Stummer János: Ha a Fideszen múlik, a világ végezetéig titkosak lesznek a Pegasus-információk

Ha a Fideszen múlik, a világ végezetéig titkosak lesznek ezek az információk – mondta Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában arra a kérdésre, hogy mi titkos a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) kedden közzétett Pegasus-jelentésében. Mint mi is megírtuk, a NAIH a jelentésében megerősítette:

• több olyan embernél is alkalmazta a Pegasust a nemzetbiztonsági szakszolgálat, akiknek a neve az elmúlt hónapokban megjelent a sajtóban (de se neveket, se pontos számot nem árult el, mondván, ez titkos információ),
• a megfigyelések indokaként minden esetben nemzetbiztonsági kockázatra hivatkoztak a megrendelők,
• a NAIH „százas nagyságrendű” esetet vizsgált meg, továbbá
• a vizsgálat során nem merült fel olyan információ, ami arra utalt volna, hogy a megfigyelések kérvényezői és lebonyolítói bármilyen törvényt, előírást megsértettek volna.

Stummer Jánosnak a hivatal vizsgálatával és jelentésével kapcsolatban több kifogása és kritikája is volt. „Úgy látszik ebből a jelentésből, hogy az adatvédelmi biztos kifejezés Magyarországon egy egészen új értelmezést nyert,

az adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila azokat az adatokat védi, amiket a Fidesz megszerzett

civilekről, ellenzéki politikusokról” – mondta egy kérdésre válaszolva. Szerinte a sajtóban megjelent hírekből úgy tűnhet, hogy a jelentés szerint „nincs itt semmi látnivaló”, mert mindenki mindent teljesen jogszerűen csinált.

A valóság szerinte ennél bonyolultabb, és a vizsgálatnak számos kifogásolható pontja volt. Az egyik kifogása, hogy az adatvédelmi biztos csak a nemzetbiztonsági szakszolgálatnál vizsgálódott, ami a végrehajtásért felelt, „de a bírói engedéllyel kiadott megfigyeléseket nem nézte”. Hibának tartja, hogy csak azt vizsgálták, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál hogyan zajlottak ezek a megfigyelések, és azt nem, hogy az igazságügyi tárca mi alapján döntött a nemzetbiztonsági kockázatról.

Szóvá tette azt is, hogy a NAIH az igazságügyi minisztériummal sem kommunikált a vizsgálat során. „Egyetlen helyen van ebben az 55 oldalban említés arról, hogy Péterfalvi Attila, illetve az ő hatósága megkereste a minisztériumot, ez valahol a huszadik oldal környékén kerül elő”. Itt azzal foglalkoznak, hogy Varga Judit miniszter hogyan ruházhatta rá a megfigyelések engedélyezését „az azóta korrupciós botrányba belebukott Völner Pálnak, aki 2021. november 8-án küldött egy válaszlevelet az adatvédelmi hatóság kérdéseire, és ebben a válaszlevélben azt mondta, hogy azért írta alá ezeket az engedélyezéseket, merthogy a miniszter asszony »állandóan és folyamatos jelleggel« akadályoztatva volt”.

Summer szerint aggályos az is, hogy a jelentésből úgy tűnik: a NAIH-nak nincs információja arról, hogy az izraeli védelmi minisztérium megtiltotta volna a szoftver alkalmazását, és „Péterfalvi Attila emellett is elsétál”, miközben a politikus szerint „ez arra utal, hogy ma is használják ezt az eszközt”.