Kocsis Máté csípése ellenére is téma a szúnyog Szegeden

2021. július 09. – 22:33

Másolás

Vágólapra másolva

Érdemes-e politikai fegyvert kovácsolni a szúnyogokból? Kocsis Máté fideszes frakcióvezető a város baloldali vezetését bírálva írta Szegedről, hogy túl sok itt a szúnyog. Talán nem tudta, hogy kormánypárti politikusként e téren épp ő tehetne valamit. A vérszívók irtása állami feladat, hét éve az akkori Orbán-kormány helyezte át a Belügyminisztériumhoz tartozó Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatáskörébe. Másodjára Kocsis azt közölte, jó lenne, ha Szeged önkormányzata is irtaná a vérszívókat. A valóságban Szegeden tízmilliókat költ az önkormányzat a szúnyogok elleni küzdelemre. A kérdés az, hogy miként működhetne hatékonyabban – városon és falun is – ennek a feladatnak a megosztása.

A támogatóinknak köszönhetően el tudtuk kezdeni kiépíteni a vidéki tudósítói hálózatunkat. Ha fontosnak tartod a munkánkat, legyél a rendszeres támogatónk!

A szúnyogok gyérítése jelenleg – az agyoncsapáson kívül – általában háromféle módon történhet:

1. légi kémiai irtás – repülőről,

2. földi kémiai irtás – teherautóról kiszórt köddel,

3. biológiai gyérítés, azaz megelőzés, ami repülővel és kocsival vagy csónakkal is megoldható – a szabad vizeken.

Az első kettő állami feladat, amit a Katasztrófavédelem lát el. A repülőset és a földi kémiait is kérhetik az önkormányzatok az államtól, valamint az utóbbi kettőt megrendelhetik akár cégektől is, illetve saját maguk is megoldhatják.

Irtani már csak akkor szabad, ha mérgesek az emberek

Még tovább bonyolítja az ügyet, hogy az európai uniós szabályok szerint már tilos alkalmazni a korábban repülőről évekig rendszeresen szórt, a légi kémiai irtásra használt szert. Időnként, külön engedéllyel azonban mégis lehet repülőgépről irtani, ezt akkor kérhetik a települési önkormányzatok, ha nagyon elszaporodtak náluk a vérszívók, és emiatt már haragosak az emberek.

A környezetvédők szerint az ilyen légi hadműveletek azért nagyon károsak, mert sok hasznos és ártatlan rovart is megöl a méreg. Nehéz volna mindenki minden elvárásának jól megfelelni.

A biológiai módszer Szegeden

Makrai László biológus, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Szegeden már tíz éve folyik azonos módszerrel a szúnyogok biológiai gyérítése, ami megelőző jellegű, azaz a lárvákra hatásos, a kifejlett rovarokat nem érinti. Ennek lényege, hogy a szabad vizek felületére olyan anyagokat permeteznek, amelyek akadályozzák a vízben kikelt lárvák szúnyoggá fejlődését. A város területén sok kisebb-nagyobb tavacska, vizesgödör, nyílt csatorna van, ami háromszáz nyilvántartott élőhelyet jelent a vérszívók utódainak.

A legnagyobb „szúnyogkeltető” a Gyálai Holt-Tisza, amely 18,6 kilométer hosszú, és 160 hektárnyi a vízfelülete. A védekezés java része mindig ezen a holtágon folyt, a szárazföldről nehezen elérhető részeken csónakból permeteztek. Ez jól működött, amíg az áradás nem szólt közbe.

Nyílt vízű csatornák hálózzák be Szegedet – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex.hu
Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex.hu

Ám a szúnyogok száma az elmúlt három év során megnőtt nyaranta az árvizek után, amikor a Tisza megtöltötte vízzel az ártéri gödröket. A járhatatlan helyeken a biológiai irtást nem lehet folytatni, mert gép és ember a mocsaras részekre még csónakon sem jut be a kisebb vízfelületekhez. A sűrű lombok miatt a levegőből sem lehetne a pangó vizeket elég hatékonyan permetezni a biológiai szerekkel, mert a levelek felfognák az anyagot, ami a sok kisebb-nagyobb gödörbe nem jutna el.

Makrai László szerint olyan országos vízügyi programra volna szükség, amelyben az árterek kubikgödreit – egykor onnan ásták ki a gátépítéshez a földet – átalakítanák úgy, hogy a víz gyorsan a folyómederbe jusson. Így megszűnnének a nagy szúnyogkeltetők.

Szúnyogirtás hajnali kettőkor

Szeged önkormányzata a saját költségvetéséből tavaly 30, az idén eddig 18 millió forintot költött a szúnyogok elleni küzdelemre. Ebben többféle módszer is volt a biológiai megelőzéstől a kémiai irtáson át a monitorozásig – közölte Kovács Tamás gazdasági alpolgármester.

Idén először június közepén volt szúnyoggyérítés a városban, ezt a város fizette, mert a Katasztrófavédelem csak egy héttel később kezdett irtani. Biztosan jönni fognak a gépek, kérdés, az újabb szúnyognemzedék kel majd ki hamarabb, vagy az emberek a béketűrésből.

Néhány hete egy napon búgásra ébredtem fel hajnali kettőkor – tudtam, miről van szó: a szúnyogirtást mindig előre bejelentik. Becsuktam az ablakot, és néztem, ahogy az utcán a lépésben haladó kisteherautóról kibontakozik és szétterül a vegyszer.

Biztosan ütős annak a szúnyognak, amelyiket telibe találja, de itt, a város peremén a kertek 50–100 méter hosszúak, a mélyükre aligha jut el a köd, amit az utca közepén, csak egy irányban szórnak ki. Nemrég volt olyan év, amikor szinte nem tudtunk kimenni az udvarra, fényes nappal is tizen-huszon szúnyog támadott meg azonnal. A kertekben itt dolgoznak, zöldséget-gyömölcsöt-virágot termelnek, meg hát csak úgy élnének is a kedvükre az emberek. Aki szúnyogmentes belvárosban – vagy várnegyedben – élve azt hiszi, jó megoldás, ha bekenem magamat, annak ajánlom, próbálja ki, milyen a hőségben órákat eltölteni szúnyogriasztó olajba pácolva. Hát, nem finom, és a kánikulában vastagon beöltözni sem jó, ám a vékonyabb ruhán átszúrnak a kemény magyar moszkitók, ha nagyon éhesek.

Beindítják a saját ködszórót

A szúnyogok fáradhatatlan migránsok: nem tisztelik a városok, a megyék, de még az országok határait sem, ezeket nyugodtan átrepülik. Ezért Szegeden az is fontos, hogy a környékbeli településeken mit tesznek a vérszívók ellen. A várostól bő tíz kilométerre, az ötezer fős Algyőn annyira elégedetlenek voltak az állami szúnyogirtással, hogy az önkormányzat egy saját ködfejlesztő gépet vásárolt, amit kisteherautóra szereltek fel. Ezzel a nyári szezonban úgy kéthetente végigpermetezik a nagyközséget.

Algyőn saját géppel irtanak – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex.hu
Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex.hu

Sőt, magánemberek is rendelhetnek irtást, ami 3500 forintba kerül. Már más településekről is érdeklődnek, hogy hozzájuk mennének-e, mert a környéken nincs több ilyen lehetőség. Algyőn a megbeszélt napon a kisteherautó beáll este a megrendelő udvarára, és fújja a ködöt.

Molnár Áron polgármester elmesélte, ezt úgy szokták a faluban, hogy 3-4 szomszéd összefog, egyszerre kérik az irtást, így aztán a szúnyogok nem repkednek át az egyik portáról a másikra. A falu az utóbbi években újraéleszti a Tisza idegenforgalmát, erre sok pénzt költenek: kiépítettek egy új szabadstrandot, a folyópartot szép rendben tartják.

A turizmusra végzetes lenne, ha nem lehetne megmaradni a szabadban a szúnyogoktól. Ezért a falu önkormányzata segített az állami vízügyi igazgatóságnak, munkásokat adott a folyó mentén pangó vizek Tiszába tereléséhez. Molnár Áron azt is elmondta, ő nem látja át az állami szúnyogirtás működését. Évente legalább kétmillió forintot költenek el a vérszívók elleni harcra, de az önkormányzat önmagában nem tudna hatékonyan küzdeni. Súlyos helyzetben hivatalos levélben kérte, hogy kivételes engedéllyel, repülőről permeteztessen náluk a Katasztrófavédelem. Azután véletlenül tudta meg, hogy ezt már korábban és országszerte engedélyezték a hivatalos szervek, de erről őt nem értesítették, és a kérése nélkül nem is jöttek irtani.

Csak természetvédelemmel lehet

Bonyolult a helyzet a vérszívókkal Csongrád-Csanád megye kedvelt turistacélpontja, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark esetében is, mert lakott településeken kívül helyezkedik el. A parkban gyakran tartanak hagyományőrző találkozókat, lovas bemutatókat, ünnepségeket, és tavasztól télig sok más szabadtéri rendezvényt. Kodácz Csengele marketingvezető elmondta, hogy a szabadtéri múzeum a Natura 2000 ökológiai hálózathoz tartozó területen fekszik.

Gondozott horgásztó a város szélén – Szeged körül sok ilyen tavacska van – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex.hu

Ez azt jelenti, hogy náluk kizárólag biológiai módszereket lehet alkalmazni a szúnyogok gyérítésére. Ezt évente többször is megrendelik egy cégtől, ahogy a helyzet kívánja. Mint Szegeden is kiderült, bárhol előfordulhat, hogy esős-árvizes nyarakon a biológiai módszer kevésbé hatékony. Talán ezért csípték össze nagyon durván néhány éve egy családi kirándulás közben az emlékparkban e sorok íróját és hozzátartozóit. Bő száz kilométerrel odébb, a Dunánál sem jobb a helyzet: a nyári turizmusban szintén erősen érdekelt Baján is elégedetlenek az állami irtással, egyik ottani ismerősöm szerint néhány hete a belvárosban szinte hemzsegtek estefelé a szúnyogok. Ezért a város önkormányzata egy vállalkozástól szokta megrendelni a ritkítást.

Ki miért felelős?

Úgy látszik, nem lehet tudni, hogy kinek, mikor, miből, mennyit és hogyan kellene költenie a szúnyogok elleni küzdelemre. Valamit tenni kellene az egész országban, összehangoltan, amihez kellene kormányzati akarat, állami támogatás, szakértelem, és az érintettek, köztük az önkormányzatok bevonása a tervezésbe.

A helyzet várhatóan tovább romlik majd, nemcsak azzal, hogy a gyakoribbá váló esősen meleg nyarakon tovább szaporodnak a hazai vérszívók, hanem azzal is, hogy a klímaváltozással olyan fajok jelennek meg Magyarországon, amelyek korábban nem éltek itt. Már van ázsiai tigrisszúnyog is, de még ritka. Az újak talán újfajta betegségeket is okozhatnak nálunk az emberek körében, de ez a veszély a tisztiorvosi szolgálat szerint jelenleg nem valós.

Közben azonban terjed a kutyák szívférgessége, amit az utóbbi években a szúnyogok csípésétől kaptak meg az állatok országszerte, főként az Alföldön, és ez halálos végű is lehet az ebeknél. Egy kis vigasz: hazánkban jelenleg több mint 50-féle „őshonos” csípőszúnyogfaj él, de ebből csak 10 szúrja meg az embert.