Az állam veszi meg a zugligeti volt Istenszeme fogadót
2022. január 25. – 12:29
Eldőlt a zugligeti volt Istenszeme fogadó sorsa: bár a fővárosi önkormányzat egy befektetőnek adta el az épületet, aki egészségügyi panziót csinált volna belőle, a kormány élt az elővásárlási jogával, és végül a műemlék köztulajdonban marad.
„A kormány elfogadta javaslatomat, a határozat ma megjelenik a Magyar Közlönyben: nincs privatizáció, az Istenszeme fogadó marad a budaiaké”
– írja Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a közöségi oldalán.
Az államtitkár szerint az állam él az elővásárlási jogával, biztosítja a szükséges 508 millió forintot a vásárlásra; az ingatlan köztulajdonban marad, és a gondos műemléki felújítást követően csak közösségi célokra lehet majd hasznosítani; és később se lehet üzleti alapon értékesíteni.
A volt Istenszeme fogadó közösségi hasznosításáról tervezés indul, amibe bevonják a helyi önkormányzatot és a budaiakat is, hogy közösen találják ki, mire használják az épületegyüttest, írja az államtitkár.
A zugligeti Istenszeme-villa régóta pusztuló épületét a hozzá tartozó hatalmas erdővel és a mára tönkrement tavacskával együtt eladta a főváros egy vállalkozónak – írtuk korábban, hozzátéve, hogy egy kis reménysugár megmaradt még az épület köztulajdonban maradásához. Ha ugyanis a XII. kerületi önkormányzat vagy az állam él az elővásárlási jogával, megelőzheti a kivásárlást. A témáról szóló cikkek megjelenése után erre mind a kerület, mind az állam részéről szándék mutatkozott, amivel kapcsolatban még a főpolgármester is az örömét fejezte ki.
A főváros egyébként azzal indokolta az eladást, hogy az Istenszeme 2016 óta szerepelt az értékesítésre szánt fővárosi ingatlanok között, vagyis az előző városvezetésnek ugyanez volt vele a szándéka. Hasznosítására gazdaságosan, piaci feltételekkel nem láttak módot, miközben a fenntartás üres állapotban is költségeket jelent. Hozzátették, hogy a kerületi szabályzat és a 2013-as Normafa-törvény alapján lakópark nem épülhet, mivel a jogszabályok csak szállás-, vendéglátó, sport-, szabadidő, turisztikai, oktatási, kulturális és egészségügyi célú hasznosítást engednek meg.
Helyi civilek azonban nem láttak sziklaszilárd garanciákat erre, ezért aláírásgyűjtést indítottak, és kezdeményezték, hogy az ingatlan kerüljön inkább a kerületi önkormányzat vagy az állam birtokába, és kapjon valamilyen hozzá méltó közjóléti funkciót.
Időközben megszólalt a hoppon maradó vállalkozó is. Pomázi Csaba üzletember, az Energott AG vezetője szerint az ingatlan műemléki állapotú helyreállítása lett volna a cél, legfeljebb 10 százalék engedélyezhető bővítés mellett. A Kossuth Panzió (ez lett volna az új neve a háznak) meghatározó részben egészségügyi rehabilitációban elkötelezett panzióként üzemelt volna a tervei szerint.
