Kiegészíttetnék a Pegasus-üggyel a lengyel és a magyar jogállamisági jelentést

A lengyel és magyar jogállamisági jelentés kiegészítését kéri az Európai Bizottságtól – Pegasus-ügyre külön tekintettel – Ujhelyi István európai parlamenti képviselő és lengyel képviselőtársa, Robert Biedroń. Közös levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, melyben azt kérik, hogy az idén júliusban publikálásra kerülő jogállamisági jelentésekben Magyarország és Lengyelország esetében,

külön figyelmet fordítsanak az úgynevezett Pegasus-ügyre és annak érdemi feltárására.

Ujhelyi felidézte, hogy a kémszoftver megvásárlásáról és használatáról, az eddigi hírek alapján a 2017-es budapesti V4 találkozón hozhatott döntés a lengyel kormány, ahol közösen tárgyaltak a volt izraeli miniszterelnökkel, Benjamin Netanjahuval. A lengyel képviselővel közös videóüzenetükben a képviselő arról is beszélt, hogy a sajtóértesülések alapján tíz ország és ötvenezer telefonszám lehet érintett. Emlékeztetett arra is, hogy a kormány bár tagadta, de a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság vizsgálataiból kiderült, hogy valóban történtek lehallgatások, de a magyar hatóságok szerint jogszerűen.

Emiatt kérik lengyel kollégájával, hogy az éves jogállamisági jelentésben, az Európai Bizottság külön hangsúlyt fektessen az ügyre Magyarország és Lengyelország esetében.

A lengyel képviselő elmondta, hogy országában, az eredetileg terrorelhárítási feladatokra szolgáló szoftvert, ellenzéki politikusok, civilek és családtagjaik lehallgatására használták. Szerinte ennek akár közvetlen hatása is lehetett a lengyel parlamenti és az európai parlamenti választások eredményére.

Ha többet is szeretne olvasni a Pegasus-ügyről, itt találja a cikkeinket a témában. Ugyanakkor Magyarországgal szemben a kormány döntései és intézkedései miatt már jelenleg is, a Pegasus-kémszoftvert érintő esetleges visszaélések nélkül is súlyos jogállamisági aggályok vannak az Európai Unióban. Az Európai Bizottság 2021-es jogállami jelentése négy területet emelt ki Magyarország esetében: aggasztónak tartja, hogy

• a magyar kormány „közvetett politikai befolyást” gyakorolhat a médiára az állami reklámokkal;
• szerintük a közigazgatás legmagasabb szintjeit „klientelizmus, kivételezés és nepotizmus” kockázata jellemzi,
• veszélyben van a testület szerint a bírói függetlenség;
• és a civil szervezeteket is politikai nyomás alá helyezi a kormány a civiltörvénnyel.

A kormány már tavaly határozatban állapította meg, hogy „az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése a politikai nyomásgyakorlás újabb eszköze, az nem ad objektív és megalapozott képet a jogállamisági helyzetről sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamaiban. Ez a jelentés nem képezheti alapját további uniós mechanizmusoknak vagy eljárásoknak”.

Mindennek azért is jelentősége van, mert február 16-án hoz ítéletet az Európai Unió Bírósága az úgynevezett jogállamisági mechanizmust megalapozó rendelet ügyében, és a magyar és a lengyel kormány esetében várhatóan ettől az ítélettől függ, hogy amennyiben az eljárás megfelel az uniós jognak, azonnal el is indul a procedúra.