Ötödik alkalommal tette le a miniszterelnöki esküt Orbán Viktor hétfőn a parlamentben. Percről percre közvetítettük a hétfői ülésnapot Gyurcsány Ferenc és Kövér László csörtéjétől Orbán Viktor beszédéig.
Ötödször is miniszterelnöknek választották Orbán Viktort. Az eskütételt és a beszédét a Facebook-oldalán közzétett videóban lehet visszanézni:
Megtapsolták Orbánt a beszéd végén, majd kivitték a történelmi zászlókat. Kövér László bejelentette a miniszterelnök-választás végét, és a szünetet.
Egyre többen érzik azt Orbán Viktor szerint, hogy Magyarország a béke szigete, a szabadság hazája, és egyre többen követnek bennünket. „Reményt akarunk adni másoknak is, hogy (...) a nemzeti politika nem a múlt, hanem a jövő”.
„Harminc éve azt gondoltuk, Európa a jövőnk. Ma azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője. Érezzük a felelősségünk súlyát”
– jelentette ki a miniszterelnök, majd a beszédét a szokásos „hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok” szlogennel zárta.
A jövőben sem ülünk fel provokációnak, sem megosztási kísérleteknek biztosíthatom a szomszédainkat, hogy számíthatnak ránk, mondta Orbán, majd a fiatalokról beszélt. „A mai fiatal nemzedék a legnagyobb erőforrásunk, amit nem mindig látunk, mert nem biztos, hogy a legélesebb kések beszélnek a nevükben” – mondta, de ha jól körülnézünk, a legmodernebb technikát játszi könnyedséggel használó, nyelveket beszélő fiatalokat látunk, akik naggyá fogják tenni Magyarországot.
Fontos dolog, hogy egy nemzet tudja a helyét a világban – folytatta Orbán, aki szerint Magyarországra ma nem a népessége, hadserege vagy gazdasági ereje miatt irányul szokatlan mértékben a nyugati közvélemény figyelme, hanem mert
„Magyarország vált a nyugati világ utolsó keresztény-konzervatív bástyájává”.
Mi mást gondolunk a világról, mint a liberális fősodor, tette hozzá. Szerinte akár „meg is férhetnénk egymás mellett”, Brüsszel kizárólagosságra és egyszínűségre törekszik.
„Aki nem lép egyszerre, vizsgálatot kap estére. Magyarország ez ellen lázad. Eb ura fakó, Ugocsa non coronat”
– zárta a gondolatot.
A magyarok hozzászoktak az évszázadok alatt, hogy a hazáért meghaljanak. Orbán meg szeretné fordítani, hogy inkább többet, hosszabban éljenek a magyarok a hazáért. Ehhez olyan ország kell, amely büszke az értékeire – fogalmazott a miniszterelnök. Ő például büszke a világ legnehezebb nyelvére, az ország világszínvonalú magas kultúrájájára, tudományára és sportteljesítményére.
Orbán szerint tudunk egyszerre individualisták és kollektivisták is lenni, mert tudjuk, hogy mindennek megvan a helye és ideje. Ideje van a korlátlan szabadságnak és a hierarchikus fegyelemnek, a szolgálatnak is – fogalmazott. Ez teszi szerinte lehetővé, hogy ne csak múltunk, hanem jövőnk is legyen a Kárpát-medencébe, amit a világ legjobb helyének tart a miniszterelnök.
„Rendületlenül hiszünk a kárpát-medencei népek barátságában” – mondta, és ez közös érdeke szerinte a szomszédos országoknak is.
„Vállalom, hogy megvédjük a teljes foglalkoztatottságot, a családtámogatásainkat, a nyugdíjak értékét, a rezsicsökkentést. Mindenkinek lesz munkája, a nyugdíjnak lesz értéke, a családoknak lesz biztonsága, a gyerekeknek lesz jövője. Az inflációt pedig megfékezzük” – ígérte Orbán, majd arról beszélt, általában nem szereti a direkt beavatkozást a piacba, de az ilyen esetekben be kell avatkozni. Óvatos de határozott árszabályozó intézkedések lesznek, az eredmények szeptemberben látszani fognak, év végére pedig tartósan elviselhető állapotok lesznek, amíg Brüsszel a józan ész ösvényére vissza nem tér – mondta.
Rákanyarodott Orbán az ukrajnai háború gazdasági hatásaira. Azt mondta, a beszállítói forrásokat pótolni kell, a balkáni államokkal kiépített gázvezeték szerinte képes lehet kiváltani az ukrajnai vezetéket.
„Az új paksi blokkok építése és a napenergia építése nemzetbiztonságilag is kulcsfontosságú lesz”
– jelentette ki Orbán.
A háborúzó felek a világ legjelentősebb gabonaexportőrei közé tartoznak, mi azonban kétszer annyi élelmiszert tudunk előállítani, mint amire szükségünk van, ezért Magyarországot szerinte nem fenyegeti élelmiszerhiány.
Termékeink háromnegyedét Európában adjuk el, de a legnagyobb beruházások már a Távol-Keletről érkeznek. Két lábon állunk – tette hozzá a miniszterelnök, és arról is beszélt, a világ legnagyobb akkumlátorgyárai Magyarországra érkeznek, hamarosan az élmezőnybe kerülünk ebben a szektorban is.
Sok mindent láttunk már, de olyat még nem, hogy a világgazdaság rövid idő alatt kétszer is fenekestől felfordult – folytatta Orbán. Először a világjárvány miatt alakult ki egy globális gazdasági válság 2020-tól. 42%-kal estek vissza a beruházások, a világkereskedelem 5%-kal csökkent, tömegével zártak be a gyárak. Amik nem nyíltak újra automatikusan a járvány kezelésével, hanem verseny indult, hol legyenek a termelési központok. Becsüljük meg, hogy Magyarországebben e versenyben a győztesek közé került. 1886 milliárd forintnyi beruházás indult meg, megdöntöttük a hazánkban létrejött legnagyobb zöldmezős beruházást is, ami esélyt ad a gazdasági válság jó kezeléséhez – mondta
Majd újabb sokk: az orosz-ukrán háború. A beszállítói forrásokat pótolni kell, a világ számos országát élelmiszerhiány fenyegeti. Ebben a helyzetben több korábbi stratégiai döntésünk is felértékelőik, mint a Belgrád-Budapest vasútvonal vagy a déli gázvezeték.
Brüsszel nap mint nap visszaél a hatalmával és olyanokat akar ránk erőltetni, ami nekünk rossz – fogalmazott Orbán. A kormány állítása szerint tolerancia ajánlatokat tesz Brüsszelnek, de van, amiben nem tudunk engedni. Megvédjük a családokat, a határainkat, kiállunk amellett, hogy az apa férfi, az anya nő, nem fogadunk el olyan brüsszeli javaslatot, amely tönkre tenné a családjainkat – jelentette ki a miniszterelnök.
„Már csak az a kérdés, hogy mit keresünk az Európai Unióban? Az álmainkat.”
A szabad és egyenlő nemzetek közösségét, a demokráciák demokráciáját, az Istent félő és az emberek méltóságát védelmező Európát. Nem azért vagyunk tagjai az Európai Uniónak a miniszterelnök szerint, mert „olyan amilyen, hanem amilyen lehetne”. És amíg van egy fikarcnyi esély is erre, azt ígérte, küzdeni fogunk érte.
A következő évtizedben Magyarországot az Európai Unióban képzeli el Orbán, de az Európai Unió megújításáért keres szövetségeseket.
„Sárkány ellen sárkányfű kell, a sárkányfű pedig a magyar honvédség” – mondta Orbán, amit szerinte meg kell erősíteni. A háborúban Ukrajna a megtámadott és Oroszország a megtámadó, ezért támogatjuk Ukrajnát, ezért indítottuk el a humanitárius segélyakciót – folytatta.
„Félretesszük azt a tényt, hogy a kárpátaljai magyarok milyen jogsérelmeket szenvedtek el. És azt is, hogy Ukrajna elnöke és kormánya nyíltan beavatkozott a választásba, és az ellenfeleinket támogatta. Ennek ellenére Ukrajna számíthat Magyarországra és a magyar kormányra”
– mondta Orbán, aki ezután leszögezte: Magyarország az EU tagja, és érdekünk, hogy az előttünk álló évtizedben az is maradjon.
Igaz, hogy Brüsszel ma a tagállamok szuverenitásának visszaszorítására törekszik, és az is, hogy a nemzetek Európája helyett az Európai Egyesült Államokat próbálja felépíteni, ahogy az is, hogy a kulturális távolság már-már kulturális elidegenedés egyre nő Európa nyugati fele és Magyarország között, de ez azért van, mert mi hiszünk a keresztény gyökerekben és a nemzetállamokban, amit Brüsszelben feladtak – mondta Orbán és hozzátette, nekünk fontos, hogy rajtunk legyen a Jóisten áldása.
Orbán létkérdésnek tartja, hogy Magyarország a NATO tagja. A NATO védelmi szövetség szerinte, és nem szabad engedni a kísértésnek, hogy a NATO tagállamainak területén kívül hajtson végre támadó akciókat. „Védelmi szövetségből nem szabad háborús katonai szövetséggé alakulnia” – jelentette ki a miniszterelnök.
„A NATO nem az antant, és nem is válhat azzá.”
Úgy fogalmazott, NATO-tagságunk fontossága soha nem volt még olyan fontos, mint most, amikor a dolgok egyre rosszabbra fordulnak.
Az oroszok a háborút végtelenítették, az amerikaiak pedig a második világháborúból ismert kölcsönbérleti törvénnyel Ukrajna hadi finanszírozása mellett döntöttek. Ez a kettő a lehető legrosszabb kombináció – mondta Orbán. Arra számít, a háború még hosszú ideig folytatódni fog a szomszédban, és állandó veszélyt jelent Magyarország. „A béke épít, a háború rombol” – fogalmazott.
„Azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk, és azt ígérem önöknek, hogy kitartunk az álláspontunk mellett.”
A NATO biztos támasz, de nem fogja helyettünk megvédeni Magyarországot – folytatta Orbán. „Baj esetén velünk igen. Talán igen. De helyettünk biztosan nem.”
A határon túli magyarok számíthatnak ránk, lankadatlanul folytatjuk nemzetegyesítő munkánkat, mondta Orbán, majd a szomszédos háborúval folytatta: „82. napja tart az ukrán-orosz háború, aminek nem lett volna szabad elkezdődnie. Európának semmilyen eszköze nincs a szomszédban zajló háború befejezésére, kezelésére” – mondta. Szerinte az EU meg van győződve arról, hogy szankciókkal térdre lehet kényszeríteni Oroszországot.
„Ez papíron lehetséges, de én akárhogy is próbálok visszaemlékezni, nem jut eszembe olyan kontinentális zárlat, ami eredményes lett volna, de olyat láttunk, hogy az bukott bele, aki kitalálta. Reménykedjünk, hogy most másképpen legyen.”
Öngyilkossági hullámot tapasztal Orbán Viktor Nyugat-Európában. Ilyen öngyilkossági hullám a nagy lakosságcsere programja például: a hiányzó nyugat-európai gyerekeket migránsokkal akarja pótolni. Ilyen a genderőrület is, és ilyen a liberális Európa programja, amely túllép a nemzetállamokon és a kereszténységen, és semmit nem ültet a helyükbe. „Egyszerre sújtanak bennünket gazdasági bajok, háború, Európa szellemi gyengessége és Brüsszel politikai tévelygése” – fogalmazott Orbán.
Nehéz feladat áll az új kormány előtt a miniszterelnök szerint, de nekik sikerülhet, mert „a magyarokat kemény fából faragták”. Alázat és megalkuvást nem ismerő hajlíthatatlan hűségre van szükség ehhez, derűs, önérzetes, bátor Magyarországban hisz
Különösen számít a történelmi egyházak közösségére Orbán, akik létezése nagy érték Magyarország számára szerinte. Azt ígérte, biztosítani fogják a vallásszabadságot és az egyházak tiszteletét.
A miniszterelnöki munka szépsége, hogy minden fontosabb döntésért végső soron a miniszterelnök a felelős – mondta Orbán. Ez nagy teher, van, akit belenyom a földbe, és van, akit föllelkesít. Szerinte a miniszterelnöknek meg kell értenie, és elgondolnia előre, milyen idők várnak ránk, és felkészítse erre a magyarokat. Ez a feladat pedig megtanítja az emberrel, hogy egyedül sosem lehet elég okos. A sikeres kormányzáshoz a minisztereken túl tanácsadók, szakértők, szellemi emberek tucatjaira van szükség.
„Minden, ami 2020 óta történt, és ami napjainkban kibontakozóban van, egy irányba mutat, egy rugóra jár: Európa a nyugati ember, benne Magyarország és a magyarok, a veszélyek korába léptünk”
– mondta.
Ez az évtized a veszélyek, bizonytalanság és háborúk kora. Az évtized a koronavírus-járvánnyal kezdődött, és háborúval folytatódott. A háború, és a válaszként adott európai szankciós politika energiaválságot idéztek előtt. Ez és a kamatemelések a magas inflációt, hozta, ez pedig a recesszió és gazdasági visszaesést hoznak majd – folytatta a miniszterelnök.
Kiújulhatnak fenyegető járványok, a gazdasági visszaesés mélyülhet, a gazdasági országok felé tektonikus erővel felerősödik a migráció. Egy elhúzódó valóságos háború zajlik hozzá keleti szomszédunk földjén. Egy háborús évtized képe bontakozik ki a szemünk előtt, jó lenne, ha nem így lenne, de nem a vágyainkból, hanem a valóságból kell kiindulnunk – mondta Orbán.
Brüsszel és Soros György is a bukásunkra játszott – folytatta a miniszterelnök. Nincs semmi pezsdítőbb annál, mintha ránk lőnek és nem találnak el bennünket – tette hozzá.
„Ilyen győzelmi sorozat a nyugati világban is szokatlan, a győzelem arányát tekintve pedig példátlan.”
Orbán meggyőződése szerint a magyarok kifinomult történelmi ösztönökkel és különösen kifinomult veszélyérzetekkel rendelkeznek. A magyarok megtanulták, hogy veszély idején a belharc bukással és országvesztéssel járhat. Most nem boldog békeidőket élünk szerinte. „Baj idején az összefogás parancs.”
Aki kihúzza magát alóla, az veszélyt hoz a nemzetre, a hazára. Az ilyen pártok és politikusok baját alaposan ellátják a választók. A magyarok azt is tudják, hogy az összefogás nem jön létre magától. „A konszenzust nem megkeresni kell, hanem meg kell teremteni” – fogalmazott. A politikában ehhez erő, képesség, jó szív és hazaszeretet kell. Akinek ez megvan, megkaphatja az emberek bizalmát. Ez volt Orbán szerint a választás történelmi leckéje.
133 igen, 27 nem, tartózkodás nélkül – megválasztotta Orbán Viktort miniszterelnöknek a parlament. Orbán az eskületétele után megkezdte beszédét.
„Első szavam a köszöneté”
– kezdte. Köszöni képviselőtársainak a támogatást, a választók bizalmát. A képviselők választottak meg most, de a felhatalmazás a választóktól, a magyar emberektől jön, ezért pedig megdolgoztunk, megdolgoztam:
„a becsülettel elvégzett munka derűjével állok önök előtt”.
„Ellenfeleink gondoskodtak róla, hogy a választás soha nem látott nemzetközi és hazai ellenőrzés mellett történjék. Mindenki láthatta, hogy Magyarország olyan ország, ahol nem történhet, nem történhetnek választási visszaélések” – mondta, majd megköszönte az ellenzéki választási aktivistáknak, hogy segítettek az ország jó hírnevének megvédést és a magyar demokrácia iránt érzett közbizalmat.
Orbán szerint a magyar demokrácia 32 éves történetében soha, egyetlen pártra sem szavaztak annyian, mint a Fidesz-KDNP listájára és jelöltjeire. És ami még fontosabb szerinte, 12 év kormányzás után megkapták a szavazatok abszolút többségét.
Először Semjén Zsolt, a KDNP elnöke gratulált Orbán Viktornak a megválasztásához, majd több miniszter mellett Novák Katalin köztársasági elnök, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője rázott kezet a miniszterelnökkel.
Az ellenzéki frakcióvezetők közül Ungár Péter (LMP), Tóth Bertalan (MSZP) és Toroczkai László (Mi Hazánk Mozgalom) ment oda gratulálni Orbánhoz. A DK, a Jobbik és a Párbeszéd frakciója már korábban kivonult az ülésteremből.
Ötödször tette le az esküt Orbán Viktor ünnepélyes keretek között a parlamentben, miután behozták a történelmi zászlókat. Az eskütétel után elénekelték a képviselők a Himnuszt.
Az Országgyűlés májusi alakuló ülésén Áder János köztársasági elnök Orbán Viktort javasolta miniszterelnöknek.
A szavazáson 133 igennel és 27 nemmel megválasztotta az Országgyűlés a Fidesz elnökét, ő lesz Magyarország következő miniszterelnöke.
Folytatódik a hétfői ülésnap. Perceken belül megválasztják Orbán Viktort miniszterelnöknek. A szünet után bevonult a díszpáholyba Novák Katalin köztársasági elnök.
A meghívott vendégek között van Schmitt Pál és Áder János volt köztársasági elnökök, Boross Péter volt miniszterelnök, de Kövér László köszöntötte az egyházi vezetőket, a diplomáciai testületeket is.
Délután fél háromkor folytatódik a parlament hétfői ülésnapja Orbán Viktor megválasztásával. A szünetben mi is felfüggesztjük az élő közvetítésünket.
Az országgyűlés ma szavaz arról, hogy Orbán Viktor legyen a miniszterelnök, Jakab Péter közleményben jelezte, nem szavaznak.
„Ha az emberek béremeléséről, nyugdíjemelésről, az egészségügy, az oktatás vagy a közbiztonság rendbetételéről kell dönteni, a Jobbik ott lesz” – áll a pártelnök közleményében, ahogy az is:
„hülyeségekről azonban nem szavazunk”.
„Az, hogy egy gengszter legyen a törvényeink legfőbb ura a parlamentben, épp oly abszurd, mint az, hogy az ovisok nemi átalakító műtétet akarnak a micimackó csoportban. Agyrém. A rádiókabaréban még talán elmegy, a törvényhozás épületében azonban nem” – írja Jakab és hozzáteszi, szavazás helyett beterjesztik a javaslatukat az alapvető élelmiszerek áfamentességéről.
Senki nem akar kérdezni a kormánytól hétfőn, így elmarad ez a napirendi pont. Kövér László bejelentette, hogy most szünet következik, 14:30-tól pedig a miniszterelnök-választással folytatódik az ülésnap.
Két kormánypárti képviselői is elmondta a napirend előtti felszólalását, utána pedig arról döntött az Országgyűlés, hogy kivételes eljárásban, vita nélkül döntenek a minisztériumok felállításáról szóló törvényjavaslatról. 153 igennel elfogadták a javaslatot, így még a héten megszavazhatják azt.
Azt is nagy többséggel elfogadták, hogy sürgős eljárásban tárgyalják a minisztériumok feladatköreiről szóló salátatörvényt. Kedden már vitára is bocsátják a péntek délután benyújtott javaslatot.
Gyurcsány Ferenc elmondta a napirend előtti felszólalását, mire Kövér László házelnök figyelmeztette, a DK-frakció képviselői pedig erre kivonultak az ülésteremből.
Gyurcsány napirend előttijére – Kövér után – Dömötör Csaba államtitkár válaszolt a kormány részéről.
„Egyáltalán nem lepődünk meg azon, hogy egy posztkommunista erő nem fogadja el egy demokratikus választás eredményét. Azon sem lepődünk meg, hogy a baloldal csak és kizárólag akkor fogadja el egy demokratikus választás eredményét, ha ők nyernek”
– kezdte Dömötör. Gyurcsány erőszakossággal kapcsolatos felvetésére pedig úgy reagált:
„hogy nem szakad le a plafon,
amikor a saját népére lövetett, az volt a törvénytelen, azóta sem kért bocsánatot”. Dömötör szerint a választásnak sok tanulsága van, például, hogy a baloldal lemondott a megújulás lehetőségéről, mindenki aláírt Gyurcsánynak, meg is lett az eredménye: a DK a vezető ereje.
Dömötör szerint a baloldal a háború és a béke ügyében is rossz oldalra állt, az emberek tudták, hogy ha a baloldal nyer, az ország közelebb lenne a háborúhoz. Sokadjára szavazták ki az emberek a baloldalt, és mindaddig, amíg Gyurcsány Ferenc a vezetőjük, ez így is marad, zárta Dömötör.
Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalása után, a kormányzati válasz előtt Kövér László külön szólt Gyurcsány Ferenchez. Azt mondta, az, hogy nem szakította félbe, nem azt jelenti, hogy tűrné majd a jövőben, amit Gyurcsány mondott.
„Önnek nincs joga törvénytelennek nevezni egy demokratikusan megválasztott kormányt. Különösen nincs erkölcsi alapja, miután szándékosan polgárháború szélére juttatta Magyarországot 2006-ban”
– mondta Kövér, aki szerint minden létező bűnt elkövetett a nemzet, az ország, a demokrácia és a jogállam ellen Gyurcsány, amire személyes példákat is tudna mondani, de attól „most megkíméli” a házat.
„Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy ez volt az első és utolsó olyan felszólalása az Országgyűlésben, legalábbis ha én vezetem az ülést, amikor Magyarország törvényesen megválasztott kormányát törvénytelennek meri nevezni”
– mondta Kövér.
Gyurcsány felszólalása itt>>>
„A megalakuló kormányt törvénytelennek tekintjük” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában. A törvényesség a DK elnöke szerint „nem a jogszerűség látszata, hanem a törvényben rögzített népakaratnak való megfelelés”.
„Ez a kormány megtörte a népakaratot, amikor megszállta és szétzilálta a köztársaságot.”
„A nép nem adott felhatalmazást arra, hogy a kormány alkotmányellenesen az államhatalom kizárólagos megszerzésére törekedjen, márpedig Önök ezt teszik.”
Az igaz, hogy megnyerte a Fidesz a választást, de „a választás nem fejezi ki mindig a népakaratot” – véli Gyurcsány. Csak akkor van ez így szerinte, ha a választás szabad és tisztességes, ha „a versengő gondolatok és eszmék egyenlő feltételekkel jutnak el a választókkal, akik szabad és nyílt vitában választhatnak a programok közül.” De Magyarországon nem ez a helyzet.
„Az eszmék, gondolatok szabad áramlása helyett a hatalom manipulált, erőszakos, hazug nyilvánossága vesz minket körül.”
„Ha manipulált nyilvánosság, akkor nem szabad a választás, ha pedig nem szabad a választás, akkor az nem fejezi ki a valóságos népakaratot, ezért az ilyen választáson nyugvó kormány nem törvényes.”
A DK elnöke arról is beszélt, „a Fidesz és kormánya háborút visel hazánk ellen”. Ennek különlegessége, hogy nem valamiért, hanem önmagáért van. „A háború okozta fenyegetettség megfosztja a nemzetet a racionális mérlegelés, döntésképességétől”, mert a kreált ellenség elleni gyűlöletet akkor is egységet teremt, amikor szabadon, önállóan kellene gondolkodni és cselekedni. „Orbán Viktor kormányát nemcsak törvénytelennek, hanem végletesen erkölcstelennek is tartjuk” – mondta Gyurcsány.
„Önök az elmúlt 12 évben tönkre tették a hazánkat” – jelentette ki a DK elnöke, és a nemzetközi helyzetről azt mondta, egyedül maradt Orbán, „már csak bajkeverő politikusok és bajkeverő országok barátságára számíthatunk”.
„Önök a nagyszerű nemzet helyébe egy kisszerű országot ültetnének, szégyent hozva a magyar történelemre és a jelenre. Mégis diadalt ül itt most a többség, (…) mert önelégült vakságukban nem látják, hogy a történelem mást tartogat a hazának” – fogalmazott Gyurcsány, és azt ígérte, szabad, európai életért, vigyázó otthonért, befogadó nemzetért fognak küzdeni.
A teljes beszédet később közzétette a Facebook-oldalán is.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel napirend előtti felszólalására Dömötör Csaba államtitkár válaszolt. A kormány az adócsökkentés kormánya, és így lesz a jövőben is, miközben a baloldal drasztikus emeléseken törte a fejét: kétkulcsos adót akartak és a társasági adót is megemelték volna – a Jobbik pedig csatlakozott ehhez, mondta. Számos áfacsökkentés is történt, mindig nemmel szavazott a Jobbik, tette hozzá Dömötör. Ha annyira fontos önnek a devizahitelesek helyzete, mit keres a baloldalon, ne minket kérjen számon, hanem a szövetségeseit – mondta Z. Kárpátnak.
Ezután a jobbikos zaklatási botrányról beszélt; azt mondta, az áldozat azt mondta, senki nem kért bocsánatot, sőt, azóta fenyegetik, eközben a párt elnöke úgy nyilatkozik, hogy a hölgy jókedvűen távozott a rendezvényről. Tanulságos és elkeserítő dolog: baloldali képviselők monoklikkal állt ki a nők védelméért, most pedig hallgatnak
„a tücsök ciripelését lehet hallani, a baloldal elítélő nyilatkozatait nem”
– mondta. Szerinte ha szó nélkül hagynak egy ilyen esetet, nem lesz morális alapjuk bármilyen más esetben számon kérni bárkit. Gyurcsány Ferenc erőszakszervezete lettek, mondta a Jobbiknak, és hozzátette, a párt szétesése egyre gyorsabb, „az SZDSZ szétesése kölyökpezsgős babazsúr volt ehhez képest”.
Magyarország miniszterelnököt választ ma. Fogom aprítani önöket a következő években eleget, viszont egy ilyen speciális napon érdemes megvizsgálni, hogy tudunk-e bármilyen közös diskurzust találni – kezdte Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke.
A kormány előszeretettel beszél szerinte a családvédelemről, miközben Európa legmagasabb áfakulcsát határozták meg. Az állam a Jobbik politikusa szerint nyerészkedik azon, hogy a családok befizetik az áfát, és azt is mondta: nulla százalékra kell levinni az alapvető élelmiszerek áfáját, és valójában ezzel lehetne a családokat védeni. Önök bátortalanok, nem mernek reagálni ezekre a javaslatokra – fogalmazott a Jobbik alelnöke, és arról is beszélt, a lakhatás területén is magára hagyta a kormány a családokat, mint ahogy a forintot is tudatosan gyengíti.