Ateista, internacionalista, amerikanizált marxistákról és az elkerülhetetlen keresztény–liberális összecsapásról vizionált Hollik és Schmidt

Konferenciát tart a Szent István Intézet A következő ezer évért címmel Budapesten, a rendezvényen olyan kormánypárti nagyágyúk szólalnak fel, mint Hollik István és Schmidt Mária, emellett egyházi vezetők gondolatait is megismerhetjük – érdekes módon utóbbiak sokkal modernebbnek és toleránsabbnak tűnnek a beszédeik összefoglalója alapján, mint a közélet élvonalából érkező fideszesek.

És most nézzük a keddi konferencián elhangzottakat.

Marxista veszedelem mindenütt

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója arról beszélt: elkerülhetetlen a kereszténység és a marxizmusba bugyolált liberalizmus közötti szellemi harc megvívása. Szerinte a kereszténység Európa közösségszervező identitása nem csupán volt, „hanem ma is az”, és a kontinens identitásválságának éppen a kereszténység jelenti a megoldását.

Hollik úgy véli, „történelmi tapasztalat, hogy Európában demokratikus rendszer csak addig működött és tudott sikeres lenni, amíg a bibliai emberképen alapult.” Amint eltávolították ettől, megszűnt a demokrácia, aztán előbb-vagy utóbb, mint a kommunizmus, az egész rendszer összeomlott – fejtegette hozzátéve, hogy a „társadalmi kísérletezgetés” több mint százmillió ember halálát okozta. A kommunikációs igazgató figyelmeztette a hallgatóságot, hogy a bukott rendszereket „működtető, éltető” ideológiák ma is velünk vannak, sőt, „a liberalizmusba bugyolált marxizmus ma is nyugat-európai fősodort jelenti”.

És ezzel még nincs vége, hiszen Hollik István szerint fel kell tenni azt a kérdést, hogy a kereszténység és ez a liberális gondolkodás békésen megfér-e egymás mellett. Spoiler: természetesen nem.

„Itt egy szellemi természetű küzdelem elkerülhetetlen”, mert a két világnézet alapállításai gyökeresen ellentmondanak egymásnak – hangoztatta arra is kitérve, hogy „ezt az ütközetet meg kell vívni”.

Ezen a ponton Hollik István a Szent István Intézet küldetésének nevezte, hogy minden magyar keresztény ember egyéni felelősségére is felhívja a figyelmet ebben a kérdésben. Ő úgy látja, mintha Brüsszelben az európai küldetés hiánya és az identitásválság nyomán a szakpolitikákba menekülnének, így a valódi kérdéseket fel sem lehet tenni.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is szót kapott a rendezvényen. Ő is a kommunisták fenyegető rémét vázolta fel, amikor arról beszélt, a marxizmus nyugaton átvette az uralmat. Szerinte a marxizmus „minket félszáz évre rabbá tett”,„ de kísérleteit kudarcba fullasztottuk (...) ebbe aztán belebukott”. Mire azonban keleten legyőztük, nyugaton már átvette az uralmat, ezért ma olyan, magát progresszívnek tartó, nyugati vezető réteggel állunk szemben, amely egyszerre marxista és amerikanizált – dobta le a eszmetörténeti atombombát Schmidt.

„Ateista, család- és házasságellenes, internacionalista, materialista, és a haszonmaximalizálás érdekében zárójelbe tett erkölcsöt folyamatos moralizálással próbálja kompenzálni” – sorolta a történész az említett réteg ideológiai bűneit.

Hozzátette: fontos tudatosítani, hogy „amivel a nyugat nálunk próbálkozik, ugyanaz a marxista ideológia, amit a 20. század második felében kiismertünk”. Meglátása szerint az EU-n belüli összecsapások „a marxista nyugat és a marxistátlanított kelet” között folynak. Európa keleti fele érdekelt az európai együttműködésben, de ragaszkodik nemzeti hagyományaihoz, és a szervesen illeszkedő közösségi és intézményi hálóhoz, ami társadalmait összetartja – jelentette ki. Schmidt szerint „mi a totális diktatúrák összes iskoláját kijártuk, azonnal felismerjük, az az egyneműsítési szándék, amivel szemben állunk, céljában totalitárius természetű, ezért nemet mondunk rá. A marxistákat egyszer már legyőztük, a totális diktatúrát történelem szemétdombjára vetettük, most is képesek leszünk rá” – mondta.

Mellékszál, de a nyugati típusú marxizmus a hazai társadalomtudományban viszonylag periférikusnak számít, ellenben a kormány által az országba hívott Fudan egyetemen külön marxizmus tanszék van (itt viszont valószínűleg nem az egyébként filozófiai értelemben megkerülhetetlen nyugati típusú marxizmussal, hanem valami dogmatikusabbal foglalkoznak.)

Hit, erkölcs, tolerancia, migránsok, Faludy

A konferencián felszólaló egyházi vezetők jóval visszafogottabb előadásokat tartottak. Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke például a keresztény emberkép és erkölcs jelenéről, jövőjéről tartott előadást. Egyebek mellett Faludy György költő-írót is idézve azt mondta, hogy a hit ad tartós alapot az ember erkölcsiségének – hogy a közismerten biszexuális Faludy erkölcsisége hogy jön a szexuális kisebbségekkel nem éppen toleráns magyar katolikus egyházéhoz, az nem derült ki (legalábbis az MTI beszámolójából). Veres kritizálta a liberalizmus „minden tekintélyt leromboló” viszonyulását, majd a jövőre vonatkozva azt sürgette, hogy szükség van a hívők és a nem hívők összefogására, mert annak hiányában a társadalmi feszültségek akár robbanáshoz is vezethetnek. Veres András ennek alapjának egymás emberi méltóságának elismerését és a toleranciát nevezte.

Balog Zoltán református püspök, egykori emberminiszter, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke előadásában arról beszélt, mi a karitász, vagyis a szeretetszolgálat az egyház alapvető feladata. Mint mondta, a biblia tanítása szerint mindig oda kell figyelni az árvákra, özvegyekre és jövevényekre, ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, jövevények alatt „nem az asszír hadseregre gondoltak”, hanem a bolyongó, vándorló idegenekre. Balog Zoltán a migránsválsággal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szolidaritásnak „koncentrikus körei vannak”. Először azért a körért vagyunk elsősorban felelősek, akiket ránk bízott az isten, házastárs, család, az egyházam köre, nemzetemé, településemé, majd krisztus testének tagjai – sorolta.

Arról is beszélt, a keresztény alapú szociálpolitikának, „a cselekvő szeretetnek” – ami a véleménye szerint a kormányban is megtapasztalható – a lényege, hogy „kihozzák” a rászorulót a jelenlegi állapotából, újra a közösség értékes tagjává tegyék, ennek első lépése pedig a méltósága, önbecsülése helyreállítása. Végezetül szólt arról is, hogy ismét majdnem minden második általános iskolás választotta a hittanoktatást, vagyis az egyház félmillió gyerekkel találkozik minden héten, ezzel kapcsolatban pedig az egyházak felelősségére is kitért.