Péterfalviék csak a sajtóban megjelent embereknél nézték meg, célba vették-e őket Pegasusszal

2022. február 04. – 09:37

Másolás

Vágólapra másolva

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a Pegasus kémszoftver magyarországi alkalmazásáról, illetve engedélyezéséről szóló összefoglaló hétfői kiadása óta a sajtóban több nem tényszerű, hamis, félrevezető állításokat tartalmazó cikk jelent meg.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben azt írta: a hatóság nyilvánosságra hozott összefoglalója nem állít olyat, hogy az állítólagos 300-as listából 100 esetet vizsgáltak meg. Ilyen leválogatást nem is tudtak volna végezni, hiszen nem áll a hatóság rendelkezésére a 300 magyar állampolgár nevét és telefonszámát tartalmazó lista. A hatóság arról sem tudott meggyőződni a vizsgálata során, hogy létezik-e egyáltalán ilyen lista, mivel az Amnesty International nem működött együtt vele – közölte az elnök.

Ismertetése szerint – ahogy azt a nyilvánosságra hozott összefoglaló részletezi – a hatóság vizsgálata kifejezetten arra irányult, hogy a sajtóban megjelent emberek esetében alkalmazták-e a magyar bűnüldöző szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok a kémszoftvert, és ha igen, e tevékenységük összhangban volt-e a személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokkal. A hatóság vizsgálatának egyik része tehát a konkrét, megnevezett emberekre irányult – tette hozzá.

A NAIH elnöke közölte azt is: a vizsgálat másik részében a hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól kért statisztikai adatszolgáltatást követően, kikérte a megrendelő szervektől (adatkezelők) az eszközalkalmazásra vonatkozó összes ügy ügyirat- és engedélyszámát, amelyből a mintavételezés során előállított ügyiratlistán szereplő összes előterjesztést és igazságügyért felelős miniszteri határozatot (engedélyt) egyenként ellenőrzött a megrendelő szerveknél (adatkezelők) tartott helyszíni vizsgálatok során.

A mintavételezés során leválogatott ügyiratok, valamint a nyilvánosságra hozott személyek esetleges eszközalkalmazással történő érintettségének vizsgálata képezte azt a majdnem száz esetet, amelyre az összefoglaló hivatkozik – írta a NAIH elnöke. A hatóság hatásköre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján csak az igazságügyért felelős miniszter általi külső engedélyezés jogszerűségének ellenőrzésére terjed ki, a bírósági adatkezelési műveletekkel kapcsolatban a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésére nem, így a hatóságon nem kérhető számon a bírói engedélyek ellenőrzésének hiánya – írta Péterfalvi Attila.

Kitért arra is, hogy a hatóság az igazságügyért felelős miniszter általi külső engedélyezés jogszerűségének ellenőrzése során minden egyes esetben megvizsgálta az előterjesztést, hogy az megfelel-e a jogszabályban meghatározott formai, eljárási és tartalmi követelményeknek. A hatóság azt is megvizsgálta, az előterjesztő megfelelően igazolta-e, hogy a titkos információgyűjtés nemzetbiztonsági érdekből szükséges.

A hatóság vizsgálata tehát kiterjedt a nemzetbiztonsági érdek meglétének és mibenlétének vizsgálatára, valamint arra is, hogy az előterjesztő ezt tényállással is igazolta-e. A hatóság azt is minden esetben megvizsgálta, hogy az igazságügyi miniszter a külső engedély megadását az adott előterjesztésben részletezett tényekre és körülményekre tekintettel megindokolta-e – olvasható a közleményben.

A hatóság az eljárásában kizárólag a vizsgálattal érintett igazságügyi miniszteri határozatokat ellenőrizte, nem általánosságban vizsgálta azt, hogy az engedélyezési eljárásban hogyan alakul a kiadás rendje. Ez utóbbira a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága jogosult, ezért a hatóság hivatalból megküldi a nyilvánosságra hozott összefoglalót a bizottság elnökének – közölte a NAIH elnöke.

Péterfalvi Attila végezetül azt is hangsúlyozta, hogy a hatóság az eljárásában semmilyen adatot nem titkosított (minősített), „az előterjesztők által jogszerűen magállapított minősítést alkalmazza”.

Néhány napja megírtuk, hogy az adatvédelmi hatóság vizsgálata megerősítette: valóban voltak megfigyelések, a megrendelők minden esetben nemzetbiztonsági kockázatra hivatkoztak. Péterfalvi Attiláék az összes általuk megvizsgált esetben mindent rendben találtak. Hogy hány embert és kiket vettek célba a kémszoftverrel, azt nem mondták, mondhatták el. Adatvédelmi incidens történhetett a kiszivárgás miatt is, ezért Péterfalvi feljelentést tesz.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!