Az autós korrupció ősforrása: a műszakivizsga-rendszer

Legfontosabb

2021. december 30. – 09:55

Az autós korrupció ősforrása: a műszakivizsga-rendszer
A nyomozó ügyészség bizonyítékokat gyűjt egy Pest megyei vizsgaállomáson történt korrupciós ügyben 2021. márciusban – Forrás: Központi Nyomozó Főügyészség

Másolás

Vágólapra másolva

Új és használt autók, teherautók, buszok, taxik és oktatóautók műszaki állapotát ellenőrzik a megyei kormányhivatalok műszaki vizsgabázisain. A legnagyobb a budapesti Mozaik utcában működik, és aki közelről ismeri a helyet, aligha lepődött meg, amikor 2020 nyarán készenléti rendőrök és ügyészségi nyomozók lepték el a telepet. Szinte mindenkit kihallgattak, azóta pedig sokakat hivatali vesztegetéssel gyanúsítanak. A lista nemrég 56 főre bővült, ideje összefoglalni, miért fontos ez az ügy, és mi lehet a kimenetele.

A Központi Nyomozó Főügyészség a Készenléti Rendőrség támogatásával nagyszabású razziát tartott 2020. június 7-én a Mozaik utcai vizsgaközpontban. A központ aznap már nem is nyitott ki, mert gyakorlatilag nem maradt olyan vizsgabiztos, akit nem vittek el.

A Magyarországra érkező használt és új autók forgalomba helyezéséhez szükséges hatósági műszaki vizsga, illetve a gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb járműhonosítási eljárás fontos helyszíne a Budapest Főváros Kormányhivatalához tartozó Mozaik utcai állomás. Csupán ezen az egy helyen évente 40-50 ezer járművet vizsgáltak át békeidőben, miközben összesen 140-150 ezer más országból származó használt autó érkezett Magyarországra.

Ide kell hozni a teherautókat, a taxikat és az oktatóautókat is, valamint minden olyan gépjárművet, amelyen egyedi átalakítást végeztek. A felsorolt tevékenységek speciális szakértelmet kívánnak, a vizsgáztatóknak és adminisztrátoroknak jól kell ismerniük a külföldi okmányokat és műszaki dokumentációkat, hiszen itt és az ország más megyei kormányhivatali vizsgaállomásain dől el, hogy melyik autó kaphat magyar rendszámot és melyik nem.

300 millió forintnyi kenőpénz

A helyszínen késő délutánig tartott az akció, de közben az ügyészség, illetve az eredeti feljelentő, maga a kormányhivatal is több részletben csepegtette az információkat. 250 millió forint összértékre elkövetett hivatali vesztegetésről beszéltek, és a kihallgatásokon nemcsak készpénzt, de ingatlant is lefoglaltak. Eleinte összesen húsz emberrel szemben folyt eljárás, közülük tizenketten voltak a hivatal dolgozói, a többiek pedig olyan ügyintéző vállalkozók, akik rendszeresen jártak a telepre autókat vizsgáztatni.

A razzia előzménye, hogy 2019-ben Pomázon is lekapcsoltak néhány vizsgabiztost és neppert, az Átlátszó 2020 januárjában a kaposvári vizsgaállomás kapcsán írt ügyészségi nyomozásról, míg idén március 5-én pedig egy másik Pest megyei vizsgaállomáshoz vonultak ki a nyomozók. Az utóbbi helyszínen a vesztegetési pénz átvételekor tetten ért vizsgabiztosoktól 300 ezer forintot, később további több millió forintot és két autót foglaltak le, illetve három bankszámlát és egy ingatlant zároltak.

A felsoroltaknál is súlyosabb, hogy szeptemberi közlés szerint 70 emberrel szemben emelt vádat az ügyészség, ők egy 2014 és 2018 közt műszaki engedélyeztetéssel foglalkozó referensként, majd osztályvezetőként dolgozó férfival játszottak össze. Az illető „pénzért, soron kívüli és kedvező elbírálást biztosított”, illetve a vizsgaállomások képviselőit előre tájékoztatta a tervezett ellenőrzések időpontjáról.

A Mozaikot érintő eljárás újabb fordulata néhány hete, december 3-án történt, amikor az ügyészség közölte: már 56 érintett szerepét vizsgálják, és 300 millió forintnyi kenőpénz cserélhetett gazdát az évek alatt. Az ügyet közelről ismerő forrásom állítása szerint az akció előtt hónapokkal elkezdték figyelni a budapesti vizsgaállomást. Előkészítésként az esti záróra után villanyszerelési munkákra érkezett egy csapat: bekamerázták a szervizaknákat ott, ahol a csarnok saját térfigyelő kamerái nem látnak. Erre azért lehetett szükség, mert részben ezekben adták át a kenőpénzeket.

Háromszázmillió forint nem nagy összeg az országos átlagnál lényegesen magasabb vizsgaszámmal összevetve, de nem is kevés, ha igaz, amit szintén az ügyészség ír, hogy alkalmanként legalább 5 ezer forintért járt megkülönböztetett figyelem a hivatalnokok részéről.

Kevés szakember, kevés szabad időpont

A műszaki vizsga, illetve ennek egyszerűsített változata, az érvényes kinti műszakival behozott autókhoz kitalált járműhonosítási eljárás kritikus ellenőrzések. Ezekkel, de főként a másodikkal elvileg vissza lehet tartani rossz állapotú használt járműveket, hogy azok ne kerüljenek forgalomba. Csakhogy az importhasználtautó-piac zömét felszippantó állami vizsgaállomáson tolongtak az ügyfelek, kevés volt a szakember és a szabad időpont, illetve végtelenül elmaradott volt az eljárás. A legrosszabb időszakban másfél-két hónapot kellett várni, hogy az autó bejusson a vizsgasorra, és a helyzet komolyságát mutatja, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény szerint korábban a vásárlást, illetve az autó Magyarországra hozatalát követő 30 napon belül kellett kezdeményezni ezeket az eljárásokat, majd vélhetően a kapacitásproblémák miatt 60 napra emelték a határidőt.

A korábbi rendszerben telefonon vagy személyesen lehetett regisztrálni, de az ügyintézés nagyon laza volt, és nem csak az utolsó időkben. Jelenleg a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen zajlik eljárás bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. Bár újabb részleteket kérdésünkre nem osztottak meg, elárulták, hogy a megalapozott gyanú szerint legalább 2016. január eleje óta működött korrupt módon a hely. A Mozaikban a bejutásért való tolongást rég becsatornázták a vizsganepperek: aki őket megbízva vizsgáztatta az autóit, az hamarabb végzett, másrészt csak akkor bukott meg az autó, ha valamilyen jelentős műszaki hiányosságot találtak, esetleg akkor sem.

Ez az ügy mégsem ezért érdekes, hanem mert a mozgalmas események óta is csak a két budapesti hatósági vizsgaállomásra, a Mozaik utcába és a Vas Gereben utcába lehet elektronikusan időpontot foglalni, máshol maradt minden a régiben. Eleinte az elektronikus módszert is ki lehetett játszani, hiszen a kezdetleges webes naptárhoz ügyfélkapun keresztül sokan hozzáfértek, és tetszőlegesen foglalhattak időpontot nem létező autókhoz. Később reszeltek rajta egyet, így már az autó adatainak megadásával lehet regisztrálni, nem lehet utólag módosítani. Az viszont változatlan, hogy rengeteget kell várni. A cikk írásakor január végére adnak ki időpontokat, míg például Németországban néhány napon belül bejut bármilyen jármű az ottani vizsgahelyekre.

A látható füst fogalma

A hosszú várakozási idő ugyanúgy problémás, mint az egyébként elavult módszertan. Az előbbivel azok az autókereskedők járnak rosszul, akik csak hosszú átfutással tudják forgalomba helyezni kintről származó autóikat, az előző évtizedek gyakorlatán alapuló vizsgálati módszerekkel viszont az az alapvető gond, hogy jelentős részük egyszerű szemrevételezés. Ilyen például az autó szerkezeti állapotának, illetve a korróziónak a megítélése, emellett pedig a környezetvédelmi mérésen szerzett adatokat könnyű manipulálni. Nem feltétlenül annak az autónak a kibocsátási értékei kerülnek az állami nyilvántartásba, amely a vizsgapadon áll, a dízelek közül sem feltétlenül esik ki a sorból, amelyben már nincs részecskeszűrő, továbbá az autókról készült fotók szintén hasznavehetetlenek, így a visszaélések jelentős része soha nem derül ki.

A műszaki vizsgáztatás jogszabályi hátterét az év elején kormányrendelettel módosították. Egyebek mellett sokkal nehezebbé vált a nem EU-s országokból származó, úgynevezett harmadik piacos típusok forgalomba helyezése még akkor is, ha azokon már volt uniós rendszám. Az viszont még több autóst érint, hogy a több mint 160 ezer kilométert futott, hat évesnél régebbi, illetve láthatóan füstölő autókat mindenképpen külön környezetvédelmi vizsgálatra küldik. Ez a mérés ingyenes ugyan, ám ha az autó megbukik, nem kap rendszámot, amíg meg nem javítják.

Ízlelgessük egy kicsit a látható füst fogalmát – az utóbbi években behozott, nagyrészt tizenéves autók kivétel nélkül emissziómérésre mennek, de fiatalabb, láthatóan füstölő példányok megúszhatják. Ehhez csak a megfelelő vizsgabázisra kell vinni őket.

Nincs gyorsított eljárás

A Mozaik utcai viszonyok lassan rendeződnek, de Budapest Főváros Kormányhivatala éppolyan szűkszavú, mint az ügyészség. Kíváncsi voltam, hogy visszarendelik-e utólagos ellenőrzésre a kenőpénzes vizsgákon átsegített autókat, illetve, hogy milyen egyéb változtatásokkal küzdenek a történtek megismétlődése ellen.

A válasz szerint 2021. februártól a műszakivizsga-állomásokon több ütemben munkaszervezési és informatikai reformok történtek, illetve új munkatársakat vettek fel a Mozaikba. A fővárosi kormányhivatal mindkét telephelyén két műszakban dolgoznak, az időpontfoglalásokhoz kapcsolódó visszaélések pedig az új előzetes elektronikus rendszer bevezetésével megszűntek.

A kormányhivatal nem árulta el, hogy tervezik-e korábbi években gyanús körülmények közt átengedett autók visszarendelését, és az új stábba vetett bizalom sem teljes, hiszen több esetben újra ellenőrzik a Mozaik utcai telepről kihajtó, elvileg friss vizsgás autókat. Rákérdeztem az okokra a kormányhivatalnál, de erre sem kívántak reagálni.

A kissé túlbürokratizált mechanizmus fontos változása lesz az is, hogy egy korábbi törvénymódosítással megnyitották az utat bizonyos nem állami műszakivizsga-állomások előtt, hogy azok a jövőben a magyarországi autók időszakos vizsgáján kívül importautókkal is foglalkozhassanak. A cikk befejezése előtt felhívtam például a Magyar Autóklub nyíregyházi telepét, ahol január második hetére vállalták volna a honosítást, a klub szombathelyi kirendeltsége pedig szintén januárra várja az állami engedélyt erre a tevékenységre.

Nagyon furcsa, hogy miközben az elvileg gyorsabb, mindössze 8 ezer forintos honosítási eljárásra és a 39 ezer forintos, teljes átvizsgálással járó egyedi forgalomba helyezési eljárásra sokszor hetekig, korábban hónapokig kellett várni, nem vezették be a gyorsított eljárást. Ha belegondolunk, nem volna ördögtől való, hogy egy 5-10 milliós autót nem 40 ezerért, hanem hivatalosan, de gyorsított eljárásban 100 ezerért visznek végig ezen a folyamaton. Az állam több bevételhez juthatna, és naivitásnak tűnhet bár, de ideális esetben ezekből a többletbevételekből lenne pénz az eszközpark fejlesztésére és a korrupció is visszaszorulna az időponthiánnyal együtt. Nagyon nem itt tartunk, így most azok az autósok, kereskedők és vizsgáztatók szenvednek, akik nem akarnak csalni.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!