Csendben a választások utánra tolta a kormány a korrupcióellenes tervek teljesítését

Két nappal karácsony előtt, viszonylag észrevétlenül módosította a kormány azt a kormányhatározatot, amely a korrupció visszaszorítását célzó lépések 2021-re tervezett időpontjait tartalmazta. A nemzeti korrupcióellenes stratégia módosítása következetes: szinte minden korábban meghatározott lépés az áprilisi választások utánra tolódott – írta a K-monitor.

A 2020-ban elfogadott korrupcióellenes stratégiának van egy kormányzati honlapja, amely azonban a polgárok tájékoztatására kevéssé tűnik alkalmasnak: „Bár az elmúlt évekből jó pár dokumentum elérhető, a 2020-2022-es időszak céljainak teljesítésére vonatkozóan semmi információ nincs közzétéve. A honlap »Hírek«️ rovatában 2020-ra négy hír olvasható a kormányzati szervek korrupcióellenes tevékenységéről, 2021-re pedig csak három. A hírek között konkrét eredmények kevéssé, sokkal inkább antikorrupciós képzések és egyeztetések, valamint az állami szervek vezetőinek önfényezése köszön vissza” – írta a portál. A kormányzati oldalt 2021 nyara óta nem frissítették.

A nemzeti korrupcióellenes stratégia időpontjainak módosítását magyarázó okokról sincs tájékoztatás, mert a kormányrendeletek esetében ezt indokolni sem kell. (Ez a gyakorlat nagyon kényelmes a kormánynak a költségvetés módosítására is: elfogadtatni ugyan a parlamenttel kell, ám kormányrendelettel már könnyedén módosítható, ahogyan az a 2021-es költségvetéssel 85 alkalommal, a 2022-re elfogadottal már nyolc alkalommal meg is történt.)

• 2021 decemberéről 2023 januárjára került át az „automatizált döntéstámogató rendszer kifejlesztése a döntéshozatali folyamatok átláthatóságának és ellenőrizhetőségének javítása, valamint ezáltal az eljárás korrupciómentességének biztosítása érdekében.”
• 2021 decemberéről 2023 júniusára tolódott az „egységes jogszabályi háttér megteremtésének lehetőségének vizsgálata a közpénzből finanszírozott jelentős beruházások előkészítésére és lebonyolítására, illetve integritási kockázatainak kezelésére”.
• 2022 júniusa helyett 2023 júniusában lesz csak esedékes a „miniszterek beszámolója a korrupcióellenes intézkedések megvalósításáról.”
• Van egy pont, amely csak annyit csúszik, hogy az új időponttal is még beférjen az áprilisi választások elé: 2022 márciusáig tolták ki a határidejét annak, hogy létrehozzák „a korrupciós és integritási kockázatokkal fokozottan érintett álláshelyek és munkakörök feltérképezése érdekében kialakítandó online adatgyűjtési felületet, és lebonyolítsák az adatfelmérést az államigazgatási szervek körében”.

Magát nem, a civileket már átnézi

2020 előtt is voltak a korrupció visszaszorítását célzó tervek, 2015–2018 között a pályázatok befolyásmentes lebonyolításának biztosítása, az átláthatóság növelése és a közszolgálatban állók vagyonnyilatkozatainak érdemivé tétele volt terítéken – hogy aztán ezekkel érdemben ne történjen semmi. Helyette „az eredmények között azonban részletesen szerepel a civil szervezetek »átláthatóságnak növelésének«️ taglalása” – írta a K-monitor, emlékeztetve a 2017-ben, orosz mintára elfogadott törvényre, amely listázta volna a külföldről támogatást kapó civileket. Végül az Európai Unió Bírósága mondta ki, hogy az ügynöközés uniós jogba ütközik. Ezután 2020-ban a kormánytöbbség kénytelen volt hatályon kívül helyezni a törvényt – emlékeztetett a portál.