Egy hazai felmérés szerint leginkább a matematikát, a természettudományt és a szakmát tanító tanárokból van hiány
2022. január 20. – 14:22
Magyarországon az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika és idegennyelv-tanár – írja a Hvg.hu az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által kezdeményezett, a T-TUDOK oktatáskutató cég által végzett kutatás alapján. Bár igény lenne iskolapszichológusra, ifjúság- és családvédelmi felelősre, szociálpedagógusra, de az iskolák több mint felében nincs erre státusz.
A kutatáshoz az adatbázisok (TALIS, PIAAC KIRstat, bértarifa-felvétel, országos kompetenciamérés, DPR) és a nemzetközi és hazai szakirodalom másodelemzése mellett mintegy 1500 pedagógust, 180 vezetőt vagy vezetőhelyettest, valamint 600 pedagógushallgatót kérdeztek meg online kérdőíveken, és mintegy 30 interjú készült iskolaigazgatókkal, pedagógusokkal és egyéb oktatási szakértőkkel.
A kutatás szerint Magyarországon a tanárhiány mértékére nehéz konkrét választ adni, mert az elérhető adatok ellentmondásosak, egyszerre jellemző a hiány és a pazarlás. A tankerületek eseti módon és nem transzparensen határozzák meg, melyik iskolában mennyi státuszt engedélyeznek.
A pedagógushiány egyik jele a pedagógusok túlterheltsége. Az online felmérés alapján a beosztott tanárok heti terhelése átlagosan 42,48 óra, amelyben nagyon magas a tanórai tanítás aránya, átlagosan 27 óra hetente. A munkaerőhiánynak olyan következményei vannak, hogy sok esetben a gyakornokot, pályakezdőt is bevetik a mély vízbe, a pedagógiai asszisztens tanít, sok a helyettesítés. A túlhajszolt pedagógusnak sok esetben tulajdonképpen csak a gyerekfelügyeletre van energiája.
A hátrányos helyzetű régiókban az iskolák háromnegyedében van betöltetlen álláshely, máshol átlagosan 55 százalék ez az arány. A hátrányos helyzetű régiókban az országos átlagnál (30 százalék) jóval nagyobb, 40 százalék feletti a fluktuáció.
Bár a pedagógus-életpályamodell 2014-es bevezetése átmenetileg emelkedést hozott a fizetésekben, az elmúlt négy évben az oktatásban kisebb mértékben nőttek a bruttó keresetek, mint a nemzetgazdaságban. A nemzetgazdasági átlagkeresettől így 2020-ban már több mint 10 százalékkal elmaradtak a pedagóguskeresetek. A kutatás szerint a pedagógusok bére a diplomások bérének csak 66 százaléka (az OECD-átlag ebben 90 százalék). Egy magyar pedagógusnak kell a leghosszabb ideig tanítania ahhoz, hogy elérje a csúcsot a fizetésében: 40 évet, miközben az EU21-átlag 25 év – írja a Hvg.hu.
Gondok várhatók az utánpótlással is. Eleve kevés fiatalt vonz a pedagóguspálya, és a pedagógusképzésben végzetteknek csak alig valamivel több mint harmada (37 százaléka) helyezkedett el a diploma után a szakmában. Ez az évi 1600 fő nem fogja kellőképpen ellentételezni a nyugdíjba vonulók nagy számát, derül ki a felmérésből.