Az ügyészség jelezte, hogy nem érintett más kormánytag a Völner-ügyben

„Újabb megalapozatlan állítások a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét érintő korrupciós ügyben” címmel küldött levelet a Központi Nyomozó Főügyészség, amiben Márki-Zay Péter három nappal ezelőtti Facebook-bejegyzésére reagáltak. Ebben az ellenzéki miniszterelnök-jelölt egyebek mellett azt írta, hogy

„a képen a kormánytagok láthatók, kiegészülve a köztársasági elnök-jelölttel. Egyikükről ügyészségi dokumentumokból tudjuk, hogy külföldön rendszeresen kenőpénzt vett át a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar azóta előzetes letartóztatásban lévő elnökétől, Schadl Györgytől. Ez a politikus, a bizonyos »Gazda« egy miniszter vagy maga a miniszterelnök lehet, hiszen csak ők befolyásosabbak a már lebukott Völner Pál miniszterhelyettesnél. Meddig bújtatják a Gazdát? Melyik kormánytag ment kenőpénzt átvenni Kubába?”

A Hvg.hu videósai kedden próbáltak utánajárni annak, hogy Márki-Zay tud-e pontosabb információkat az ügyről, ám mint kiderült a válaszából, nem rendelkezik pluszinformációval a sajtóban megjelentekhez képest, inkább csak kikövetkeztette azt.

Az ügyészségi sajtóközleményben az áll, hogy a főügyészség vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást az ügyben.

Kitérnek arra is, hogy a „Gazdám”-nak szólított illetőt már letartóztatták. Mert ugyanis „a sajtóban és a közösségi médiában megjelent találgatásokkal ellentétben a nyomozati iratban arra van adat, hogy »Gazdám«-nak az ügy két – letartóztatásban lévő – gyanúsítottja hívta egymást”, írják, és hozzáteszik, nincs adat arról, hogy Völner Pálon kívül más kormánytag elkövetőként érintett lenne.

„Erre tekintettel minden alapot nélkülöz Márki-Zay Péter közösségi médiás profilján megjelent azon állítás, miszerint: »ügyészségi iratok bizonyítják, hogy egy kormánytag külföldön rendszeresen kenőpénzt kapott a végrehajtói kar elnökétől«.”

Januárban Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője Polt Péter legfőbb ügyésznek címezve egy kvízt tett közzé a Facebook-oldalán arról, hogy vajon ki is lehet a nyomozati iratokban emlegetett R. A kommentelők természetesen az egyik kormánytagra tippeltek, csakhogy Szabó sem vette figyelembe azt, hogy ezt a bizonyos R.-t az általa is idézett 444-es cikkben az iratok alapján a következőképpen jellemzik: „nyolc osztályt végzett, szakképesítés nélküli férfi, akit egyszer már felfüggesztett börtönre ítéltek sikkasztásért. Orosz felesége van, ő maga oroszul és németül szokott tolmácsolni.”

Mi a Völner-ügy?

A Schadl–Völner-ügy december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a fideszes parlamenti képviselő, akkori igazságügyi államtitkár a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.

Az ügynek tizenkét gyanúsítottja van, köztük nyolc végrehajtó. Völner lemondott államtitkári posztjáról, egy héttel később felfüggesztették a mentelmi jogát, és önként jelentkezett a Központi Nyomozó Főügyészségen. Nyilatkozatában azt írta, hogy az indítvány „meglehetősen zavaros, elnagyolt, ellentmondásos, több helyen összefüggéstelen, bizonyos részeiből az sem derül ki, hogy a Legfőbb Ügyészség milyen bűncselekmény megállapítását feltételezi”. Szerinte a Legfőbb Ügyészség indítványa személyét érintően számtalan valótlan állítást tartalmaz, melyekre konkrétan majd a nyomozó hatóság részére fog reagálni.

Schadl Györggyel szemben 5-től 10 évig, 2-től 8 évig, illetve 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megalapozott gyanúját közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. Többek között vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel, valamint hétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják.