Életfogytiglanra ítélték a soroksári futónő gyilkosát

2021. október 15. – 08:53

frissítve

Életfogytiglanra ítélték a soroksári futónő gyilkosát
Az ítélet 2021. október 15-én – Fotó: Presinszky Judit / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a bíróság R. Szilvesztert emberölés, szexuális erőszak és kifosztás bűntette miatt a soroksári futónőgyilkosság ügyében. A többszörösen visszaeső elítélt leghamarabb harmincöt év múlva szabadulhat feltételesen.

A férfi nem volt ott élőben a bíróságon, ahogy a korábbi tárgyalásokra, úgy most is a börtönből kapcsolták be. Az ítélet ellen a vádlott és védője is fellebbezett. R. Szilveszter felmentését kérte az emberölés és szexuális erőszak vádjai alól, a kifosztásért pedig enyhítést kért. Az ügyészség is fellebbezett, és azt kérte, a vádlottnak ne harmincöt év múlva, hanem a kiszabható maximum, tehát negyven év múlva legyen lehetősége először a szabadulását kérvényezni. Így az ítélet nem jogerős, a férfi pedig a másodfokú eljárás alatt továbbra is letartóztatásban marad.

Nyolc évvel ezelőtt, 2013. szeptember 25-én kocogás közben támadták meg a 36 éves Gy. Krisztinát Soroksáron. Holttestét éjjel, a szokásos futóútvonalához közeli bozótosban találták meg, egy nyomkövető kutya segítségével. A vád szerint a nő alsó ruházatát eltávolították, majd megerőszakolták. Azért, hogy ne forduljon a rendőrséghez, egy öt milliméter vastagságú kötéllel megfojtották. A támadó ezután hátrakötözte a nő kezeit, majd a mobiltelefonját és fülhallgatóját magához véve elmenekült.

A rendőrség öt éven keresztül nem találta az elkövetőt, még ötmillió forintos nyomravezetői díjat is kitűztek az ügyben. Több vakvágány után végül 2018 szeptemberében rendkívüli közleményben azt írták: a bűncselekménynek új gyanúsítottja van, egy börtönben ülő akkor 40 éves férfi, R. Szilveszter, aki vallomást nem tett, csak annyit mondott, látta, hogy a nőt egy férfi bántalmazza, odament közbeavatkozni, így kerülhetett rá a DNS-e az áldozatra. Az eset 2019 őszén került a bíróság elé, a koronavírus miatt a tárgyalások végül csak 2020 szeptemberében folytatódtak.

A többszörösen büntetett előéletű férfi a gyilkosság időszakában lényegében hajléktalanként, egy garázsban élt Budapest egy másik kerületében, de ismerős volt a környéken. 18 éves kora óta rendszeresen összeütközésbe került a törvénnyel vagyon elleni és garázda jellegű bűncselekmények miatt. Gy. Krisztina halála után nem sokkal, 2013 őszén azért vitték el a rendőrök, mert Siófok környékén nyaralókba tört be.

R. Szilveszter a 2018-as meggyanúsítása után nem tett vallomást, a bírósági tárgyalásokon sem beszélt az ügyről, kérdésekre nem akart válaszolni. Annyi derült ki korábban, hogy tagadja Gy. Krisztina megerőszakolását és megölését. És bár míg egy korábbi verziója a történtekről úgy szólt, hogy ő csak észrevette, amint a nőt valaki bántalmazza, odament közbeavatkozni, és így kerülhetett rá a DNS-e az áldozatra, addig az ítélet előtt benyújtott írásos vallomásában már azt állította, már eleve holtan találta Gy. Krisztinát, amikor 2013. szeptember 25-én este Soroksáron biciklizett. R. szerint amikor meglátta a földön fekvő alakot, közel ment hozzá, és szembesült vele, hogy egy meztelen nő fekszik a fűben. A DNS-nyomai jelenlétét azzal magyarázta, hogy ékszereket keresve elmozdította a holttestet, megfordította, levágta a kötelet a csuklójáról, és eközben még meg is sebezte saját magát, így került a helyszínre a vére. Ékszereket nem találva az áldozat telefonját vitte magával. Mindössze ennyit ismert tehát el, az áldozat kifosztását, a gyilkosságot nem.

Alternatív forgatókönyv vs. aljas indok

Az ítélet előtti tárgyaláson a vádlott védője is arra épített, hogy a férfit csak kifosztásban találják bűnösnek (a telefon elvitele miatt), de mind az emberölés, mind a szexuális erőszak vádja alól mentsék fel, az előbbi vádpont alól bizonyítottság, az utóbbi alól bűncselekmény hiányában. Az ügyvéd szerint ugyanis nem lehet tényként kezelni, hogy szexuális erőszak történt, mert mint mondta, az a belső sérülés, ami a vád szerint az erőszak megtörténtét bizonyítja, máshogy is keletkezhetett. Például a nőt megölhette egy szeretője, akivel, miután futás ürügyén elment hazulról, rövid együttlétre találkozott az illető kocsijában, és egy ott kirobbant konfliktus torkollott a gyilkosságba. Azt is mondta, a védelem szerint a gyilkosság nem azon a helyszínen történt, ahol a holttestet megtalálták.

Az áldozat édesanyja által megbízott ügyvéd perbeszédében pedig úgy fogalmazott, Gy. Krisztina „édesanya volt, feleség volt, gyermek volt”, „élete virágjában lévő ember”. Az ügyész pedig azt mondta, „azért kellett meghalnia, mert R. Szilveszter meglátta és megkívánta őt” , és most „nem láthatja felnőni a fiát”. Mindketten életfogytiglani fegyházat kértek a vádlottra aljas indokból elkövetett emberölés, szexuális erőszak és kifosztás miatt. Az aljas indok a vád szerint azért áll meg, mert R. azért végzett az áldozatával, hogy az nehogy fel tudja jelenteni az erőszakért.

Ítélethirdetés a soroksári futónőgyilkosság ügyében – Fotó: Presinszky Judit / Telex
Ítélethirdetés a soroksári futónőgyilkosság ügyében – Fotó: Presinszky Judit / Telex

Az ügy kulcsa az áldozaton talált DNS-minta

A bíróság végül nyolc évvel a gyilkosság után hozott ítéletet az ügyben, R. Szilvesztert pedig életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. A bíró az indokolásában azt mondta, az ügy nyomozása „óriási munka volt”. Szerinte megkerülhetetlen volt az eljárásban, hogy megtudják, milyen volt az áldozat személyisége: felemlegette, hogy a tanúvallomások szerint Gy. Krisztina törődött a férjével és gyerekével, emellett sportolt, emiatt pedig fitt, „karakán” volt. Ennek azért volt jelentősége a bíró szerint, mert „a szakértők és a nyomozók is értetlenül álltak az előtt, hogy semmilyen védekezésre utaló nyomot nem találtak”.

A bíró szerint az eljárás sarkkövei a szakértői bizonyítások voltak, mert azok visszafelé építik fel a történteket. Az orvosszakértői vélemények például részletesen leírták, hogyan keleztek a sérülések az áldozaton: a támadás azzal kezdődött, hogy Gy. Krisztina arcát közepes erővel megütötték, mire a nő elesett. Ezért nem találtak védekezésre utaló nyomot a szakértők. A nőt ezután megerőszakolták, megkötözték, a kötéllel pedig megfojtották.

A bíró szerint „az ügy kulcsa” az a DNS-minta volt, amit az áldozaton találtak, és amiről a szakértők száz százalékos bizonyossággal megállapították, hogy az R. Szilveszteré. A férfi vér, nyál és ondómintáját is megtaláltak az áldozat testén, belső combján, tamponján, de még a telefontokján is. Ezért sem hitte el a bíróság a férfi utolsó pillanatban tett vallomását, miszerint már holtan találta az áldozatot, és csak kifosztotta őt.

A bíró szerint R. Szilvesztert a szexuális erőszak után az motiválta, hogy a tettére ne derüljön fény, ezért fojtotta meg az áldozatot, ez pedig megfelel az aljas célból elkövetett emberölésnek.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!