Itt az 1000 milliárd forintos lista, hogy mikre költene még nagyon sok pénzt a kormány

2021. október 07. – 11:32

frissítve

Itt az 1000 milliárd forintos lista, hogy mikre költene még nagyon sok pénzt a kormány
Az újjá épített Lovarda és a Főőrség épülete a budai Várban – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Elkészült az állami Beruházási Ügynökség friss éves beszámolója, melynek mellékleteiből kiderül, milyen beruházásra lesz még idén – és később pénz, és mire nem. A legnagyobb tételek a budai Várra, a Fradivárosra és a BME Science Park projektre mennek, nem lesz pénz viszont a Diákvárosra, míg a Fudan egyáltalán nincs is a listán. Jelentősen megcsúsztak a sportcsarnokok költségei.

Helyreigazítás: Lapunk nem jól értelmezte az éves beszámoló egyik mellékletét, aminek a számai helyesek, de nem csak az idei költésekről van szó benne, hanem a következő évekéről is. A lényeg, hogy a szóban forgó beruházási összegekre a kormány kötelezettséget vállalt, azaz kvázi előre elköltötte, a szerződéseket egy esetleges következő kormány sem tudja egykönnyen felmondani.

A vári beruházások esetében a Honvéd Főparancsnokság újjáépítésére a 2139/2021-es, a József Főhercegi Palotára, neoreneszánsz kertre és istállóra a 2140/2021-es, a Külügyminisztérium épületének újjáépítésére a 2141/2021-es, a Budavári Palota teljes felmérésére és halaszthatatlan beruházásokra a 2142/2021-es, a Várgarázs III. ütemre a 2143/2021-es kormányhatározat vonatkozik, mint a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében megvalósított beruházásra.

A félreértésre a Miniszterelnökségi Sajtóiroda helyreigazítási kérelemben hívta fel lapunk figyelmét, amelyben közölték, hogy a kormány a felsorolt vári beruházásokra idén csak 8,2 milliárd forintot fordít a cikkben szereplő 340 milliárd forintos összeg helyett.

Az állami Beruházási Ügynökség legfőbb feladata a 700 millió forintot meghaladó kormányzati magasépítési beruházások megvalósítása, és bábáskodik az állami támogatásból épülő nagyobb önkormányzati, és egyéb intézményi beruházásoknál is. Friss éves beszámolójának mellékletei több érdekességet tartalmaznak.

A mellékletben szereplő tételek egy része különböző kormányhatározatokban már szerepelnek. A Várkapitányság, a budai vári építkezések költségszámai viszont eddig nem voltak közismertek, pláne nem így összesítve. Ebből látszik, hogy csak a budai Várban közel 340 milliárd forintot költ el a kormány, ami tematikusan a legnagyobb beruházási tétel.

Részletezve:

  • a Honvéd Főparancsnokság újjáépítésére 33,67 milliárd forint szerepel,
  • a József Főhercegi Palotára, neoreneszánsz kertre és istállóra 56 milliárd,
  • a Külügyminisztérium épületének újjáépítésére 31,3 milliárd,
  • a Budavári Palota teljes felmérésére és (meg nem nevezett) halaszthatatlan beruházásokra 68,2 milliárd,
  • a Várgarázs III. ütemre 18,1 milliárd,
  • a Pénzügyminisztérium budai várnegyedben elhelyezésének II. ütemére 72,5 milliárd,
  • a Belügyminisztérium új, Országház utcai székházára 55,3 milliárd,
  • a Villamos Teherelosztó helyén épülő Nemzeti Levéltár főépületének felújítására pedig 3,7 milliárd szerepel.

A második legnagyobb tétel a BME Science Park kialakítására kiadott 160 milliárd forint, ami a BME V2 jelű egykori oktatási épületének, illetve a Goldmann György téri menzának a 106,3 milliárdos bontási költségéből, és egy 53,5 milliárdos, tudományos innovációs park kialakítására, fejlesztésére fordított összegből áll.

A Népliget sportolásra alkalmas területei – Fradiváros néven futó projekt – 152,6 milliárdos tétele a harmadik legnagyobb a sorban. Jelentős tétel még a debreceni Nemzeti Koronavírus-oltóanyaggyárra fordított 55 milliárd forint, és az állami szociális lakásügynökség 1500 lakására költendő 95,1 milliárd forint.

Érdekes, hogy a friss beszámoló mellékleteiben szerepel ugyan a Diákváros, de 0 forinttal. A sokat emlegetett Fudan Egyetem pedig fel sincs tüntetve. Nincs pénz továbbá a Hortobágyi Deportálások Emlékhelye, az új börtön férőhelyek, a recski Nemzeti Emlékpark, valamint a Kőszeg Bálház rekonstrukció mellett sem.

Kérdéseinkkel megkerestük a Beruházási Ügynökséget, többek között arról érdeklődve, hogy mi ennek az oka, összefüggésben van-e, hogy több nagy sportberuházásra többet kell fizetni idén, mint az előirányzott költség – de egyelőre nem kaptunk választ.

A Diákváros látványterve – Fotó: Snøhetta / ZOA Studio
A Diákváros látványterve – Fotó: Snøhetta / ZOA Studio

A saját sportberuházások mellékletben ugyanis az látszik, hogy az egyes beruházásokhoz érkező módosítási kérelmek miatt igencsak megszaladt a költségsor. A ferencvárosi Nemzeti Atlétikai Központ építéséhez például idén 9,6 milliárd forintos módosítási kérelem futott be, összesen 79 milliárd forintra emelve az idei költségeket.

Az új budapesti multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok,

közismertebb nevén a Népliget melletti gigantikus kézilabdacsarnok előirányzata 44,7 milliárd forintról 73 milliárdra nőtt a plusz 28,1 milliárd forintos módosítással.

11 milliárd forinttal drágul idén a szegedi kézilabdacsarnok a tervezett 24,5 milliárdhoz képest, 6 milliárddal pedig a tatabányai multifunkciós csarnok az előirányzott 14 milliárd forinthoz képest.

A két listán összesen 1491 milliárd forintnyi idei beruházás szerepel.

Az eredményes közbeszerzésen túlesett, de forrásra váró nagyobb vagy érdekesebb beruházások között egymás mögött toporog a Moto GP tervezése (6 milliárd forint), a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium felújítása (21 milliárd forint), a kőbányai multifunkciós sportcentrum és uszoda (62,7 milliárd forint), az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója (56 milliárd forint) vagy a Testnevelési Egyetem fejlesztése 93 milliárd forinttal.

Lepj meg minket karácsonyra!

Legyél a rendszeres támogatónk!

A Telex csak tőled függ.

Támogatom