Többségi tulajdont szerez az állam a debreceni repülőtérben

A magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban, erről döntött a kormány, mondta szerdán Magyar Levente, külügyi államtitkár.

A döntést még a város közgyűlésének is meg kell szavaznia január végén, de Magyar szerint „az állami tulajdonlás jó alapot ad Debrecen további fejlődésének a repülőtér fejlesztésén keresztül, és az évtized végére a város még erősebbé válik”.

A Debreceni Városháza szerdán ezt a nyertes látványtervet is megosztotta a debreceni reptérről.

Arról már 2020 decemberében megjelent a határozat a Magyar Közlönyben, hogy az állam 51 százalékot akar szerezni. Az mfor.hu akkor azt írta, hogy a társaság masszívan veszteséges annak ellenére is, hogy a 2018-as 428 millió forintos veszteséget 2019-ben 290 millió forint közelébe sikerült mérsékelniük.

2019-ben döntött a kormány arról, hogy kifizeti a reptér fejlesztéséhez szükséges pénz háromnegyedét, mintegy 2,2 milliárd forintot a 3,1 milliárdból, míg a maradékot az önkormányzatnak hagyta meg. Ehhez az állami támogatáshoz 2020-ban hozzájárult az Európai Bizottság is. Aztán a kormány 365 millió forint egyszeri támogatásról is határozott a debreceni repülőtér javára, a koronavírus-járvány hatásainak enyhítésére. Tavaly szeptemberben pedig a reptér 2,5 milliárd forintot kapott a „biztonságos üzemeltetésre”.

Magyar októberben arról beszélt egy konferencián, a kormánynak komoly repülőtér-létesítési tervei vannak hosszabb távon, ezért pedig már a kormány asztalán van egy átfogó repülőtér-fejlesztési stratégia: ebben négy-öt Budapesten kívüli nemzetközi repülőtér, valamint tucatnyi további üzleti repülőtér építése szerepel.

Amennyiben újból nyer a választásokon a Fidesz-KDNP, a repterek lehetnek az új stadionok, azaz országszerte indulhatnak majd átfogó reptérfejlesztések, írtuk a Budapest Airport – decemberben éppen elhalasztott – visszavásárlásának apropóján készült cikkünkben, amiben a szándékok tágabb kontextusát vizsgáltuk. A terv lényege, hogy jöjjön létre egy részleges vagy teljes állami tulajdonban lévő üzemeltetői kör, ami a Liszt Ferencen kívül több más, kisebb repülőteret visz és fejleszt országszerte. Amennyiben egy ilyen átfogó stratégia a megvalósulás útjára lép, számos érdekkonfliktussal és környezeti hatással kell számolni, amelyek kezelésében az állam részéről leginkább „erőből kommunikáció” szokott lenni a választ (ld. még: fertő tavi gigaberuházás).