Kiadta a Médiatanács, hogy mikor kell 18-as karika a homoszexualitást ábrázoló tartalmakra

2021. szeptember 15. – 16:27

frissítve

Kiadta a Médiatanács, hogy mikor kell 18-as karika a homoszexualitást ábrázoló tartalmakra
Illusztráció: Németh Péter / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Kiadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa azokat az új, korhatár-besoroláshoz tartozó ajánlásokat, amelyeket a melegellenessé eltérített pedofiltörvény miatt kellett meghatározniuk. Ezek alapján döntik el, hogy mikor kell 18-as karika a homoszexualitást ábrázoló tartalmakra.

A kiskorúak védelmében alkalmazott korhatár-besorolásra vonatkozó ajánlásokat tartalmazó dokumentumban (a PDF itt) a Médiatanács részletezi azokat a szempontokat, amelyek alapján az egyes műsorszámokat közzétételük előtt és közben el kell látni a megfelelő jelzésekkel, piktogramokkal.

A dokumentum általános érvényű, természetesen nem csak a homoszexualitásra vonatkozó szempontokat tartalmazza, de mivel az utóbbi időben ebben volt lényegi, nagy közfigyelmet kapó törvényi változás, ezért ebben a cikkben ezekre a változásokra fókuszálunk. És mivel itt egy jogi szövegről van szó, aminél minden kifejezésnek súlya van, ezért szinte teljes mértékben szöveghűen idézzük a kiadott írást.

Függhet attól a besorolás, hogy vonzó vagy elítélendő példaként mutatják be a tartalmat

A dokumentum úgy fogalmaz, a műsorszámok besorolásának célja, hogy a gyermek és az ifjúság védelmet élvezzen olyan műsorokkal szemben, amelyek az önmagáért felelős és a társadalmi együttélésre alkalmas személyiség kialakulását veszélyeztethetik.

Mivel a potenciális ártalmakat a törvény nem sorolja fel tételesen, a következőkben felsorolt példákon túl mindazon programok is ártalmasnak tekinthetők, amelyek „olyan magatartásmintákat, világnézeteket vagy értékrendet támogatnak, amelyek a társadalmilag elfogadott normákkal, így különösen az alkotmányos alapértékekkel szemben állnak”.

Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a kiskorúak védelme „nem jelenti bizonyos témák tabusítását, hanem a teljes kontextust és az üzenetet a kiskorúak életkori szakaszokkal összefüggő értelmi és feldolgozási képességeire tekintettel értékeli”. És a „közvetített üzenet kapcsán fontos leszögezni, hogy a besorolás során a megítélés függhet attól, hogy egy adott műsor vonzó vagy elítélendő példaként mutatja be a kritikus tartalmat”.

Mint írták, „az ajánlásnak nem célja az egyes kategóriákra vonatkozóan mereven értelmezett, szigorú szabályokat lefektetni”, de a kategória-rendszer bevezetése óta eltelt évek alatt már körvonalazódott a műsorszámok kategorizálása során alkalmazandó kritériumok egy csoportja, amelyek a tartalomszolgáltató számára a minősítés kapcsán támpontul szolgálhatnak. „Az egyes műsorszámok megítélése mindenekelőtt azzal a kérdéssel függ össze, hogy tartalmaz-e a kiskorúak fizikai, lelki vagy erkölcsi fejlődésének szempontjából ártalmas hatásokat.”

A médiaszolgáltató kérésére egyébként a testület előzetesen állást foglal a műsorszám korhatári besorolását illetően, ezt a beadástól számított 15 napon belül megteszik.

18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok

Lényegében ebben a kategóriába kerültek a homoszexualitást megjelenítő médiatartalmak, a kategória piktogramja piros körgyűrűben 18-as szám. Azok a műsorszámok, „melyek a szexualitást öncélúan ábrázolják, a homoszexualitást vagy a születési nem megváltoztatást propagálják” – fogalmaz a dokumentum, ebbe a kategóriába sorolandók. „Ezeket a tartalmakat az életkorából adódóan a védett korosztály nem vagy csak korlátozottan lehet képes értelmezni, így az ilyen tartalomhoz való hozzáférése alkalmas lehet arra, hogy az önmagáról vagy a világról alkotott képét hátrányosan alakítsa.”

„A születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a megjelenítése nem tilalmazott általánosságban.”

Mint írták, „Nem általában ezek megemlítése, az adott műsorszámon belüli közvetett vagy közvetlen azonosíthatósága (megnevezése, kikövetkeztethetősége stb.) igényel mérlegelést a besorolás szempontjából, hanem az, hogy az adott műsorszámban pl. a homoszexuális személyek közötti, az ezen szexuális irányultságukra való tekintettel megjelenő közvetlen kontaktus, kapcsolat, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, vagy a születési nem megváltoztatásának ábrázolása, megjelenítése a műsorszám meghatározó, lényegi eleme, a műsorszám mondanivalója (erről szól a tartalom), vagy ha a műsorszám ezen elemeket, illetőleg a homoszexualitást követendő magatartásként ábrázolja, népszerűsíti.”

Akkor is ebbe a kategóriába kell sorolni a tartalmat, ha „meghatározóan jeleníti meg a műsorszám a nemváltással és a homoszexualitással kapcsolatos témaköröket, ha a bemutatott tartalom fókuszában a homoszexualitás vagy a nemváltoztatás értékeinek, előnyeinek, különlegességének, egyediségének hangsúlyozása áll, azaz e témák a tartalom központi, esszenciális és nélkülözhetetlen részét képezik”.

Népszerűsítésnek minősül a homoszexualitásnak és a születési nem megváltoztatásának társadalmi normaként, a hagyományos heteroszexuális életviteltől vonzóbb, követendő életformaként történő bemutatása, továbbá az e témákkal kapcsolatos, a médiatartalmakban megjelenő propagandatevékenység, melyek célja ezen ideológiák, nézetek terjesztése, a kiskorúak érzelmi befolyásolása, a kommunikáció eszközeivel történő meggyőzése.”

A puszi nem problémás, ha a bemutatása nem öncélú

„Nem tekintendők problematikusnak a gyengédséget kifejező általános gesztusok, mint a puszi, ölelés, kézen fogva sétálás, csók, feltéve, ha azok bemutatása nem öncélú, nem a tartalom központi meghatározó eleme, nem képezi az adott műsorszám fő témáját, nem jelenik meg hangsúlyosan, hanem egyértelműen a gyengédség, a szeretet, az összetartozás vagy adott esetben az együttérzés szemléltetésére irányul” – írták, de ez a rész nem csak a homoszexualitást bemutató tartalmakra vonatkozik.

Abban az esetben azonban, ha a műsorszámban „bemutatásra kerül a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitás vagy annak népszerűsítése, a médiaszolgáltatónak mérlegelnie kell, hogy e megjelenítés indokolttá teszi-e a műsorszámnak az ebbe a kategóriába való sorolását azáltal, hogy az alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására”.

Példák

A Médiatanács néhány példát is hoz, a következő tartalmak mindenképpen ebbe a 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszám kategóriába sorolandók. „Olyan alkotások, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a részletező bemutatására vagy adott esetben annak népszerűsítésére irányulnak.” Például

  • Adéle élete,
  • A fiúk a klubból,
  • Ez bűn,
  • Mindent anyámról,
  • X generáció,
  • Szólíts a neveden,
  • L (The L Word),
  • Lip Service,
  • Shameless – Szégyentelenek,
  • Skin I live in.

Kiskorúakra súlyosan ártalmas hatást gyakorló műsorszámok

Ez egy másik, a „18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok” után következő, legsúlyosabbnak számító kategória, melyet „Csak felnőtteknek” felirattal kell ellátni. Az ebbe a kategóriába sorolt műsorok súlyos mértékben ártalmasak a kiskorúak személyiségfejlődésére, „mindenképpen ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a 18 év alatti közönség ezen műsorok nézője lehessen” – írták.

A Médiatanács ebbe a kategóriába külön nem ajánl homoszexualitást tartalmazó műsorokat,

legalábbis ennél a résznél egyáltalán nincs erre utaló rész. Ebbe a kategóriába főként a szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot, valamint pornográfiát megjelenítő, illetve a vérengzést, szadisztikus, horrorisztikus képsorokat, mindenféle extrém brutalitás tartalmazó műsorok tartoznak.

Közérdekű közlemény, társadalmi célú reklám

A dokumentum még egy helyen kitér a homoszexualitásra, a közérdekű közlemény és a társadalmi célú reklám közzétételének szempontjainál. Itt azt írták: „nem minősül közérdekű közleménynek vagy társadalmi célú reklámnak az olyan műsorszám, amely alkalmas a gyermekek megfelelő fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésének a kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme a szexualitás öncélú ábrázolása, a pornográfia, továbbá a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése”.

A melegellenessé vált pedofiltörvény története

Itt írtunk arról, hogy pár nappal ezelőtt nem büntetett a Médiatanács, mert a homoszexualitás nem „a fő mondanivaló” volt. A Barátok közt egyik jelenetéről volt szó, amiben egy melegcsók is megjelent. A Médiatanács úgy döntött: nem indítanak eljárást a jelenet miatt az RTL ellen, mert mint írták, a leszbikus csókjelenet „nem képezte a műsorszám meghatározó, lényegi elemét, fő mondanivalóját”.

A június közepén elfogadott magyar pedofiltörvény eredetileg csak a pedofil bűncselekmények komolyabb szankcionálásáról szólt volna, ám az utolsó pillanatban kiegészítették egy, a szexuális kisebbségeket hátrányosan érintő módosítóval, ezzel számos cikkben foglalkoztunk.

Ebben az 5+1 pontos összefoglalóban azt elemeztük, miért éri meg a Fidesznek mindez, és hol lehetnek a buktatók, ebben a gyorstalpalóban pedig azt vizsgáltuk, mi is van egészen pontosan a szövegben, és betartható-e így a gyakorlatban a törvény.

A melegellenes törvénnyel és lehetséges következményeivel ebben a videónkban is foglalkoztunk részletesen.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!