Megszavazta az Országgyűlés a nagy élelmiszerláncokra vonatkozó „beszolgáltatási törvényt”
2021. december 14. – 13:02
Az Országgyűlés elfogadta az élelmiszerláncot szabályozó törvény módosítását – írja az MTI.
A törvénymódosító javaslatot alig egy napja, hétfőn adta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó változtatást 138 igen szavazattal, 1 ellenvoks mellett fogadta el a parlament kivételes eljárásban a kormány javaslatára.
A jogszabály 2022. február 1-jétől lép hatályba.
A törvény értelmében a nagy (100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű) láncoknak (így az Aldinak, az Auchannak, a Lidlnek, a Penny Marketnek, a Sparnak és a Tescónak) fel kell ajánlani a lejárathoz közeledő élelmiszereit az államnak. Ezt 48 órával a minőségmegőrzési határidő előtt kell megtenni, emellett a nagy láncok kiskereskedelmi adójának legfelső sávjában is változik a kulcs, eddig 2,5 százalék volt az adó, ez a jövőben 2,7 százalék lesz.
Az új szabályok nem vonatkoznának azokra az élelmiszerekre, amelyeket eleve 48 óránál rövidebb lejárati idővel gyártanak, azaz megmenekül például a tescós-auchanos pékáru.
Az érintett üzleteknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük, amit az élelmiszermentő központnak kell benyújtaniuk. Az első ilyen tervüket 2022. május 31-ig kell beterjeszteniük. Emellett ki kell nevezniük egy élelmiszermentési felelőst is.
Az az élelmiszerlánc, amely nem készít tervet, vagy 2 százalékkal túllépi az élelmiszer-hulladék tervezett mértékét, bírsággal sújtható.
A kormánypárt azzal érvelt a törvénymódosítás mellett, hogy az élelmiszer-hulladék felelős az ember általi üvegházhatású gáz kibocsátásának nyolc százalékáért, és az EU-s törekvésekkel párhuzamosan az a cél, hogy az ételpazarlás 2030-ig a felére csökkenjen.
Ugyanakkor felmerültek aggályok azzal kapcsolatban, hogy alkotmányos-e kötelezni a boltokat, hogy a lejáró termékeiket ingyen odaadják az államnak. A gyakorlat emellett azt mutatta, hogy a cégek eddig sem dobtak ki tömegesen élelmiszert, eddig is hasznosították, csak ezt elsősorban a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, és más karitatív szervezetek segítségével. Ezekről a kétségekről és a törvény részleteiről itt írtunk részletesen.
