A G-nap után bement Szíjj Lászlóhoz, hogy megkérdezze, Kubatovék tényleg így intézik-e a dolgokat

Mivel sok név szerepel a cikkben, ráadásul jogi okokból a vádlottak vezetéknevét nem írhatjuk ki teljesen, ezért először nézzük meg, kik a sokszereplős történet főbb résztvevői!

• Kubatov Gábor: a Fidesz országos pártigazgatója és alelnöke, országgyűlési képviselője. A Ferencvárosi Torna Club elnöke.
• Kindlovits Máté: rendszerint Kubatov Gábor titkáraként, jobbkezeként emlegetik a magyar sajtóban.
• M. János: az ügy elsőrendű vádlottja, aki korábban a Fradi körül mozgolódott, Kindlovits Mátéval is kapcsolatban állt.
• Sz. Ferenc: a Fradi egyik híres/hírhedt szurkolói koordinátora volt, akinek egy idő után megromlott a viszonya a Fradi vezetésével.
• M. Attila: az ügyben vádlottként szerepel, bár magára úgy tekint, mint aki felhívta Kindlovitsék figyelmét arra, hogy lehetnek olyanok a Fradi körüli rendszeren belül, akik külön utakon járnak. Vállalkozó, saját bevallása szerint a cégei sikeres akár állami/önkormányzati pénzből megvalósuló projektjei után a nyereség egy részéből sportklubokat támogat.
• P. András: szegedi vállalkozó, egyesek szerint ő találta ki a rezsicsökkentést, szintén az ügy egyik vádlottja, ő is utat keresett Kubatovékhoz.

Még decemberben volt az előkészítő tárgyalása annak a büntetőügynek, amelynek aztán múlt héten tartották az első, maratoni hosszúságú, két napra bontott tárgyalását a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint az elsőrendű vádlott, az FTC körül mozgó M. János 2014-ben és 2015-ben több vállalkozóval is egyeztetett a Fidesz Lendvay utcai székházában és az FTC ingatlanjaiban, akiknek az ügyeik megfelelő intézését ajánlotta milliós kenőpénzekért, valamint azért cserébe, ha nagyobb összegekkel támogatják a Ferencvárost.

A büntetett előéletű M. Jánost és társait befolyással üzérkedéssel vádolják, az ügyészség szerint a vádlottak azért kértek pénzt, hogy a különböző állami/önkormányzati projektek megvalósítására jelentkező vállalkozókat bejuttassák Kubatov Gábor Fidesz-alelnök és FTC-elnökhöz, illetve a Kubatov titkáraként ismertté vált Kindlovits Mátéhoz. Kindlovitsot korábban összefüggésbe hozták az ellenzéki népszavazást megakadályozó kopaszokkal, legutóbb pedig épp a Telex mutatta be, hogy ő is azok közé tartozik, akiknek bejárása van Orbán Viktor hivatalába, a Karmelitába.

A vádirat szerint Kindlovits több alkalommal fogadta az érintett vállalkozókat a Fidesz székházában, illetve a Groupama Aréna elnöki bokszában, de hogy ezeken a találkozókon pontosan miről volt szó, nem tudni. Az ügyészség szerint M. Jánosék ezeket a találkozókat arra használták, hogy a különböző megbízásokra jelentkező vállalkozóknak azt a látszatot erősítsék, Kubatov és Kindlovits révén érnek majd el számukra kedvező döntéseket.

Az ügyészség szerint a vállalkozók azt remélték, Kubatovékon keresztül sok százmilliós állami megbízásokhoz juthatnak, például elnyerhetik szennyezett ipari területek rekultivációs feladatait, vagy megrendelést kaphatnak elektronikus villanyóra-leolvasó rendszerükre. De az ügyészség szerint Kindlovits egy ideig nem tudott arról, hogy a vádlottak az ő és Kubatov nevére, státuszára hivatkozva kérnek pénzeket vállalkozóktól, később aztán Kindlovits tett feljelentést.

A vádirat szerint több, kenőpénz átadással vádolt cégtulajdonos is a Fradinak adott támogatással akarta megvenni Kubatovék befolyását. Az ügyet korábban figyelemmel kísérő Hadházy Ákos szerint kérdéses, hogy ezt valóban csak a vádlottak akarták-e elérni, vagy esetleg a Fradi felsőbb köreiből is lett volna erre igény. Korábban Bige László beszélt arról a Partizánnak adott interjújában, valahogy „belekényszerült”, hogy néhány éven át százmilliókat adjon a Fradinak.

Kubatov titkára szerint szoktam hozni „érdekes ügyeket”

A vállalkozók között feltűnt Sz. F. Zsolt Sándor, az évekkel ezelőtt milliárdos piramisjáték-botrányba keveredő Fortress-birodalom vezére is, aki azt akarta elérni, hogy a Magyar Nemzeti Bank oldja fel az érdekeltségébe tartozó cégek zárolt számláit. Ő a vádirat szerint a másodrendű vádlottnak, Cs. Imrének 130 millió forintot ígért, ha eléri, hogy feloldják a zárolt számláit. A Fortress-birodalom vezére az ügyészség szerint 2014-ben találkozott is a Fidesz székházában Kubatov titkárával, Kindlovits Mátéval, akivel közölte, hogy a zárolt számlái feloldása esetén szponzoráció útján támogatná az FTC vagy a Videoton futballcsapatát.

Az elsőrendű vádlott, M. János arról beszélt a tárgyaláson, elképesztőnek és aránytalannak tartja a vádiratot. Azt mondta, Kindlovitsék megijedhettek, hogy egy tanú (mondjuk az egyik vállalkozó) elmegy a rendőrségre kitálalni, ezért inkább elébe mentek a dolgoknak, és ők tettek feljelentést. Ráadásul M. János többször arra hivatkozott, hogy ő a vállalkozókat Sz. Ferenchez közvetítette tovább, egy olyan személyhez, aki nincs a vádlottak között.

Sz. Ferenc a vádiratban szereplő ügyek idején a Fradi szurkolói koordinátora volt. Akkor került a hírekbe, amikor 2013-ban társaival együtt védte a Fidesz-székházat olyan fiataloktól és civil szervezetektől, akik az új alkotmány elfogadása ellen tiltakoztak. Később szintén ő és a csapata akadályozta meg, hogy Nyakó István elsőként vigye az időbélyegzőhöz az MSZP vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Sz. Ferenc néhány évvel ezelőtt kitálalt a sajtónak, azt mondta, a Fradi legfelsőbb körei évekig használták mindenféle problémás ügyek elintézésére, aztán eldobták, és olyannal vádolták, amit nem követett el. „Ma én vagyok bedobva, holnap egy másik lesz, csütörtökön a harmadik, később meg a negyedik. Sajnos ez egy ilyen világ” – mondta 2018-ban.

Ehhez hasonlóan a mostani büntetőper elsőrendű vádlottja is kegyvesztettségre hivatkozik. „Ez egy kilövési parancs. valami rosszat tettem, és ez annak a fejleménye” – mondta M. János. Szerinte Kubatov titkára a különböző vállalkozókkal való találkozások után olyanokat mondott, hogy utánanéz az adott ügyeknek, és majd válaszol. Azt mondogatta Kindlovits, hogy szoktam hozni „érdekes ügyeket”, olyan sose volt, hogy amikor vállalkozókat vittem hozzájuk, akkor értetlenül felállt volna, és azt mondta volna, hogy ne haragudj már, mi ez az egész, vidd innen ezeket az embereket – mondta M. János a bíróságon.

Arról is beszélt, hogy ő semmilyen pénzt nem vett át a vállalkozóktól befolyásolásra, „sikerdíjat” csak akkor kapott volna, ha a vállalkozók elérik, amit akarnak, tehát mondjuk megkapják az adott projektet. M. János azt is mondta a tárgyaláson, hogy Kindlovits is csak maximum baráti szívességként tudott volna közbenjárni, de nem ő döntött ezekben az ügyekben, és nem is ígért soha semmi konkrétumot. M. János szerint őt a másodrendű vádlott, Cs. Imre kereste meg azzal, hogy ismer vállalkozókat, akiknek „vannak jó ötleteik, de nem jutnak el a megfelelő helyre”. M. János úgy fogalmazott a tárgyaláson, Kubatov „normális ember” hírében állt, köztudott volt, hogy ő „támogat és segít jó ügyleteket”.

Mi köze a Fradinak szeméttelepek rekultivációjához?

A tárgyalást vezető bíró nem értette, hogy M. Jánosnak, aki nem állt a Fradi alkalmazásában, miért lett volna jó mindez. Megkérdezte, hogy kapott-e valamit a segítségért, a közvetítői szerepért, de az elsőrendű vádlott nemmel felelt. A bíró megkérdezte, hogy hát akkor miért segített, esetleg csak úgy épp ráért? Igen – felelte M. János, aki azt is mondta, mindenki tudta, hogy Kubatov nem „intéz ügyeket”, csak a titkára, Kindlovits Máté.

M. János szerint az ő esetleges sikerdíján felül arról is volt szó a vállalkozókkal való egyeztetéseken, hogy a cégek az elnyert projekteken realizált nyereségük 10 százalékát sporttámogatás formájában odaadják a Fradinak.

A bíró megkérdezte, hogy mi köze mindehhez a Fradinak. Mi köze a sportklubnak szeméttelepek rekultivációjához, villanyóra leolvasó rendszerekhez, esetleg más cégek zárolt számláinak feloldásához? Az elsőrendű vádlott azt mondta, erre ő nem tud választ adni. A bíró nem értette, hogy akkor M. János miért ment bele ebbe az egészbe.

Csak akkor kapott volna pénzt, ha létrejönnek a projektek – mondta. M. János, aki szerint az sem igaz, hogy ő a vállalkozóknak Orbán Viktorra és Kubatov Gáborra hivatkozott volna, azt mondta, ő csak egyfajta közvetítői szerepet töltött be, és a vállalkozók és Kindlovits közötti találkozókon több esetben ott se volt.

Kubatovval akart volna találkozni, mert korábban ellopták az ötletét

Több olyan részlete is van az ügynek, amiről egyelőre nem lehet tudni, hogy igaz-e, mindenesetre a vádlottak ezt mégiscsak a nyomozóhatóság és a bíróság előtt mondták a vallomásaikban.

Az egyik vádlott, P. András szegedi vállalkozó például ragaszkodott ahhoz, hogy Kubatovval beszélhessen néhány tervéről, és ezt M. János szerint azzal indokolta, hogy korábban ő (P. András) találta ki a rezsicsökkentést, de azt az ötletét szegedi fideszes képviselők „ellopták” tőle, ezért most a lehető legmagasabb kör előtt adná elő a tervét arról, hogy szerinte hogyan kellene megreformálni a szegedi Fideszt.

P. Andrásnak a vallomása szerint a mostani ügy egyes vádlottjai azt mondták, hogy összehozzák Kubatovval a Groupama Arénában, de ez végül nem jött össze, P. András csalódottan távozott a stadionból, amelynek még a VIP-páholyával sem volt elégedett. De Kubatov titkárával, Kindlovits Mátéval tudott találkozni a Fidesz Lendvay utcai székházában.

A vádirat szerint P. András azért is akart találkozni Kubatovékkal, mert szerette volna elérni, hogy az érdekeltségébe tartozó cég által kifejlesztett elektronikus szoftveralapú villanyóra leolvasási módszer alkalmazását a nemzeti közműszolgáltató is átvegye. Ezzel a vádponttal kapcsolatban Kothencz János szegedi fideszes önkormányzati képviselőt és Németh Lászlónét, a második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési miniszterét is tanúként hallgatták meg a nyomozók, a Miniszterelnökség pedig adatokat szolgáltatott a nyomozáshoz.

Bement Szíjj Lászlóhoz, hogy megérdeklődje, Kubatovék tényleg így intézik-e a dolgokat

Különös színfoltja volt a tárgyalásnak a vállalkozóként tevékenykedő M. Attila, akit befolyás vásárlásának vétségével vádol az ügyészség, holott szerinte neki nem a vádlottak, hanem a tanúk között lenne a helye. M. Attila arról beszélt a bíróságon, hogy pont a vádiratban szereplő események idején volt a G-nap, és akkoriban sok vállalkozó azt találgatta, hogy most, „hogy már nincs a Simicska, nincs a Lajos, vajon ki lesz helyette.” Néhányan azt beszélték, hogy az új helyzetben a „budapesti gazdasági ügyek” Kubatovhoz kerülnek majd – mondta M. Attila.

Néhány vádlott – M. Attila vallomása szerint – arra utalt neki, hogy Kindlovits és Kubatov befolyása révén megszerezhet egy zsámbéki, önkormányzati tulajdonban lévő szeméttelep rekultivációjára vonatkozó megbízást. M. Attila azt mondta a bíróságon, hogy neki azért volt furcsa ez az egész, mert sok pályázaton részt vett már, és azért „az nem úgy van, hogy csak bárki megnyerheti”, hanem kell referencia is.

Mint mondta, mivel gyanús lett neki a dolog, úgy döntött, bemegy a Duna Aszfalthoz, mert az egyik leggazdagabb magyar vállalkozóval, a NER egyik legfontosabb közbeszerzés-bajnokával, Szíjj Lászlóval akart beszélni, akivel jó kapcsolatban volt. Megkérdezte tőle, hogy szerinte rendben van-e, hogy pár alak Kubatovra hivatkozva kér pénzt tőle, hogy elnyerhessen egy önkormányzati megbízást.

M. Attila szerint Szíjj azt mondta neki, hogy ilyen nincs, inkább „tartsa magát távol ezektől az emberektől”, és szóljon minderről Kubatov Gábornak.

M. Attila azt is nyíltan elmondta a bíróságon, hogy ő nagy futballkedvelő, sokszor jár meccsekre, korábban támogatta is a Ferencvárost a cégével, a Fradi VIP-páholyában már Kubatovval is találkozott, de nem voltak igazán közeli barátságban. Viszont az ominózus időpontban pont nem tudott elérni senkit a Fradi felsőbb köreiből, nyár volt, sokan szabadságon voltak.

M. Jánosék viszont odahívták őt a Fradi egyik épületébe, és cégadatokat kértek tőle, amire szerintük azért volt szükség, hogy „megfelelő-e a cég”, és M. Attila szerint azt is említették, hogy csak „bizonyos irányultsággal” lehet bekerülni erre a munkára. A vádlottak 4 millió forintot kértek M. Attilától, amiről számlát nem adtak neki. M. Attila aztán mégis tudott beszélni egy jobb pozícióban lévő fradis ismerősével, aki nem tudta megmondani, hogy tényleg így mennek-e a dolgok, vagy sem, viszont felhívta Kindlovitsot, aki megmondta, hogy ez így nincs rendben, jelezte, hogy össze akarja szedni, kik voltak ebben benne, kik szedtek így pénzeket a hozzájuk jelentkező vállalkozóktól – vezette le M. Attila.

Volt egy „szembesítés” a Fradi székházban

M. Attila arról is beszélt a bíróságon, hogy őt arról tájékoztatták, M. Jánosék nem akarják elismerni, hogy pénzt kértek vállalkozóktól, ezért kéne egy szembesítés, ahol M. Attila elmondhatná, hogy valóban azok az emberek kértek-e pénzeket, akikről korábban telefonon beszéltek. M. Attila belement ebbe, de védelmet kért, mert szerinte M. Jánosék nem kispályások.

Ez a „szembesítés” a Fradi székházában volt, M. Attila mellett részt vettek rajta M. Jánosék és Kindlovitsék is Sz. Ferenccel. M. Attila azt mondta, ott megismételte, hogy M. János pénzt kért tőle, Sz. Ferenc erre ráförmedt M. Jánosra, hogy bassza meg, most jött ki a börtönből, kapott munkát, és mégis külön csinálja a dolgait. M. János azzal védekezett ezen a találkozón, hogy neki költségei voltak a szeméttelepek ügyében például térképekkel, ezért kért pénzt.

M. Attila azt mondta, ezután ő kiment a teremből, és pár nap múlva hallotta, hogy kirúgták a szurkolói koordinátor Sz. Ferencet a Fraditól, de nem teljesen értette, miért pont neki kellett távoznia. M. Attila arról is beszélt, hogy Kubatov és Kindlovits megköszönte neki, hogy segített felderíteni és leállítani a Fradi vezetésének háta mögött tevékenykedő M. János-féle kört. M. Attila visszakapta azt a négymillió forintot, amit korábban odaadott M. Jánoséknak, de azt mondta, nem érzi korrektnek, hogy Kindlovits feljelentése miatt ő is vádlott lett, neki Kubatov titkára azt mondta, hogy nem lesz ebből se rendőrségi, se sajtóügy, „ehhez képest szólhatott volna, hogy feljelentést tesz” – mondta M. Attila.

A bíró itt megint arról érdeklődött, hogy mi köze van egy zsámbéki szeméttelephez a Fradinak, és miért mondja M. Attila, hogy azt mondták neki, felajánlhatná a futballcsapatnak a cége nyereségének egy részét. A bíró megkérdezte, hogy miért volt természetes M. Attilának, hogy a nyereség egy részét a Fradinak adja, akár a Vasast is lehetne támogatni? – kérdezte a bíró. Erre M. Attila azt mondta, hogy „nem”, de nem „kötelező” támogatni a Fradit, csak „lehetséges”. A bíró megkérdezte, hogy a Fradinak miért van több köze egy zsámbéki szeméttelephez, mint mondjuk a Vasasnak, de nem kapott tiszta választ a kérdésére. M. Attila egyébként azt is mondta, ő már korábban, a Kubatovék előtti időkben is támogatta anyagilag a Fradit.

Több vádlott szerint megverték őket a Fradi székházában

Ezt a Fradi-székházbeli „szembesítést” M. János és még néhány vádlott máshogy látja, ők azt mondták, miután M. Attila távozott a teremből, Kindlovitsék (az egyik biztonsági jellegű emberrel) megverték és megfenyegették őket. M. János azt mondta, konkrétan Kubatov titkárától is kapott ütést.

M. János arról is beszélt a bíróságon, ezen a szembesítésen azt mondták neki Kindlovitsék, hogy beszéljen minden olyan vállalkozóval, akitől pénzt kért, mondja meg mindegyiknek, hogy Kindlovitsnak és Kubatovnak semmi köze mindehhez, és adja vissza a pénzeket, amiket kért ezektől az emberektől. M. János szerint megfenyegették, hogy börtönbe juttatják, ha nem teszi meg ezt. Azt mondta, bár ő más vádlottakkal ellentétben nem kért pénzt senkitől befolyásszerzésre, mégis visszafizetett pénzeket, „hogy béke legyen”. Azt mondta, ő valójában „károsultja az ügynek”. A pénzeket, amikről azt állítja, korábban nem kapta meg, de kényszer hatására mégis odaadta/visszaadta a vállalkozóknak, édesanyjától és tippmix nyereményeiből szedte össze.

Ezen az ominózus Fradi székházbeli 2015-ös találkozón készült egy hangfelvétel, amely az ügyészség szerint alátámaszt néhány vádat. Ezen a vádirat szerint néhány vádlott, köztük az elsőrendű M. János beismer néhány dolgot, valamint az érintettek tisztára mossák Kubatov titkárát, vagyis arról beszélnek, neki nem volt szerepe a befolyással üzérkedésben.

Csakhogy több vádlott védője is azt kérte a bíróságtól, zárják ki az eljárásból a hangfelvételt, mert egyrészt felmerülhet, hogy törvénytelenül rögzítették, másrészt a többórás beszélgetéshez képest a felvétel jóval rövidebb, ezért elképzelhető, hogy manipulatív módon lett megszerkesztve. Sőt, az egyik védő szerint felmerülhet az is, hogy az érintettek nem önszántukból nyilatkoztak a felvételeken, hanem kényszer és fenyegetés hatására.

Erről beszélt M. János is, aki szerint megverték, megfenyegették őket, és megmondták, hogy pontosan mit kell mondaniuk, hogy stimmeljen a hangfelvétel. A másodrendű vádlott is azt mondta, borzalmas volt ez az incidens, megfélemlítették őket. A harmadrendű vádlott ezzel kapcsolatban azt mondta, sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja azt, hogy megverték, de ennél többet nem szeretne mondani, mert nem akarja, hogy valami baja legyen a családjának, a gyerekének.

A bíró többször arról kérdezte az elsőrendű vádlott M. Jánost, hogy volt-e Kubatov titkárának, Kindlovits Máténak szerepe a vádiratban lévő ügyekben. M. János azt mondta, nem tudja pontosan megmondani, hogy Kindlovits mit csinál, de szerinte sokféle helyre „bejárása van”, volt, hogy felhívott „hivatalokat” és „megfelelő embereket.” A per szeptemberben folytatódik majd, várhatóan akkor kerül sor Kindlovits tanúvallomására is.