát adhat további környezetvédelmi-kármentesítő beavatkozásokhoz is.

Régi zsilip a város határánál, a Gyálai-Holt-Tiszán – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Régi zsilip a város határánál, a Gyálai-Holt-Tiszán – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Régen strand is volt, de tíz éve már minden halott

Az 1920-as évek végén felépült Klebelsberg-telep városrészben élőknek a Gyálai-Holt-Tisza az 1960-as évek elején még kedvelt szabadidő-eltöltési helyük volt. Az emberek fürödtek az akkor még tiszta vízben, és a környék élővilága is gazdag volt, vidrát is láttak ott. Azután egyre több cég vezette be a szennyvizét a holtágba, sőt beleürítették a szippantós teherautók tartályait, és Szeged lakossági szennyvizének egy része is a Gyálai-Holt-Tiszába ömlött, tisztítás nélkül. Sokan mindenféle szemetet odahordtak, de a környéken élők hiába panaszkodtak, a korabeli szabályok ezeket megengedték, vagy ha nem, a hatóságok akkor is félrenéztek. A Gyálai-Holt-Tisza mentén kertvárosi jellegű a település, sokan csak néhány méterre laknak a parttól. Az emberek ott hosszú évtizedek óta kénytelenek elviselni a rengeteg szemetet, a szinte állandó bűzt, a gyakori szúnyoginváziókat, és azt a furcsa látványt, hogy egy-egy mederszakaszban időnként rózsaszínre, sötétlilára vagy bordóra változik a víz színe – utóbbit biológiai okokkal magyarázzák a szakértők.

A legutóbbi mintavételek nyomán kiderült, hogy az egészségre káros anyagok koncentrációja – köztük van az arzén is – néhol a megengedett határérték háromszázszorosát is eléri. A szintén sűrűn előforduló fenol belélegezve is mérgező lehet. A víz „mélysége” sokfelé csak 30-40 centi, vagy még kevesebb, oda a biológiai szúnyoggyérítéshez használt csónakkal sem tudnak bemenni, miközben Szeged és környékének legnagyobb szúnyogkeltetője a Gyálai-Holt-Tisza – erről már írtunk.

Itt valamikor strand volt, mutatja Csete Csaba civil önkéntes – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Itt valamikor strand volt, mutatja Csete Csaba civil önkéntes – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex


A rendszerváltozást követő években fokozatosan szigorodtak a környezetvédelmi szabályok. 1990-től lassanként, egymás után megszűntek a szennyvízbevezetések – utolsóként a lakossági 2008-ban -, de a holtág környékén élők továbbra is elégedetlenek voltak, mert a mederbe korábban bekerült szennyező anyagok ott maradtak. 1999-ben alakult meg a Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör Egyesület, amely – más célok mellett – próbálta elérni a holtág megtisztítását, de sokáig hiába. Kérdésükre a város önkormányzata közölte, hogy azért nem léphet a holtág ügyében, mert az állami terület. Egy ilyen nagy beruházás a várhatóan bonyolult munkálatok és a kiugró költségek miatt sem lehetett vonzó.

Civilek kitartó küzdelme az egészséges környezetért

A helyiek kétszer is aláírásgyűjtésbe kezdtek, előbb öt, majd egy bő éve, utóbb két és fél ezer támogató volt – nagyjából ennyi Klebelsberg-telep lakosságszáma, de a többi közeli városrésszel együtt mintegy 10 ezer embert érint a Gyálai-Holt-Tisza helyzete – mondta a Telex kérdésére Csete Csaba. Ő a part közelében lakik, és az elmúlt években Újvári Edit önkéntes társával együtt számtalan levelet írt a holtág ügyében, amiben sokat segített Nacsáné Mária, a Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör Egyesület korábbi elnöke is. A telepiek kéréssel és kérdésekkel fordultak képviselőkhöz, önkormányzathoz, közeli nemzeti parkhoz, továbbá környezetvédelmi, katasztrófavédelmi és más hatóságokhoz, sőt megkeresték az egykori és a mai nagyobb szennyezőket is.

Csete Csaba úgy látja, a legtöbb hasznos lépést az Ativizig tette a rehabilitáció érdekében, ő pedig most vállalta, hogy a beruházás folyamán önkéntes kapcsolattartó lesz az intézmények és a holtág mentén élők között. Azt vette észre, hogy míg a hatóságok és állami intézmények nem igazán szeretnek válaszolni magánembernek, civil szervezettel már szóba állnak, tisztában vannak a tájékoztatási kötelezettségükkel. A polgári kör pedig interneten és szórólapokon informálja az érdeklődőket. Tudják, hogy nagy türelemre lesz szükségük a munkálatok idején, sok embert ugyanis már semmi más nem érdekel, csak az, hogy végre megtisztuljon a holtág. Csete Csaba szerint strandolni többé már nem lehet a Feketevízen, mert a fürdőhelyek szigorú előírások alapján működhetnek, de a rehabilitáció után kellemes környezetet lehet majd teremteni, ehhez pedig tanösvényeket, parkokat és vízparti pihenőhelyeket kellene kialakítani.

Ebben a város önkormányzatára, valamint intézmények, cégek és magánemberek segítségére is számít, vannak is, akik már megígérték a támogatást. Csete Csaba úgy gondolja, mindebből felesleges volna politikai ügyet csinálni: mint mondta, a medernek két partja van, jobb és bal – középen meg ott a víz és a rengeteg szennyezett iszap.

Civilek: Ehhez nem kell politika. Politikusok: De igen!

Amikor a környéken élő interjúalanyokat kerestem ehhez a cikkhez, többen is kijelentették, hogy nem nyilatkoznak. Pedig olyan embereket is próbáltam megszólaltatni, akikről köztudott: szívügyük a holtág helyzetének javítása. Volt, aki azt mondta: ő nem ártja bele magát a politikába. Több szervezet is – köztük a Gyálaréti Lokálpatrióta Egyesület – régóta harcolt a rehabilitációért. A holtággal több Facebook-csoportban is foglalkoznak, az egyik ilyen a Gyálai Holt-Tisza rehabilitációjáról politikamentesen.

A környezetszennyezés várva várt felszámolásából azonban politikai ügy is lett. Például a szegedi B. Nagy László, korábbi fideszes országgyűlési képviselő 2016-ban arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy hamarosan elkezdik a munkálatokat, van rá pénz – ez akkor 2,3 milliárd forint volt –, és 2020-ra be is fejezik. Ezt később lakossági fórumon is megerősítette, de azután nem történt semmi. Hasonló bejelentés többször is elhangzott. 2019-ben a HVG cégadatok alapján arról írt, hogy a milliárdos Mészáros Lőrinc szintén vállalkozó testvére érdekelt lehet a Gyálai-Holt-Tisza rehabilitációjában.

Az előkészületek már folynak, dolgoznak a lánctalpasok – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Az előkészületek már folynak, dolgoznak a lánctalpasok – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Az utóbbi években egy-egy fórumon a holtág mellett élők közül már többen is dühösen kérték számon az ígéreteket – erről a Szeged Tv 2018-ban számolt be. Úgy látszik, ez nem vette el minden politikus kedvét, mert legutóbb az idei választási kampányban a fideszes képviselőjelölt Mihálffy Béla jelentette be a kormányoldali sajtóban a gyálai holtág rehabilitációját, igaz, a megkezdett közbeszerzési eljárás miatt akkor ő már biztosra ment.

2022. április végén már valóban a munkálatok előkészítése zajlik: a Telex tudósítója a saját szemével látta, hogy lánctalpasokkal dolgoznak a vízparton Szeged-Szentmihály alatt.

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.