Nyolcszázmilliós vagyoni hátránnyal gyanúsítják a győri hulladékgazdálkodó volt igazgatóját

Több mint 94 ezer tonna hulladékot gyűjtöttek be, s az adatok szerint adózás után 331 millió 647 ezer forint veszteséggel zárta 2021-et a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (GYHG), mely 122 településen végzi a hulladékgazdálkodást a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulással kötött szerződés alapján. A győri hulladékgazdálkodó működését nemcsak az elszámolással kapcsolatos szabályok (hamarosan erről is szó lesz), a közelmúlt öröksége is nehezíti.

800 milliós vagyoni hátrány miatt nyomoz a rendőrség

„Az optikai válogató beszerzése milliárdos beruházás, amikor elkezdték vizsgálni, akkor derült fény sok problémára, és ez vezetett a GYHG vezetőváltásához – mondta Dézsi Csaba András győri polgármester közel egy éve a győri közgyűlésen.

Múlt héten aztán a rendőrség arról számolt be, hogy „térítésmentes gépkocsihasználat, túlárazott szolgáltatások, valamint egy olyan optikai elven működő szelektív hulladékválogató lízingelése, melynek a végén az eszköz a cég tulajdonába se került volna: ezek a főbb momentumai azon listának, melyen azok az ügyletek szerepelnek, amiket egy önkormányzati tulajdonban lévő cég vezetője kötött különböző vállalkozásokkal és magánszemélyekkel.”

A police.hu-n olvasható közlemény szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást egy 44 éves férfi ellen, aki 2020-ban az egyik hazai város önkormányzatának tulajdonában álló kft. igazgatója volt (ez Győr és a GYHG). Beosztásából azért kellett távoznia, mert felmerült a gyanú, hogy a cégnek mintegy 800 millió forintos vagyoni hátrányt okozott. Elbocsátását követően kezdtek el nyomozni az ügyben (azóta egyébként már a második ügyvezető ül az igazgatói székben – a szerk.).

A több mint egy éve zajló nyomozás során egy szekrénynyi irat gyűlt össze. „Az akták bizonyítják, hogy az egykori ügyvezető a 2020-as év szerződéseinek több mint egyharmadát oly módon kötötte meg, ami hátrányosan érintette az általa képviselt kft.-t. Volt, hogy térítésmentes használatra adott át luxusterepjárót egy magánszemélynek, ezzel összesen mintegy 6,5 millió forint vagyoni hátrányt okozva.” A nyomozó hatóság gyanúja szerint különböző vállalkozókkal olyan szolgáltatásokra kötött szerződéseket, melyekre nem is lett volna szüksége a társaságnak, vagy olyan mértékben volt túlárazva az adott juttatás, mely nem volt arányban a szerződésben foglaltakkal. Ezen ügyletek kifizetése okán az igazgató – a cég tulajdonosának engedélye nélkül – a kft. nevében 350 millió forintos kölcsönt vett igénybe egy másik önkormányzati társulástól, azonban a hitelezett összeget a cég nem tudta visszafizetni. Ezen felül egy olyan üzlet megkötése is már az aláírás előtti stádiumban volt, mely összességében mintegy 4 milliárd forintos kiadást jelentett volna a kft.-nek. A szerződés tíz éves futamidőre szólt, és egy olyan optikai elven működő szelektív hulladékválogató lízingelésére, mely soha nem került volna az önkormányzati cég tulajdonába.

Az igazgató működésével összefüggésben, év végére összességében közel 800 millió forint vesztesége keletkezett a kft.-nek. Az már spekuláció, hogy mennyi lett volna a teljes összeg, hogyha az utolsó biznisz is révbe ér, illetve, hogyha a vezetőt nem állítják fel a székéből. Természetesen kérdés az is, és vizsgálják a rendőrök, hogy mindez miért érte meg az igazgatónak, ahogy azt is igyekeznek felgöngyölíteni, hogy kikkel állhatott érdekeltségi kapcsolatban. Így nem kizárt, hogy a jövőben bővülhet még a gyanúsítotti kör – közölte a rendőrség.

Egyébként is futnak a pénzük után

A GYHG-nek enélkül is sok a gondja. „A közszolgáltatási hulladékgazdálkodás egyébként is alulfinanszírozott, amit tetéz a 75 százalékos szabály” – ez áll Nagy Csabának, a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetőjének friss beszámolójában, melyet a győri képviselő-testület gazdasági és tulajdonosi bizottsága is tárgyalt.

A 75 százalékos szabály lényege, hogy a GYHG elvégzik a szolgáltatást, de a pénzt nem ők szedik be, a „központból”, vagyis a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-től (a hulladékszállításért nekik fizetünk) csak a háromnegyedét kapják meg havi szinten. A felgyülemlő maradékot – elvileg – a következő évben. Emiatt kölcsönökre szorulnak: amikor aztán megjön a kompenzáció, ebből fizetik vissza, de az előző évre adótartozásaik is lesznek, így a pénz nagy része el is megy.

A kiszámíthatatlanság a legnagyobb gond

Hogy mennyire kiszolgáltatott a győri szolgáltató az NHKV-nak, jól jelzi, hogy az árbevételük 93 százalékát az onnan érkező pénzek teszik ki. Ha egy része csak a következő évben érkezik meg, azt valahonnan addig elő kell teremteniük. Így aztán kormányzati engedélyt is kértek banki hitelkeret folyamatos fenntartásához, hogy a likviditás megmaradjon.

Nem csoda, hogy a beszámolóban Nagy Csaba azt írja: „a cég gazdálkodását továbbra is alapvetően meghatározza az országos hulladékgazdálkodás finanszírozásának a jelenleg érvényben lévő díjrendeletből, és az adatszolgáltatásokhoz kötött kifizetésekből következő kiszámíthatatlansága.”

A 2022-es üzleti tervükben részletezik is, milyen gondot jelent, ha ha csak jóval később, valamikor a következő évben érkezik meg a 25 százaléknyi szolgáltatási díjkülönbözet. 2021. december 3-án bruttó 1 milliárd 16 millió forintot kapott a társaság – költség-felülvizsgálat után – a 2020-as évre az NKHV-tól szolgáltatási díjkülönbözetként.

Ebből rögtön befizették:

• 156 milliós kamattal terhelt banki tartozásukat
• 120 millióval a Győr-Szol Zrt-nek is tartoztak, ezt is kiegyenlítették
• A 2020-ra való elszámolhatóság miatt módosítani kellett előző évi beszámolójukat, s rögtön több adónemben lett kötelezettségük
• 239 millió forint áfa
• 14 millió forint társasági adó
• 72 millió forint volt az energiaellátók jövedelemadója
• 3,6 millió forint innovációs járulék
• 25,6 millió iparűzési adó
• 3,8 millió önellenőrzési pótlék
• 14 millió késedelmi pótlék
• 83 millió forint negyedéves lerakási járulék

Csak az adók elvittek 372 milliót az egymilliárdból, a hitelek 276 milliót. Végül a 25 százalékos folyamatos szolgáltatási díjkülönbözet ellensúlyozására megmaradt 283 millió forint.

„Nem gazdasági siker a hulladékgazdálkodás, de Győr az egyik legtisztább város” – jelentette ki Dézsi Csaba András polgármester tavaly június végén a közgyűlésen.

Arról, hogy a hazai hulladékgazdálkodás milyen átalakítás előtt áll, itt írtunk.

Emelni kell a fizetéseket, különben

Pár mondat erejéig érdemes kitérni a győri hulladékgazdálkodási cég munkaerő-hiányára is. „A munkavállalók részéről nagyobb mértékű bérfejlesztési igény jelentkezik a gazdasági környezetben tapasztalható általános béremelkedés következtében, melyet az Audi Hungaria Zrt. és a munkavállalói között létrejött megállapodás tovább élezett.

Az idei üzleti tervben egységesen 10 százalék béremelést állítottunk be 2022 januárjától, valamint decemberi elszámolásra beterveztük egy havi jutalmat. Mindezek ellenére a hiányként megjelenő állományt munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül tudta biztosítani a közszolgáltató. A cél ennek a folyamatnak a megállítása és megfordítása lenne, ehhez nélkülözhetetlen az ágazati szintű megoldás.

A bérolló szétnyílásának megállítása elengedhetetlenül szükséges, ellenkező esetben a közszolgáltatási feladatok ellátása is állandó és napi szintű gondot fog jelenteni, jelentős munkaerő fluktuáció mellett” – jósolja az üzleti terv, melyről részletesebben az Új Szó Nálunk is beszámolt.