A tornateremből egykori kórtermekbe költöztették a menekülteket Győrben

Az eredeti tervek szerint már vasárnap költöztek volna az Ukrajna területéről érkező menekültek. Szinte döntő részt olyan családokról van szó, ahol az apa/férj itt dolgozott Győrben vagy a környéken, amikor a háború kitört, a családját pedig sikerült áthoznia Magyarországra. Magyar ajkú mindenki.

Az ő történetükre azért kapta fel a fejét a közvélemény, mert a múlt szerdai váratlan érkezésükre kényszer szülte megoldást kellett találni: olyan iskola tornatermében helyezték el a hetvenhárom embert, ahol előző nap még tanítás volt. A ledöbbent szülők másnap tucatjával fordultak az önkormányzathoz, hogy mi ez; de hamar kiderült: Győrnek nem volt köze hozzá, a katasztrófavédelmi terv jelölte ki ezt az épületet a menekültek fogadására. A megoldásban összefogtak a felek.

A győri Zrínyi-kórház régi szárnyát legutóbb „leszellemkórházaztuk”, nem ok nélkül, és nem gondoltuk, hogy az egykori kórtermekbe (nem mindbe, csak két szárnyba) ilyen gyorsan ismét élet költözik. Ez történt pedig, a tornateremben lévőket (73 ember) és az eddig az olimpiai sportparkban elszállásoltakat (30) szerda kora délután buszokkal átszállították a Zrínyibe. A szobákba – amelyek egykoron még betegeket láttak el – matracok kerültek, kitakarították és felfűtötték, nyilván nem otthonos ez sem, de a családok így már elszeparálhatók. A tornateremben a minimális intimitást sem lehetett biztosítani.

Az egyik ajtón a „Virág” név szerepel, Mihály, a családfő öt éve magyar állampolgár, itt is dolgozik – a közútnál. „Mindenki átjött a családomból, a nagyszülők még Miskolc környékén vannak, mi két-három nap alatt értünk Győrbe. Az első két éjszakát egy ötször négyméteres szobában töltöttük csaknem negyvenen. A tornaterem sem volt könnyű, de most legalább itt vagyunk.

Három gyerekkel menekültünk, a legnagyobb tizenkettő, a legkisebb nyolcéves. Nem beszélünk nekik a háborúról, csak annyit mondtunk, hogy amint lehet, visszamegyünk. Ők pedig nem kérdeznek, de szerintem pontosan értik vagy érzik, miért vagyunk mi most itt; miért alszanak matracokon az ágyuk helyett.”

Virág Mihályon kívül is nagyon sokan számolnak azzal, hogy amint lehet, mennek vissza Beregszászra. Ez volt valószínűleg az oka annak is, hogy bár – információnk szerint – hétközben egy osztrák menekültközpontba kerülhettek volna, nem akartak odamenni. „Így is elég távol vagyunk az otthonunktól, menjünk még messzebb…?” – mondta a háromgyermekes apa a Telexnek.

A volt kórházi szárnyak jelenleg a Széchenyi István Egyetemhez tartoznak, és a tervek szerint felújítva az oktatást szolgálja majd a többhektáros terület. Az építés még nem kezdődött el, egyelőre (látvány)tervek vannak. A menekültek ellátását addig a Magyar Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat vállalta, Győr koordináló szerepet tölt be. A Telex győri olvasóitól azt kérik a szervezetek, hogy ha adományt szeretnének eljuttatni a családokhoz, akkor a segítőpontokon tegyék, a volt kórház területére ne akarjanak bejutni, mert nem lehet. Ők szervezetten ellátják a menekülteket. Van is kit és miért: sok a beteg kisgyerek, a szülők közül többen jelezték ezt. Az orvosi ellátásukat rendezik a segélyszervezetek.

A Bartók-iskola tornatermét holnap tisztítják és fertőtlenítik, oda egyelőre nem helyeznek el újabb menekülteket, így folytatódhat a testnevelésoktatás úgy, ahogy március 3-a előtt zajlott.