Súlyos összegeket vont el az állam, mégis optimistán kezdték meg a tanévet Iványi Gáborék szegedi iskolájában

2021. szeptember 01. – 18:49

Súlyos összegeket vont el az állam, mégis optimistán kezdték meg a tanévet Iványi Gáborék szegedi iskolájában
Tanévnyitó a szegedi Wesley iskola udvarán – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Pénzügyi szempontból nehéz időszakra számíthatnak a Szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium dolgozói. Ez ott nem különleges újdonság, mert eddig sem dúskáltak anyagi javakban. A kormány az előző tanévben a járványhelyzetre hivatkozva vonta el váratlanul az oktatásért kötelezően járó pénz feletti, korábban szerződésben garantált összeget, 190 millió forintot a több másik iskolát is fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség támogatásából. Az egyháznak így csak 95 milliója maradt. Emiatt nehezen tudták kifizetni a dolgozók bérét az egyház intézményeinél, volt, aki két részletben kapta meg a fizetését, és a járulékokat sem tudták átutalni az adóhivatalnak.

Most azonban már előre lehet tudni, hogy az új tanévben sem várhatnak sok jót az államtól. Az Evangéliumi Testvérközösség vezetője, Iványi Gábor lelkész szerint a diákok után járó alapnormatíva a költségeknek csak kb. 50-60 százalékát fedezi. Ennél több pénzt már nem fog adni a kormány 2021/22-re, holott korábban éveken át szerződés alapján biztosított további összegeket is az állam. A kisegyház így nem tud minden kiadást folyamatosan és naprakészen fedezni.

Borús tanévnyitó

A szegedi Wesley-ben kissé borús időben gyűltek össze szeptember 1-én reggel 8-kor a tanévnyitóra a diákok és a tanárok. Az ünnepség nem volt hosszú, és nem volt hivatalos ízű: a rövid beszédeket kis műsor is követte, néhány diák verset mondott. Miközben az egyik osztály egy dalt énekelt, a szomszédos állami iskola évnyitójáról áthallatszottak a Himnusz súlyos akkordjai.

Ám a Wesley-ben semmi nem utalt arra, hogy itt valami nehézségre kellene számítani. Néhány elsőst elkísértek a szülei is, kérdésemre egy anyuka elmondta, hogy autista kisfiát hozta el. A gyereket másik iskolába nem tudták volna beíratni, mert a városban kevés ilyen hely van. Mindenhol korlátozott, hány ilyen képességű gyereket vesznek fel, és ő úgy tudja, sok az autista.

Az iskola igazgatója, Ormándiné Nógrádi Erika megerősítette, amit a szülők tapasztaltak: kevés intézmény nyitott a sajátos nevelési igényű gyerekek előtt, ezért a szegedi Wesley-ben már várólisták is vannak. Korlátlanul nem tudnak mindenkit felvenni, van olyan osztály, ahova 3-4 gyereket is szeretnének beíratni a szülei – nem csak elsőben kezdhetnek itt, akiknek jut
hely. Jönnek a tanév közben is új diákok, és az óvodába is folyamatosan jelentkeznek.

Első óra az első osztályban- Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Rigóné Técsy Tamara, a gyógypedagógia munkaközösség vezetője elmondta, hogy a sajátos nevelési igényű diákokat személyre szabott, a családjukkal egyeztetett fejlesztőprogramok alapján oktatják. Minden gyerekkel szakmai munkacsoport dolgozik, amelyben gyógypedagógiai asszisztens, tanító illetve szaktanár, az osztályfőnök, továbbá szükség szerint logopédus, mozgásfejlesztő és gyógypedagógus is van. Ismeretei szerint ez a módszer Szegeden egyedülálló. A Wesley abban is különleges, hogy az érdeklődőknek előzetesen kéthetes, egyénre szabott ismerkedési programot kínál. Ez hasonló az iskolai nyílt naphoz, amelyen a diák és a szülei is megtudják, mire számíthatnak az intézményben.

Büszkék a sikereikre: arra, hogy eljuttatják a diákokat az érettségiig. Egy másik szegedi középiskolában tanító pedagógus a Telexnek azt mondta: egy náluk majdnem bukdácsoló lány átment a Wesley-be, ott sikeresen leérettségizett, majd főiskolát is végzett. Az sem ritka, hogy a fejlesztőprogramok eredményeként másik iskolában tanulhat tovább az, akit éveken át segítettek a felzárkózásban.

Albérletből albérletbe mentek

A Szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium nem úgy kezdte, mint sok más, az állam által valamelyik egyháznak átadott intézmény. 2007-ben alapította a Testvérközösség, először Hattyas-Klebelsberg-telepen működött, majd a felső tagozat és a középiskola egy másik külvárosba, Szeged-Szentmihályra költözött, szintén albérlőként.

Volt, amikor előbb a tanároknak saját kezűleg, önkéntesekkel – köztük külföldiekkel – együtt kellett kifesteni a termeket, hogy legyen rendes helyük az oktatáshoz. 2014-től van együtt minden tagozat a jelenlegi épületben, amely korábban önkormányzati iskola volt, majd üresen állt, és az egyház megvette.

2008-ban 52 tanulóval és 15 munkatárssal kezdtek. Most 12 óvodás, 65 alsós, 87 felsős általános iskolás, és 40 gimnazista diák van, őket több mint 50 tanár és más dolgozó oktatja. A kezdetektől foglalkoznak olyan diákokkal is, akiket sok iskolában nem fogadnának kitörő örömmel: a sajátos nevelési igényű, az autizmussal, a beilleszkedési-magatartási-tanulási nehézségekkel, a rész-képességzavarokkal élő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelését és oktatását is fontos feladatuknak tartják. Ebben a tanévben több mint száz ilyen diákjuk van. A sajátos nevelési igényű gyerekek másik központja az egyház orosházi gyógypedagógiai iskolája, ott kétszáz diákot oktatnak.

Középiskolások a Wesley-ben- Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Ha a jogállam nem szeret

Februárban írtuk meg, hogy a NAV majdnem negyedmilliárd forintra büntette meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget, azt pedig a nyáron tudták meg, hogy
továbbra sem számíthatnak az állami normatíván felüli támogatásra. Vajon miért? Az iskoláik oktatási tevékenységét éveken át szerződésben is elismerte a kormány, ami a 2020/21 es tanévre még érvényes volt, most, néhány hónap alatt mi változhatott meg?

Augusztus elején a NAV munkatársai a büntetés és a tartozás behajtására a szegedi Wesley iskolában próbáltak meg értéktárgyakat lefoglalni, de nem jártak sikerrel: nem találtak semmi olyat, amit érdemes lenne elvinni és el lehetne adni.

Meglepő, hogy valaki értékes ingóságokat próbál találni az évek óta köztudottan nehéz gazdasági helyzetben lévő egyház iskolájában. Hogy ennek mi értelme lehetett, arra az a levél világít rá, amit a Telex érdeklődésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) küldött. A minisztériumtól azt kérdeztük, miért nem kötnek ismét szerződést az egyházzal az új tanévre az oktatási tevékenységre, az Emmi sajtóosztálya pedig ezt válaszolta:

„Az Evangéliumi Testvérközösség fenntartásában működő iskolák minden normatív alapon nekik járó támogatást megkapnak. Az ezen felül adható támogatások esetleges biztosítását nemcsak a szándék hiánya, hanem a fenntartó köztartozásai is lehetetlenné teszik, a köztartozás mentesség ugyanis bármely többlettámogatás előfeltétele.”

Ennél többet nem írtak, a járványra már nem hivatkoznak. Érdemes azonban belegondolni, hogyan is alakult ki ez a helyzet: a kormány előbb nem fizette ki az egyháznak és intézményeinek járó állami támogatásokat, emiatt azok nem tudták befizetni a járulékokat, ezért a NAV büntetett, majd a kormány a járuléktartozás miatt eleve kizárja őket a működésükhöz még szükséges támogatásokból.

A NAV-nál is érdeklődtünk e-mailben, terveznek-e újabb lépéseket az egyház tartozásának behajtására, de az adótitokra hivatkozva nem adtak információt.

Sok ember sorsa függ attól, ha újabb korlátozást vezet be valamelyik állami szerv: az Evangéliumi Testvérközösség által fenntartott, mintegy 30 intézményben országszerte 400 óvodás, mintegy 900 általános iskolás, és majdnem 600 középiskolás tanul, köztük a kollégisták száma 100. Az oktatásban mintegy ötszázan dolgoznak. Emellett az egyház szociális intézményeket is tart fenn, és szegényeket támogat, ha van miből.

Iványi Gábor bátorítani jött Szegedre

Iványi Gábor lelkész augusztus utolsó hetében a szegedi iskolában járt, ahol értekezletet tartottak. A Telexnek azt mondta, minden pénzügyi gondjuk eredője az, hogy a kormány egy évtizede megvonta az egyházi jogállásukat, és az Alkotmánybíróság őket támogató ítélete ellenére azóta sem állította helyre azt. Emiatt az Emberi Jogok Európai Bírósága is kártérítésre kötelezte Magyarországot, aminek viszont csak egy részét kapták meg. Ahogy ezt Iványi már több interjúban is kifejtette, szerinte az egyház hátrányos helyzetének oka az, hogy Orbán Viktor megsértődött a bírálatai miatt.

Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke virágot helyez el egy budapesti megemlékezésen 2020 januárban – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A Testvérközösség küzdelme azonban többféle okból is nehéz: más alapítványi iskolákkal ellentétben ők nem várhatnak el a szülőktől anyagi támogatást, hiszen többségükben olyan szegény emberekről van szó, akik maguk is segítségre szorulnak. A pénzügyi gondok közepette az oktatók béreit eddig, ha kisebb-nagyobb késéssel is, de ki tudták fizetni.

Iványi Gábor úgy látja: bár az utóbbi hónapokban is voltak, akik elmentek máshová a tanárok, a dolgozók és a diákok közül is, a távozók aránya nem nagyobb, mint máshol, illetve náluk volt máskor. Most az iskolákban a szokások szerint indítják el a tanévet, nem terveznek pénzügyi megszorításokat, sőt, tanszersegélyt is adtak rászorulóknak.

Arra a kérdésünkre, hogy miben bíznak, Iványi Gábor mosolygott, felnézett az igazgatói iroda mennyezetére, vagy talán még sokkal magasabbra:

„Az utóbbi tíz évben szinte minden hónapunk nehézségekkel telt, és mindig megoldódtak a gondjaink. Mi már jóval a rendszerváltozás előtt, a kommunista elnyomás alatt is kiharcoltuk, hogy államilag elismert egyház lehessünk, és újra sikerülni fog. Nem adjuk fel.”

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!