Módosítják a bérlakástörvényt: a forgalmi érték teljes összegét meg kellene fizetniük vételnél a 25 évnél nem régebbi bérlőknek

Várhatóan a forgalmi érték teljes összegét meg kell fizetniük vételi szándék esetén azoknak a világörökségi helyszínen lévő önkormányzati lakásban élőknek, akik kevesebb, mint huszonöt éve bérlik az ingatlant, az MTI szerint ezzel a módosítással akarja orvosolni az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága az Alkotmánybíróság korábbi kifogásait.

Arról júniusban számoltunk be, hogy megszavazta a kormánypárti többség az új bérlakástörvényt, amelynek segítségével bagóért adhatják bérlakásaikat az önkormányzatok világörökségi területeken. A változtatás értelmében a világörökségi helyszínen lévő, korábban elidegenítési tilalom alatt álló bérlakásaikat is megvásárolhatnák azok a lakók, akik legalább öt éve bérlik azt.

A többször is módosított törvényben az szerepelt, hogy akik már több mint 25 éve bérlők voltak, a forgalmi érték 15 százalékát kell kifizetniük a lakásért; 15–25 évi bentlakás esetén a forgalmi érték 50 százalékát; 5–15 év esetén a forgalmi érték 80 százalékát. A cserélt bérleti jogok esetében az 50 százalékos vételár pedig az utolsó módosítóval 35 százalékra csökkent.

Aztán június végén az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder János köztársasági elnök. A testület július végén alaptörvény-ellenesnek mondta ki a bérlakástörvény azon rendelkezéseit, amelyek vételi jogot biztosítanának azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemlék épületben lévő lakást.

A testület megállapította, hogy az önkormányzati lakástulajdon sajátosságai alkotmányosan indokolttá tehetik az elidegenítési kötelezettséget, de csak megfelelő kompenzáció mellett. Az önkormányzatnak olyan ellenszolgáltatást kell kapnia, hogy vagyonában az eladandó lakás értékével megegyező érték maradjon meg.

Az Alkotmánybíróság a 25 éves vagy azt meghaladó bérleti jogviszony vonatkozásában meghagyta a forgalmi érték 15 százalékára vonatkozó speciális vételár lehetőségét, amely a törvényalkotási bizottsági csütörtöki módosításával is érintetlen marad.

1. A törvényalkotási bizottság által elfogadott változtatás értelmében azonban így a vételár 100 százalékát kell kifizetnie minden bérlőnek, aki kevesebb, mint huszonöt éve, de legalább öt éve lakja a műemléki, korábban elidegenítési tilalom alatt álló lakást.
2. Ugyancsak változhat a vételár azok esetében, akik a bérleti joghoz csere útján jutottak, és azért egy saját tulajdonú lakást adtak. A változtatás mérlegelési lehetőséget ad az önkormányzatnak, amely 35 és 50 százalék között határozhatja meg a vételárat.
3. Az is változás, hogy aki részletekben akarja kifizetni a lakást, annak kamatot kell fizetnie, amelynek mértékét a jogalkotó a jegybanki alapkamathoz köti.

A módosítás indoklása ugyanakkor kimondja, hogy a műemléki védelem alatt álló lakások eladásánál elegendő a törvényben meghatározott védelmi garancia, így ezek az előírások nem változnak.

Az esetleges módosítást a Világgazdaság szerint már a jövő héten tárgyalhatja az Országgyűlés.

Könnyebben letiltható lesz a telefonszám a közvélemény-kutatók előtt

A törvényalkotási bizottság további módosító javaslatokat fogadott el a csütörtöki ülésén. Eszerint a jövőben a telefonelőfizetői szerződés megkötésekor tiltható lesz, hogy a számunkat közvélemény-kutatók, piackutatók hívják vagy terméktájékoztatás céljából tárcsázzák. A jogszabály-változtatás biztosítja, hogy ez akkor is érvényesíthető legyen, amikor a közvélemény-kutatók véletlenszerű tárcsázással keresik fel a megkérdezetteket.

A közjogi tárgyú törvények módosítása emellett lépéseket tesz az egyajánlatos közbeszerzések csökkentése érdekében. A változtatások között szerepel, hogy a Déryné Művészeti Nonprofit Kft.-t vagyonjuttatásként megkapja a Színház- és Filmművészetért Alapítvány.

Az eljárások korszerűsítését célzó előterjesztéshez is módosításokat fogadott el a testület. Ezek bővítenék a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének rendeletalkotási jogát a bányafelügyeleti területen. A rendeletalkotás érinti a bányafelügyeleti díj mértékét, de azt is kimondja, hogy a díjat ötévente felül kell vizsgálni.

Egy másik módosítás biztosítják az uniós irányelv érvényesülését a tűzfegyver-engedély megtagadásának adatcseréje területén. Egy további változtatás pedig könnyítést tartalmaz az ötezer fő alatti településeknek támogatások elnyeréséhez.

Az igazságügyi tárgyú előterjesztés is változhat: az Állami Számvevőszék elnökének hatvan napot meghaladó akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök gyakorolja az elnöki jogokat, bizonyos kivételekkel.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) kérésére az adatkezelő jogsértése esetén, szigorú eljárás mellett lehetőség lesz elektronikus adat eltávolítására vagy ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére.

A testület azt a módosítást is támogatta, hogy az Országos Atomenergia Hivatal rendeletalkotási feladatai egészüljenek ki több új szabályozási tárgykörrel: a nukleáris létesítményekre és a radioaktív hulladéktárolókra vonatkozó hatósági engedélyezési eljárásokra és műszaki követelményekre vonatkozó, valamint az ionizáló sugárzás elleni védelemről szóló, és az ahhoz kapcsolódó engedélyezési rendszerre vonatkozó szabályozással.