Szabad Európa: Vizsgálatot indított az Európa Tanács az Alaptörvény módosítása miatt

A Szabad Európa úgy értesült, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése felkérte a Velencei Bizottságot, hogy vizsgálja meg a 9. alkotmánymódosítás és az egyes választási tárgyú törvények tavaly év végi jogszabály-módosításait.

Az Európa Tanács egy laza, kormányközi együttműködés keretében jött létre, nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával, előbbi ugyanis nem az Európai Unió intézménye.

A helyzet pikantériája, hogy mint ebben a cikkünkben elemeztük, éppen Magyarország veszi át a tanács elnökségét. A strasbourgi szervezetnek 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét, és garantálja állampolgárai számára az alapvető emberi és szabadságjogokat. A Velencei Bizottság (hivatalos nevén a European Commission for Democracy through Law) pedig az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete.

A Velencei Bizottság a lappal közölte, hogy

még ebben a hónapban online találkozókat szerveznek a magyar érdekeltekkel,

de további részleteket nem akartak megosztani.

A Szabad Európa úgy tudja, hogy a szervezet szeptember 16-án kezdi az alkotmány- és a választási törvény módosításáról szóló megbeszéléseket a magyar kormány képviselőivel, állami szervekkel, valamint a témában jártas civil szervezetekkel, október 15–16-án pedig már napirendre is tűzik a magyar ügyet, és ha nem lesz csúszás a vizsgálat során, meg is fogalmazza hivatalos véleményét.

A parlament tavaly december 15-én fogadta el az Alaptörvény és a választási törvény módosításait. Az új Alaptörvény szerint „az anya nő, az apa férfi”, illetve a családi kapcsolat alapja a házasság.

A gyermekek védelméről szóló pedig az alábbival egészült ki:

„Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

Az Alaptörvénybe többek között az is bekerült, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatban a parlament csak kétharmados többséggel hozhat döntéseket. Az elmúlt időszakban a kormány több tízmilliárd forintnyi állami vagyont – részvényeket és ingatlanokat – biztosított ezeknek az alapítványoknak.

Mint a lap írja, a választási törvényben 38, leginkább technikai jellegű módosítás történt. De van egy jelentős változás is. A korábbi 27 helyett 71 egyéni választókerületben kell jelöltet indítania azoknak a pártoknak, amelyek országos listát akarnak állítani. Ez segítheti – pozitív értelmezésben – a kamupártok kiszűrését, a negatív értelmezések szerint viszont közvetlen, testreszabott céljai vannak a 2022-es választás előtt.

A Velencei Bizottság már júliusban jelezte, hogy felül kell vizsgálni Magyarország Alaptörvényének decemberi, „nyilvános konzultáció nélkül elfogadott” kilencedik módosításait a társadalom egyes csoportjait esetlegesen hátrányosan érintő megkülönböztetés elkerülése érdekében.

Mint akkor megírtuk, a Velencei Bizottság úgy látta: a magyar állam és a törvényhozás jogkörébe tartozik annak meghatározása, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nő frigye lehet.

A testület szerint

„felmerül a diszkrimináció lehetősége, amennyiben a magyar családügyi törvények csak a heteroszexuális egyedülálló személynek, illetve a házasságon kívüli kapcsolatban élő, eltérő nemű személyeknek teszik lehetővé az örökbefogadást”.

A testület arra kéri a magyar kormányt, hogy vonja vissza az alkotmánymódosítás szövegének azon részét, amely szerint a magyar állam megvédi a gyermekek jogát arra, hogy születéskori nemével azonosítsa önmagát, mert ez csorbítja a transzgender személyek jogait.

A bizottság a közalapítványok működésével kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy kockázatot jelent az állami pénzeszközök és a közfeladatok demokratikus ellenőrzés alóli kivonása.