Bilincsben tartották a biztonság kedvéért a soroksári futónőgyilkosság vádlottját

Pénteken tartották az első nyilvános ülést a Fővárosi Ítélőtáblán a soroksári futónőgyilkosság ügyében. Míg első fokon, a Fővárosi Törvényszéken a koronavírus miatt az vált megszokottá, hogy csak videón kapcsolják a vádlottat, R. Szilvesztert a tárgyalásokra, az ítélőtáblán már személyesen jelent meg két őr kíséretében. A feltűnően magas, fekete ruhás, szemüveges, lófarkas férfit bilincsben hozták, és amikor a tanácsvezető bíró megkérdezte a kísérőit, hogy az ülés idejére levennék-e róla a bilincset, ők azt a választ adták, hogy „többletinformációk és belső információk alapján” ezt inkább nem teszik meg.

Az ülésen hallgatóság szinte egyáltalán nem volt jelen, de

ott ült a padsorokban az áldozat, Gy. Krisztina édesanyja, aki – ahogy az őt képviselő ügyvéd a felszólalásában elmondta – azért jött el, „hogy szembenézzen azzal az emberrel, aki a lánya életét elvette”.

Gy. Krisztinát 2013. szeptember 25-én, kocogás közben támadták meg. Holttestét később a szokásos futóútvonalához közeli bozótosban találták meg. A Fővárosi Törvényszék tavaly októberben hirdette ki az elsőfokú ítéletet, amelyben bűnösnek mondta ki a most 44 éves vádlottat, R. Szilvesztert aljas célból elkövetett emberölés bűntettében, szexuális erőszak bűntettében és kifosztás bűntettében. Első fokon a többszörös visszaesőnek számító, a gyilkosság idején hajléktalan férfi életfogytiglant kapott azzal, hogy legkorábban 35 év múltán kerülhet feltételesen szabadságra.

Az ítélet ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett, ezért került most az ügy az ítélőtábla elé. Itt bizonyítást már nem vesznek fel, pénteken a perbeszédek hangzottak el.

Intő példa legyen

Az ügyészség célja az, hogy R. Szilveszter tényleges életfogytiglant kapjon, azaz zárják el a feltételes szabadság lehetőségétől. Az ügyészi perbeszéd most is kitért a nyomozás közben elkövetett, a felderítést hátráltató hibákra. Ugyanakkor az ügyészség szerint, bár ennyi idő távlatából minden kérdésre precíz, kategorikus válasz már nem adható, az – részben az átlagnál több beszerzett szakvéleménynek köszönhetően – világos, hogy R. bűnös. A tényleges életfogytiglan mellett az ügyész többek közt azzal érvelt, hogy a férfi a gyilkosság idején is épp több büntetőeljárás hatálya alatt állt, amiből látszik, hogy nem tud a társadalmi normáknak megfelelően élni.

Ugyanígy életfogytiglant kért R.-re az áldozat édesanyja által megbízott ügyvéd, aki azt mondta: az ítélet „mindenki számára intő példaként kell, hogy szolgáljon”.

Kétségekről beszélt az ügyvéd

R. Szilveszter ügyvédje, Lichy József ezúttal is hosszú perbeszéddel készült. A védelem azt állítja: R. járt ugyan a helyszínen, de nem ő gyilkolt, hanem mindössze annyit tett, hogy megfordította a földön talált áldozatot, amikor rátalált, és elvette az értékeit. Ennek megfelelően a védelem elsődleges indítványa, hogy csak kifosztásban mondják ki bűnösnek a férfit, a szexuális erőszak és az emberölés vádjában mentsék fel. Arra az esetre, ha ez nem menne át, a védelem másodlagos indítványa, hogy legalább a szexuális erőszak vádja esetében legyen felmentés.

Ha ez utóbbi megtörténne, az ügyvéd szerint az emberölést sem lehetne már aljas indokból elkövetettnek minősíteni, mert az aljas indok R. esetében az elsőfokú ítélet értelmében nem más, mint az elkövetett szexuális erőszak leplezése volt. Így ha a szexuális erőszak nem áll meg, az emberölésnél is csak az enyhébben büntethető alapesetről lehetne beszélni, érvelt az ügyvéd. Lichy József a védőbeszédében arról próbálta meggyőzni az ítélőtáblát, hogy „nagyon nagy kétségek” merülnek fel arról, hogy történt-e szexuális erőszak. Szerinte az áldozat bevérzései, amelyeket ennek tudtak be, keletkezhettek korábban, beleegyezésen alapuló szexuális együttlét közben.

A vádlott az utolsó szó jogán a jövő szerdai ülésen fog beszélni, és utána a tervek szerint ki is hirdetik az ítélőtábla határozatát.