Lebetonoznák és beépítenék a tihanyi Kenderföldeket, bíróságra mentek a civilek

2021. szeptember 24. – 21:23

Lebetonoznák és beépítenék a tihanyi Kenderföldeket, bíróságra mentek a civilek
Fák az önkormányzat által bérelt, állami tulajdonú, Kenderföldek nevű tihanyi területen – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Több beruházás indult Tihany egyik összefüggő, közel 22 hektáros területén, a Kenderföldeken: két nagyobb, leendő építkezés különösen felborzolta a tihanyiak kedélyét. Az egyik az önkormányzathoz tartozó Balaton Kapu, a másik pedig egy magánkézben lévő, 5,3 hektáros terület beépítésének terve. A civil tiltakozás után sikerült leülni egyeztetni a polgármesterrel, érdemi változás azonban egyelőre nem történt. A polgármester és a beruházást tervező cég is azzal érvel, hogy ez a terület évtizedek óta építési teleknek számít. A Magyar Természetvédők Szövetsége végül perre ment az önkormányzat projektje ellen – remélve, hogy ez a magánberuházókat is eltántorítja majd a beépítési szándékuktól.

Ha a tihanyi komptól jobbra indulunk, és még felfedezős kedvünkben is vagyunk, hamar egy hatalmas, erdős részen találjuk magunkat. A fák ölelésében a betonúton túl rálátni a csillogó Balatonra, ha pedig beljebb sétálunk az emelkedőket és hirtelen szintcsökkenéseket kiküszöbölve, szétvert mosdókagylók, lezúzott fejű kertitörpék fogadnak minket. Ez a terület a tihanyi Kenderföldek. Tihanyi részről az önkormányzat hónapok óta hajtogatja, hogy a szemét miatt kezdeni kell vele valamit, a civilek pedig majdnem ugyanennyi ideje kérik, hogy az a valami építkezés helyett zöldítés, hulladékmentesítés legyen.

A Kenderföldeken ugyanis az elmúlt években több beruházás is indult. Ezekből két jelentősebb, többhektárnyi területet érintő építkezés borzolta fel a kedélyeket idén a helyiek és a városvezetés között:

  • az egyik egy magánberuházás,
  • a másik az önkormányzat projektje, a Balaton Kapu.

A márciusban alakított tihanyi egyesület, a Révbe érünk augusztus közepén ment utcára, hogy tiltakozzon a magánberuházások ellen. A civilek ekkor új hatásvizsgálatot, egyeztetést és változtatási tilalmat követeltek az önkormányzattól.

Tihany fideszes polgármestere, Tósoki Imre augusztus végén ült le egyeztetni a szervezettel. Azt ígérte, hogy közvetíteni fog a civilek és a beruházó között: annak ellenére, hogy az önkormányzatnak igazából nincs beleszólása a projektekbe, maximum településképi szempontból lehet minimális hatásköre. A helyiek egy része ezzel nem teljesen értett egyet. Ők úgy vélik, hogy mivel az önkormányzat projektje hasonló méretű és természeti adottságú területen zajlana, mint a magánberuházás, ezért

hiába nem tud az önkormányzat a magánberuházóval mit tenni, példát igenis tudna statuálni.

Az egyeztetés után egy hónappal most ott tart az ügy, hogy a Magyar Természetvédők Szövetsége néhány helyi civil kérése után keresetet nyújtott be az önkormányzat projektje ellen, bíróságra vitte a tihanyi beruházások ügyét.

A Balaton Kapu látványterve – Forrás: Tihany Fejlesztéséért Alapítvány / Tihany Község Önkormányzata

„Álságos a polgármester, hisz ő tapossa az utat”

„A Kenderföldeken több fejlesztés is tervben van. Ezek közül a Balaton Kapu projekt az, amely olyan szakaszba jutott, hogy nem volt más lehetőségünk, csak a bírósághoz fordulni, ha meg akarjuk ezt őrizni zöldterületnek” – mondta Éger Ákos, az MTVSZ ügyvezető elnöke a Telex kérdésére. A keresetüket a bíróság befogadta, a szövetség más szervezetek, magánszemélyek csatlakozását is várja a perhez. A jelenlegi állás szerint a következő lépés, hogy

bírósági szinten, halasztó hatállyal felülvizsgálják a kormányhivatal azon határozatát, mely szerint az ügynek nincs jelentős környezeti hatása.

A nyolc területi részre osztott Kenderföldeken jelenleg több építkezés folyik. Egy, a civilek által kiadott térkép szerint a Club Tihany munkásszállójánál 2400 négyzetméteren épül lakóház, a volt lovarda területén kb. 110 lakást terveznek, emellett pedig ott van a két nagy projekt, a Balaton Kapu és a privát beruházás: az előbbi fő ígérete egy parkoló és egy komplex fogadó, utóbbié szálloda, lakás.

„A perrel konkrétan azt kívánjuk elérni, hogy egy ilyen országos védettséget élvező területen zajló fejlesztéshez készüljön legalább környezeti hatásvizsgálat. A bíróság kérésünkre azonnali jogvédelem keretében halasztó hatályt is elrendelt a kormányhivatal azon döntésével kapcsolatban, mely szerint a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása” – írta lapunknak az MTVSZ.

A szervezet a helyi civilekkel együtt abban bízik, hogy mivel a Kenderföld egységes terület, ezért a Balaton Kapu ellen beadott kereset érintheti a szemben lévő, magánberuházókhoz került területet is a területi és környezeti adottságok hasonlósága miatt. A helyiek szerint épp ezért „álságos a polgármester együttműködése az ügyben, miközben ő tapossa ki az utat. Ha ő átviszi, hogy kell erdőket elvinni és bebetonozni, miért ne csinálhatná ezt meg egy magánberuházó?” – fejtegették a lakosok.

A komphoz közeli zöldterület, nagyjából erre a részre tervezik az alább illusztrált fogadót – Fotó: Bődey János / Telex; Látványterv: Tihany Község Önkormányzata

Az ügyben a tihanyi önkormányzatot és a polgármestert is megkerestük, ha választ kapunk, frissítjük a cikket.

Orbán-napi hagyományból a feltöltésekig

A Kenderföldek a nevét onnan kapta, hogy itt zajlott a tihanyi kendertermesztés egészen az 1930-as évekig. A kender ekkor a balatoni halászhálók elkészítéséhez kellett. Az alapanyagot azonban a világháború után már Apátiból szerezték be inkább, az Orbán-nap utáni kendervetés hagyománya pedig lassan eltűnt, csak a helynevek őrizték meg. Egy 1931-es térkép alapján a ma Kenderföldeknek nevezett rész belső lagúna volt. A sekély, mozgó, vizes részt az 1920-as években töltötték fel Klebelsberg vezetése alatt, a helyiek szerint ugyanis a miniszter egyetemet tervezett erre a részre.

Az, hogy a területet építésre szánták, később sem változott. A félsziget csücskén, a Halász utca és a part menti műút közötti mély fekvésű részt a rendszerváltás előtt, a ‘80-as években töltötték fel újra, ezt követte egy újabb feltöltési hullám az utóbbi években.

„Már a 80-as évek közepétől a Kenderföldek terület ilyen [szállodához hasonló] turisztikai fejlesztésekre van kijelölve.”

– érvelt Tósoki Imre egy polgármesteri tájékoztatón áprilisban. Hasonlóan indokol egyébként a magánberuházó Cordia Kft. is, mondván: az „érintett terület – a közkeletű, ám téves információkkal szemben – több évtizede építési telek besorolású, ahol a szabályozási terv keretein belül, minden előírásnak és jogszabálynak eleget téve fogjuk kialakítani a beépítési koncepciót”.

Tósoki Imre polgármester tájékoztatója 2021 áprilisban – Forrás: Tihany TV

A terület a ‘90-es években lényegében hulladéktemetőként üzemelt, a szemét pedig régről és nem olyan régről, de ma is áll több helyen a Kenderföldeken. A polgármester, Tósoki Imre a mostani beépítések miatt többször hangoztatta, hogy a Kenderföldeket építésre találták ki. A gyakorlatban ez azért mégsem volt olyan egyszerű: a szintkülönbségek a területen nagyon nagyok, újabb feltöltésre lenne szükség, ha egyenesbe akarnák kihozni a területet – az viszont az ott lévő nádas és fás rész rovására menne.

A helyiek szerint épp azért is nem kelt el a Kenderföld egy része (így az 5,3 hektáros terület sem) nagyon sokáig, mert feltöltés nélkül a területre nem lehet építeni, ahhoz túl alacsonyan fekszik. A tihanyiak egy része szerint azonban most, hogy a Balatonon felmentek az árak, már megéri: viszont attól tartanak, hogy ez nemcsak a környezet rovására fog menni, de a turizmus is zavaróan megnő majd.

Hiába aggódik a Nemzeti Park

A két kenderföldi nagy projekt egyike az önkormányzathoz tartozik (pontosabban állami terület, de az önkormányzat 50 évre bérli). A rév melletti részre tervezett Balaton Kapu projektre a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Kisfaludy2030 program adott összesen egymilliárd forintot, a tervek szerint az építkezések 2022-re már be is fejeződnek fogadóval, parkolóval, Balaton-látó terasszal és „nádas élőhely” megfigyelővel együtt.

A projekt szerint a Balaton Kapu azért is lenne jó, mert a fogadó majd „megállítja a gépkocsi- és buszforgalmat”. Innen már csak „környezetkímélő járművekkel lehet majd a település központjába eljutni”, ezzel orvosolnák a nagy turista-autósforgalom és a környezeti hatás kérdését. A területen most is van egy parkoló, amit a piacozós napokat leszámítva nem nagyon használ senki: lényegében ez kerülne mostani helyéről fentebb, a fák helyére.

„A jelenleg építési hulladékkal szennyezett, tájidegen fákkal beerdősült úgynevezett Kenderföldeken tervezett fejlesztés jelentősen enyhítheti a parkolási gondokat, megszüntetve a település műemléki területeire és központjára nehezedő nyomást” – áll a leírásban.

Fotó: Bődey János / Telex

A projektre készítettek hatásvizsgálatot, amely kimondta, hogy ezeken az úgynevezett Kenderföldeken a Balaton Kapu „semleges” környezeti hatással bír. Habár a tervezet azt írta, a Balaton Kapu kapcsán minden érintettel egyeztettek, a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park által a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak írt levél alapján ez még sincs teljesen így. A hatásvizsgálat után a Nemzeti Park véleményezésében azt írta: a tervezett beruházás területe „országos jelentőségű védett természeti területhez” tartozik,

„A beruházás tervezett létesítményei a szabadidő park kialakítása zöldterületekkel összesen 5700 négyzetméter területigénnyel, valamint 6 db pavilon 632 négyzetméter alapterülettel és P+R parkolók 200 db személygépkocsi és 6-7 db autóbusz számára összesen 6400 négyzetméter élőhelyvesztéssel jár együtt.”

A Nemzeti Park kifogásolta, hogy a leendő építkezés nem illeszkedik Tihany építészeti/táji jellegébe, és a tervezési terület az invazív fajok jelenléte mellett is egybefüggő zöldterület, ezért értékes élőhelynek tartják. Hozzátették azt is, hogy az elkészült hatásvizsgálat nem kínál részletes adatokat, a dokumentáció hiányos. Így nézve pedig „a tervezett beruházás során a területen jelenleg található, évtizedek óta csaknem háborítatlan élőhelyek egy része megsemmisül, visszamaradó részükön a bolygatottság mértéke és zavarás az építés és a későbbi használat miatt jelentősen megnő”.

A Nemzeti Park véleményezését a Veszprém Megyei Kormányhivatal figyelmen kívül hagyta az engedély kiadásánál. A képlet egyébként ismerős lehet. Hasonló történt Kisorosziban is, ahol a tervezett aszfaltozás, fejlesztés miatt több kifogással is élt a Duna–Ipoly Nemzeti Park, a Pest Megyei Kormányhivatal azonban ezeket lesöpörte (itt a civilek mozgolódása után végül a kormány szólt közbe, és végül leállították a beruházást).

Mi lesz a környezettel?

Az augusztusi egyezkedések során a civilek egy része még rábólintott volna a Balaton Kapura. A tiltakozások és hangos felszólalások egy másik terület ellen irányultak, az 5,3 hektáros magánberuházásra, ahova szállodákat, lakásokat ígért a beruházó. A helyiek szerint a szálloda tervét azóta elvetették a szintén Tihanyban épülő Csányi–Garancsi–Hernádi-szálló miatt, erről biztosat igazából nem tudni: megkérdeztük a Cordia Kft.-t, de erre a kérdésünkre nem válaszoltak.

Az Átlátszó cikke szerint a teljes 22 hektáros Kenderföldek 5,3 hektáros darabját az önkormányzat hosszas próbálkozás után végül 2018-ban tudta eladni. Úgy, hogy a Kenderföldek feldarabolása után megalapították a mostani Félsziget Resort Kft.-t, majd 746 millió forintért „cserébe” az önkormányzat kiszállt belőle. A terület két új milliárdos tulajdonosához, Nyíri Viktorhoz és Futó Péterhez került, jelenleg a projekt a Cordia Kft. kezében van.

A 3-as szám jelöli azt az 5,3 hektáros területet, ahol a Cordia Kft. magánberuházása zajlana, a 7-esen tervezik megvalósítani a Balaton Kapu projektet – Forrás: Helybeli lakosok egy csoportja

Az eredeti tervek szerint – mint az a hatásvizsgálatból kiderül – 100-120 szobás szállodát, valamint 388 lakásos apartmankomplexumot, medencéket és wellnesst húztak volna fel a területre 2030-ig. Az építésekhez az önkormányzat a helyi építési szabályzaton is módosított. A környezeti hatásvizsgálat a Balaton Kapujához hasonlóan semlegesnek minősítette a beruházás környezetre gyakorolt hatását, azonban, ahogy fentebb, úgy a helyiek ezt itt sem hitték el.

Megkérdeztük a Cordiát, válaszukban azt írták, hogy a beruházás tervezetével kapcsolatban többször egyeztettek a helyi civilekkel, önkormányzattal. A további lépéseket vagy az esetleges új terveket ugyan nem fejtették ki, de azt írták, fontosnak tartják a fejlesztéseknél, „hogy a területet megtisztítjuk az évek során összegyűlt építési hulladékoktól, a beruházás tervezése során pedig külön figyelmet fordítunk a fatelepítésre, valamint arra is, hogy a meglévő nagyobb, nem invazív fajú facsoportokat megóvva helyezkedjenek el a jövőbeni épületek. A projekt üzemeltetésében a megújuló energiaforrásoknak kiemelt szerepük lesz, a zöldterületek öntözéséhez pedig az összegyűjtött csapadékot is felhasználjuk majd.”

A helyiek viszont az építkezés helyett továbbra is inkább az erdő rendbe szedését akarják, ezért is akartak először moratóriumot a területre: ahogy azonban a 24.hu megírta, ezt csak akkor tudták volna elérni, ha minden érintett, tehát a beruházó is önként vállalja azt. A civilek mindenesetre időt szeretnének egyelőre nyerni, hogy újra lehessen gondolni az építkezéseket. Ahogy D. Molnár György, a Révbe érünk Egyesület elnöke fogalmazott, ebben a törekvésükben

„több fideszes képviselő is mellettünk áll, támogatják az ügyünket”.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!