Budapesti tömegsport: sorelőzés a buszsávon

Bekanyarodás céljából a következő kereszteződés előtt – ez a rövid válasz a kérdésre, hogy mikor hajthatunk autóval a buszsávra. Ha tovább tanulmányozzuk a szabályokat, elbizonytalanodunk. Mi a teendő, ha a következő kereszteződés több száz méterre található és előtte bedugul a forgalom, a buszsáv viszont üres?

Néhány napja kimentem az Erzsébet hídra, ahol a múlt héten valaki levideózta Karácsony Gergely főpolgármester buszsávon közlekedő szolgálati Toyotáját. A hídon nem csak reggel és délután van spontán dugó, de napközben is, talán mert pesti oldal átépítése óta közvetlenül a hídfő után van egy közlekedési lámpa. Szórakoztató módon mégsem a hidat figyelték rendőrök, amikor végigjártam a környéket, hanem a Hegyalja utat, ahol Duna felé haladó oldalon egy ideje szintén buszsáv a szélső sáv.

A többség szabályos, de a szabály zavaros

A Március 15. térre tartó autók zöme szabályosan, sokszor araszolva jut el a pesti hídfőnél lévő megállót követő terelővonalig. Ott keresztezik a buszsávot és rögtön lekanyarodnak. Mások viszont, és ők sincsenek kevesen, a híd közepén gondolnak egyet, majd a záróvonal ellenére sávot váltanak és a buszsávon fejezik be az átkelést, esetleg a legalacsonyabb szocializációs szintén állók befejezik a kamuindexelést, majd visszatolakodnak a szélső sávba.

Utóbbiakat simán megbüntetné egy arra járó rendőr, pedig a szabályok maszatolnak egy kicsit. A Kreszben ugyan felsorolják, hogy mely járművek haladhatnak folyamatosan a buszsávon (például a rendőrség, a mentők, a taxik, diplomáciai testületek képviselői stb.), azt is írják, hogy más jármű erre a forgalmi sávra a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve nem hajthat rá.

Azt viszont már nem részletezik, hogy milyen távolságban lehet megkezdeni a felkészülést a kanyarodásra, a többség pontosan erre épít. A kanyarodásra vonatkozó szabály így szól:

„Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére köteles – az útkereszteződés előtt kellő távolságban – besorolni.”

A kellő távolság fogalmát igyekszik tisztázni az „A Kresz értelmezése a joggyakorlatban” című könyv. A hasonló ügyekben indított bírósági eljárásokban kellő távolság, illetve kellő idő az, amely egy forgalmi helyzethez való alkalmazkodást lehetővé teszi, a forgalmi helyzet felismerhető, és a forgalomban szokásos együttműködés körébe tartozó művelettel elkerülhető a baleset bekövetkezése. Ebből következően a besorolást úgy kell végrehajtani, hogy az a közlekedés más résztvevőjét ne zavarja, és ne akadályozza.

Volt halálos baleset, van térfigyelő kamera

Azért veszélyes ami naponta több százszor megismétlődik az Erzsébet hídon, mert a buszsávon előző autósok néha indexelés nélkül, váratlanul manővereznek. Sokan elsősorban arra figyelnek, hogy van-e rendőrautó a közelben, illetve nem jön-e a busz.

2018 szeptemberében a hídoszlopnak lökött egy autó egy Budáról érkező motorost a reggeli csúcsforgalomban és a motoros meghalt. A baleset óta tudom, hogy az itt felszerelt térfigyelő kamera a Budapest Közút Zrt. diszpécserszolgálatához van bekötve, sőt, az ütközésről készített felvételét lefoglalta a rendőrség a történtek után.

Ismét megkerestem a céget, de azt válaszolták, a környéken felszerelt kamerák egyszerűbb forgalomfigyelő kamerák, a diszpécserek munkáját segítik, nincs rendszámfelismerő funkciójuk. Nem készítenek statisztikát a felvételeiken szereplő szabálysértések alapján és feljelentést sem tesznek a rendőrségen az esetek miatt. A Budapest Közút szerint mivel a „bekanyarodásra felkészülés” pontos távolságát valóban nem írja le a Kresz,

a terelővonalak előtt nem szabad sávot váltani,

vagyis aki mégis így tesz, szabálytalan.

A Budapesti Rendőr-főkapitányságon nem látják a kamerák felvételeit. Azért furcsa ez, mert a BRFK nemrég stratégiai partnerséget kötött a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK), hogy közösen küzdjenek a szabálysértések ellen, sőt, közös buszsávellenőrző akciósorozatot is szerveztek. Ezek szerint a BKK éppen buszsáv-ügyben nem egyeztet a Budapest Közúttal.

A buszsávszörf az új autós tömegsport

A buszsávon előző autósok ötezertől ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságra számíthatnak, amikor elkapják őket, míg az ismételt elkövetésért akár hetvenezer forint lehet a büntetés, írja válaszában a BRFK. Akivel szemben szabálysértési eljárás indul, ötezertől százötvenezer forintig terjedő büntetésre számíthat.

Hogy milyen sok a szabálytalanul buszsávra hajtó autós, azt a rendőrség és a BKK közös akcióinak eddigi tapasztalatai is jól mutatják. 2021-ben tizenegy ilyen ellenőrzést tartottak a fővárosban, legtöbbször a belső kerületek nagy forgalmú útjain, például az Andrássy úton, ahol a legtöbb a szabálytalanság, valamint a hármas metró pótlására kijelölt Bajcsy-Zsilinszky út – Károly körút – Üllői út útvonalon, illetve a Budaörsi út – Alkotás utca szakaszon.

Olykor a külső kerületekbe is kitelepülnek, így tartottak ellenőrzést a Nagykőrösi út, a Soroksári út, valamint a Megyeri út buszsávjain is. A listáról nem véletlenül maradt le az Erzsébet híd, ott idén nem volt ellenőrzés, sőt és valószínűleg tavaly sem, mert ennek nincs nyoma a rendőrség honlapján.

A legutóbbi alkalommal, november 25-én és 26-án 46 (!) járművezetőt bírságoltak meg a helyszínen, néggyel szemben pedig szabálysértési eljárás indul. A rendőrök a buszvezetők BKK-hoz befutó bejelentései alapján a város bármely pontján azonnal tudnak reagálni a forgalmat akadályozó tényezőkre.

Ha a rendőrségnek még fontosabb volna, hogy visszaszorítsa a buszsávszörfözést, talán megállapodna a kamerákról a Budapest Közúttal, hiszen

egy szűk óra alatt legalább 15-20 szabálytalan autóst számoltam meg az Erzsébet hídi buszsávon, miközben egy rendőrségi Audi az egésznek háttal parkolt a Hegyalja út alján.