A Megafon beperelt minket, de a Telexnek adott igazat a bíróság

2022. január 28. – 08:08

frissítve

A Megafon beperelt minket, de a Telexnek adott igazat a bíróság
Kovács István, Varga Judit, Deák Dániel és Kötter Tamás (Biczi Tamás) a Megafon által szervezett Szabadságharc 3.0 című rendezvényen, ahol az igazságügyi miniszter is előadást tartott – Fotó: Varga Judit Facebook oldala

Másolás

Vágólapra másolva

A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. keresetét, lapunknak nem kell helyreigazítást közölnie korábbi cikkünk miatt. A Megafon azért perelte be a Telexet, hogy írjuk ki, nem közpénzből működnek. A bíróság szerint azonban megalapozottan juthattunk erre a következtetésre, véleményre. Kiemelték azt is, fontos, hogy átlátható legyen a közpénz útja és felhasználása. Cikkünk közérdekű vitához járul hozzá, ahhoz, hogy a sajtó gyakorolhassa „őrkutya” szerepét. A közérdekű kérdések megvitatásának szabadsága pedig kulcsfontosságú egy demokratikus társadalom szempontjából, olvasható az egyelőre nem jogerős ítélet indoklásában.

Az első fokon csütörtökön zárult perben a Megafon egy november 25-i cikkünket kifogásolta. Tényfeltáró anyagunkban a kormányzati szimpátiáját nem titkoló Alapjogokért Központról (AK) írtunk, amelynek működéséhez eddig több mint kétmilliárd forinttal járultak hozzá a magyar adófizetők. Annak jártunk utána, hogyan kapcsolódik össze az Orbán-kormány és az annak üzeneteit felerősítő, jól felépített influenszerhálózat, és hogy juthat-e vajon közpénz a pártalapítványon és más alapítványon keresztül a szervezethez.

A cikk szerint a magyar kormányt és annak kommunikációját különböző módon támogató szervezetek finanszírozását a Rogán Antal vezetése alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezi egy közbenső civil szervezet, a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával. Ez adja tovább a központi forrásból kapott pénzeket, többségében a kormány politikáját támogató szervezetek számára. Az egyik kiemelten támogatott szervezet a Jogállam és Igazság Kft., amely az Alapjogokért Központot működteti.

Az Alapjogokért Központ és a Megafon közös jellemzője, hogy a közmédiában és más kormánypárti médiumokban gyakran szereplő Kovács István vezető szerepet tölt be mindkét szervezetben. Ő az AK stratégiai igazgatója és egyben a Megafon tulajdonosa. Az Alapjogokért Központ egyébként a Facebookon nyilvánosan is népszerűsíti a Megafont.

Az érintett cikkünk megjelenése előtt két hónappal megkerestük az Alapjogokért Központot és a Megafont is. A Megafon egyáltalán nem válaszolt, az Alapjogokért Központ csak egy semmitmondó választ küldött, és egyben elutasította a közérdekű adatigénylési kérelmünket.

A közpénz vándorlásának útja és a sajtó „őrkutya” szerepe

A Fővárosi Törvényszék tehát elutasította a Megafon keresetét, az ítélet indoklásában a bíróság úgy fogalmazott: „Minden demokratikus jogállamban a társadalom számára fontos szempont, hogy átlátható módon kerüljön sor a közpénzek felhasználására, és minden demokratikus államban a társadalmat érdeklő kérdés az, hogy ez ténylegesen miként valósul meg. Magyarország demokratikus jogállam, így az olvasó számára érdeklődést váltanak ki az ilyen témák, és a sajtónak is feladata többek között az, hogy az olvasókkal ilyen tartalmú információkat osszon meg, függetlenül attól, hogy közfeladatot ellátó szervekhez kapcsolódik-e a közlés tartalma. (…) A közpénzek vándorlásának útja közéleti téma.” A bíróság szerint ha az újságok közpénzről írnak, akkor ezt a fogalmat hétköznapi értelmében, tágan kell értelmezni.

„A bíróság megítélése szerint a közpénzekkel kapcsolatos sajtóközlemények esetében nem szűken, a jogszabály szerinti közpénz fogalmat kell érteni, hanem azt a közpénzfogalmat, amit a közvélemény ilyenként értelmez. Hétköznapi értelemben a pénz forrásának eredetén van a hangsúly, függetlenül attól, hogy azt végül ki és mire használja.”

A közvélemény közpénznek tekinti azokat a támogatásokat, amelyek eredendően állami vagy uniós forrásból származnak, amelyeket egy szervezet nem a saját működésének eredményeként teremt elő, nem nyereségként vagy bevételként termeli meg, hanem eredetét tekintve állami vagy uniós források folyományaként kap – írták.

A bírósági indoklás szerint „az oknyomozó újságírás lényege a hétköznapi értelemben egy átlagolvasó számára azt jelenti, hogy az újságíró utánamegy olyan információknak is, amit szándékosan eltitkolnak. Az oknyomozó újságírás lényege az, hogy problémákra, ellentmondásokra hívja fel a figyelmet, jelenségeket ír le, és ezen keresztül mutat be egy témát. Az újságíró a saját »nyomozásának«️ az eredményét tárja az olvasó elé. Felhívja a figyelmet a rosszul működő dolgokra, jelenségekre, rendszerszintű hibás működést tár fel, nem egyedi egymástól elszigetelt eseteket mutat be. Az oknyomozó újságírás egyik lényege éppen az, hogy a források nehezen elérhetőek. Az ilyen médiatartalmak felhívják a figyelmet a társadalom szabályozó rendszereinek hiányosságaira, kiskapuira. Végeredményként pedig a nyomozás eredményét átfogóan a maga összességében tárják az olvasó elé. A bíróság megítélése szerint az alperes cikke ennek megfelelően mutatja be a közpénz felhasználásával kapcsolatos ellentmondásokat.”

A Megafon keresetének elutasítását részletező indoklásban hozzáfűzték azt is, a Telex cikke kiemeli, hogy a közpénzre vonatkozó sejtésünket az Alapjogokért Központ és a Megafon nem oszlatta el, ugyan nem is erősítették meg, de az adatigénylésünkre nem válaszoltak érdemben. A bíróság szerint cikkünk egyik lényeges állítása, hogy a Batthyány Lajos Alapítvány szerződései alapján egyértelműen megállapítható, hogy az alapítvány az általa kapott közpénzekből „szigorú feltételek nélkül” nyújthat támogatásokat más szervezeteknek, „ezt követően azonban az eredetileg közpénz jellegű forrás útja nem követhető, az rejtve marad”. A bíróság szerint a cikkünk egészéből az tűnik ki, hogy „a pénz további útja homályos”.

Az indoklásban kitérnek arra is, hogy a Telex cikkében a Megafonra vonatkozó sok pénzügyi tényadat alapján,

feltételes módban megfogalmazott sejtés, miszerint „a Megafonba nagyon is juthatott közpénz” lényegében véleménynek tekinthető, ami a véleményszabadság magas szintű védelmét élvezi. A bírósági döntés szerint az érintett cikkben „egy oknyomozó újságírói tevékenységhez kapcsolódó, tényekből levont következtetésről” van szó.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága egyik döntésére hivatkozva arról is írtak, a Telex cikke egy álláspontot közöl, méghozzá olyat, amivel kapcsolatban a Megafon álláspontját is kiemelten, szó szerint bemutatja, tehát azt is megírtuk, hogy ők azt állítják, nincs közpénz a cégben.

A törvényszék a Megafon keresetének elutasítását azzal az indokkal zárta: a cikk „közérdekű kérdéssel kapcsolatos vitához járul hozzá, ahhoz, hogy a sajtó gyakorolhassa az »őrkutya«️ szerepét. (…) A közérdekű kérdések megvitatásának szabadsága a demokratikus társadalom fogalmának központi eleme.”

Rengeteget költenek a közösségi médiában

A Megafon nagyjából a tavalyi ellenzéki előválasztással párhuzamosan emelkedett a legtöbbet költő magyar facebookos közéleti hirdetők közé, év végén átvették az első helyet ezen a listán. A Facebook Ad Library adatai szerint december 31-én átlépték az 500 millió forintos álomhatárt is. Ebből több mint 180 milliót decemberben hirdettek el, vagyis ha tartják ezt a tempót, még a választások előtt meglehet akár az egymilliárd is.

A Megafon két másik pert is indított lapunk ellen, Lájkbajnokság sorozatunk két cikkét is kifogásolják. Ezekben még nem született ítélet, a jogi eljárások alakulásáról természetesen beszámolunk majd.

Ha te is fontosnak tartod a kíváncsi, korrekt, kritikus sajtót, akkor legyél a rendszeres támogatónk! A Telex működéséhez elengedhetetlenül fontosak a támogatóink!

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom