Szorongásról, inflációról és a háborús uszító Sorosról beszélt Orbán

Bizonytalan lesz a 2023-as év is, „szorongásokkal teli” – mondta. A világot gyötörni fogja a háború és annak gazdasági következményei – erre jutott a kormány a háromnapos kihelyezett ülésén Sopronban.

Háborús infláció

Az orosz–ukrán háború egyik legfontosabb következménye az infláció, amely egész Európát gyötri. „Ez egy háborús infláció” – mondta Orbán. Részben maga a háború hajtja fel az energiaárakat, részben pedig a nyugati szankciók indítanak el további áremelkedést.

„Egy háborús inflációt kezelni képes költségvetést fogadtunk el” – jelentette ki a miniszterelnök. Egy háborús gazdasági válságot kell kezelnie a költségvetésnek, ezért döntöttek a rezsivédelmi és a honvédelmi alap létrehozása mellett.

Százezer kisvállalkozó benne maradhat a rezsicsökkentett körben

Azért is volt nehéz csata Brüsszelben az olajembargó kivetéséről, mert a nyugat-európaiaknak kisebb terhet jelent a rezsi, mint a magyar családoknak.

A kormányfő ma vagy holnap kiad egy rendeletet a rezsicsökkentés részletszabályairól. Annyit elárult, hogy a kisvállalkozások benne maradnak a rezsivédelemben. Százezer kisvállalkozót érinthet ez a döntés.

Soros György háborús uszító

Nem 10, hanem 15-16 százalékon lenne az infláció Magyarországon, ha a kormány nem vezette volna be az élelmiszerárstopot, a benzinárstopot és a rezsicsökkentést – mondta a kormányfő.

Orbán szerint a háborús infláció letörésének legjobb megoldása a béke. „A békét kellene finanszíroznunk, nem a háborút.” Ha folytatják a szankciós politikát, tönkreteszik az egész európai gazdaságot. A magyar kormány az egyetlen, amely arról beszél, hogy a békét kellene finanszírozni, nem a háborút. Senkinek nem érdeke, hogy egész Európa tönkremenjen. „Szerintem másként kell gondolkodnunk az orosz–ukrán háborúról” – tette hozzá.

Teljesen nyilvánvaló, hogy vannak olyan üzleti körök, amelyek keresni akarnak a háborún. Soros György szerinte háborús uszító, aki jól keres a háborún, és szeretné meghosszabbítani azt.

Orbán egyedül küzd Brüsszelben

Van logika abban, amit az EU mond, bizonyos dolgoknak békeidőben egységesnek kell lenniük, ezért van jogalapja annak, hogy az EU azt mondja, ne lehessen különbséget tenni a magyar és külföldi rendszámú autók között a benzinárak tekintetében.

Viszont a magyar kormány arra kéri az EU-t, fogadják el, hogy most rendkívüli helyzet van, ami rendkívüli megoldásokat kíván – reagált Orbán arra, hogy az EU biztosa felszólította Magyarországot a benzinár-megkülönböztetés felfüggesztésére.

Az olajra vonatkozó importvám ötlete Orbán szerint kacsa, nem hiszi, hogy az európai politika gyomra ezt bevenné. A kormányfő úgy véli, az olajembargós tárgyalásokon egyedül csatázott, de a józan ész győzött, és nem kellett erőből menni.

A magyar baloldal elfogadta volna az olajembargót Orbán szerint

A magyar baloldal elfogadta volna az olajembargót; ha ők nyertek volna az áprilisi választáson, akkor most ide orosz olaj nem jönne, sokkal drágább lenne az üzemanyag, nem lehetett volna megvédeni a rezsicsökkentést. A kormányfő szerint jól döntöttek az emberek, amikor nem őket választották.

Orbán szerint a harc jogosságát nem lehet elvitatni az ukránoktól

Ukrajnának joga van megvédenie saját magát – fogalmazott a miniszterelnök. Ha egy kormány úgy dönt, hogy harcol, nem lehet elvitatni ehhez a jogát, még ha nem is jók az esélyeik a fogadóirodák szerint.

A kérdés Orbán szerint az, hogy Európa hogyan reagál, és milyen javaslatokat tesz a megoldásra. A baj az, hogy a béke hangján a magyarokon kívül szinte senki nem beszél Európában.

Extraprofitadó

Orbán szerint a magyar kormány nem mulya. A kormányfő megérti, hogy az extraprofitot termelő vállalatok megtartanák az extranyereséget, de az ebből származó adóbevételek egy-két éven belül helyrehozzák a magyar gazdaságot, és utána ezek a cégek is többet fognak majd keresni, mindenkinek jobb lesz. Két-három év múlva a magyar gazdaság szerkezete meg fog újulni, és az egyik legversenyképesebb lesz.

A háború árát nem fizethetik meg a magyar családok, ezért kell a vállalatoknak pluszterhet vállalniuk Orbán szerint. „Néhány kis stiklit leszámítva nem fogják áthárítani az emberekre” – mondta. Orbán szeretné meghosszabbítani a benzinárstopot és az élelmiszerárstopot, de csak később döntenek erről.

A miniszterelnöki rádiónyilatkozatot itt közvetítettük élőben>>>

A miniszterelnök a kritikus kérdéseket itthon kerüli, viszont évek óta szinte minden pénteken bemegy a Kossuth rádióba, hogy interjút adjon az évi 120 milliárd forint közpénzből működő közmédia egyik vezető szerkesztőjének. Orbán Viktort harmadik kétharmados ciklusában szinte kizárólag Nagy Katalin kérdezi az állami csatornán, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett újságíró pedig nem rest kihasználni az alkalmakat.