Tovább harcol a bulinegyed ellen az erzsébetvárosi vezetés

Bulinegyedből kultúrnegyed címmel hirdetett sajtótájékoztatót az erzsébetvárosi önkormányzat a Csányi utcai Gólem Színházba, amelynek részeként bemutattak egy hosszú távú kulturális koncepciót a VII. kerület jövőjével kapcsolatban. A Niedermüller Péter polgármester, Szücs Balázs alpolgármester és Borgula András, a Gólem Színház művészeti vezetője által prezentált koncepció azért is érdekes, mert a 2019-es önkormányzati választások után ellenzéki irányítás alá került a VII. kerület, és az új vezetés nyíltan megüzente: nem akarják többé, hogy a környékre bulinegyedként hivatkozzanak a jövőben. Ebből az aspektusból különösen érdekes, hogyan képzeli el az önkormányzat a környék kultúrnegyeddé alakítását.

A cél azért is merész, mert Erzsébetváros mindig is kulturálisan fejlett, népszerű környéknek számított, csakhogy a 2010-es években beinduló bulinegyedes folyamatoknak köszönhetően a közbeszédben mindenki a tivornyázással és a viselkedni képtelen turistákkal azonosítja a kerületet. Niedermüller már a választási kampányát is arra építette, hogy elég volt a bulinegyedből, így egyáltalán nem meglepő, hogy

az új, kultúrnegyedes koncepció bemutatása során egyetlen mondat sem hangzott el a megszólalóktól a vendéglátósokkal kapcsolatban.

Helyette Niedermüller és Szücs is arról beszélt hosszasan, hogy milyen kulturális múltja van a kerületnek, és hogy éppen ezért nem szeretnék, ha az embereknek az olcsó kocsmaturizmus lenne az első asszociációjuk. A kultúrnegyedes koncepció részeként új közösségi tereket hoznak létre, és újraértelmezik a közterek adta lehetőségeket is, hogy például kiállításoknak adjanak ezeken a helyeken otthont. Úgy általánosan azt szeretnék, ha a VII. kerület a minőségi kultúra bázisa lenne a jövőben. Ehhez akár készek részben a városképet is átalakítani.

Szücs azt is elmondta, hogy a 120 oldalas kulturális koncepció azért is párját ritkító, mert még nem született itthon olyan kulturális terv, ami ne csak egy bizonyos területre, hanem egy teljes kerületre vonatkozott volna. A terv részeként a kerület ráerősít a zsidó kultúrára, amelynek egyébként is óriási hagyományai vannak Erzsébetvárosban, illetve lehetőséget biztosítanak a kreatív iparnak, hogy megmutassa magát. Ennek részeként ötvöstörténeti gyűjtemény nyílik az Akácfa utcában, és az is a célok között szerepel, hogy az önkormányzat segítse és bemutassa a fiatal tervezők munkáit.

Többször elhangzott, hogy a jelenlegi kormánynak meglehetősen furcsa kapcsolata van a magyar kultúrával, ráadásul komoly pénzeket is elvontak a kerületektől, mindezek ellenére szeretnék segíteni azokat a frissen végzett pályakezdő művészeket, akik légüres térbe érkeznek az egyetemi tanulmányaik elvégzése után, mert nem kapnak támogatást a munkájukhoz. Ezért párbeszédet kezdeményezett egymással a VII., a VI. és a VIII. kerületi önkormányzat, hogy a művészeti galériák között legyen valamiféle együttműködés.

Hogy mennyire jellemző az ellenzéki vezetésű belső kerületekre a közös gondolkodás, mi sem bizonyítaná jobban, mint amit Niedermüller Péter mondott el a Telex kérdésére. A sajtótájékoztató végén arra voltunk kíváncsiak, hogy a nagy kultúrnegyedes koncepcióban milyen szerepet szánnak a vendéglátóknak, terveznek-e velük valamiféle együttműködést. Az önkormányzat, a lakók és a vendéglátósok kapcsolata ugyanis nem túl rózsás az elmúlt években, hiszen a buliturizmus érezhető életminőség-csökkenést okozott a helyi lakosoknak, majd a két éve tartó járvány miatt gyakorlatilag földbe állt a turizmus és az éjszakai élet a kerületben. Utóbbi miatt rengeteg panasz és kritika is érte Niedermüller polgármesteri munkáját, hiszen amíg a szomszédos kerületek önkormányzata ingyenes parkolóhelyeket adott a vendéglátóhelyeknek, hogy teraszt nyithassanak, addig erre Erzsébetváros nem volt hajlandó.

Niedermüller a Telex kérdésére elmondta, hogy éppen ma reggel volt a Grund nevű helyen találkozója Pikó András józsefvárosi és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesterekkel (Soproni Tamás terézvárosi polgármester betegség miatt nem tudott jelen lenni), illetve öt-hat vendéglátóssal, akik – Niedermüller elmondása szerint – szintén nem kedvelik annyira a buliturizmust, és valódi kulturális céljaik vannak.

A találkozó célja az volt, hogy a vendéglátósok tekintetében a belső kerületek közös kulturális stratégiát tervezzenek meg, és legyen együttműködés azokkal a vendéglátóhelyekkel, amelyek partnerek a kulturális célokban. Éppen ezért már előkészítés alatt áll egy olyan önkormányzati pályázat is, amellyel támogatást kaphatnának azok a vendéglátósok, akik kulturális rendezvényeknek szeretnének otthont adni.