Újabb tömeges halpusztulás a Velencei-tóban

2021. augusztus 16. – 14:01

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Június második felében halpusztulás történt a Velencei-tó területén és az akkori, 4 tonnát meghaladó veszteség a halállomány mintegy 1,5%-át érintette. Akkor úgy tűnt, sikerül úrrá lenni a helyzeten, augusztus 13-án azonban újabb, bár jelenleg a júniusinál lényegesen kisebb intenzitású halpusztulás kezdődött a vízterületen, írja honlapján a Magyar Országos Horgász Szövetség.

A jelenséget észlelve a MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltsége munkatársaival és a horgászszervezetek önkénteseivel ismét azonnal megkezdte az elhullott halak begyűjtését és azonosítását. A haltetemek elszállítási, ártalmatlanítási eljárását és annak költségeit közfeladat-ellátása keretében a halgazdálkodásért felelős horgászszövetség biztosítja – áll a szövetség közleményében.

„Jelenleg kijelenthető, hogy a Velencei-tó vízminősége a fürdési, vízisport és egyéb rekreációs igénybevételi szempontok oldaláról jó, így a helyzet e tárgyban azonnali korlátozást, beavatkozást nem igényel.”

A helyszíni tapasztalatok alapján az elpusztult és összegyűjtött halak zöme karika- és dévérkeszeg, valamint a termete okán látványosabb busa volt, de ponty, amur és süllő is volt az elhullott halak között. Az eddigi szakvélemények szerint az ismét lokális oxigénhiányban elpusztult halak begyűjtött mennyisége a második havária jelenség eddigi három napja alatt mintegy 300 kg. A horgászszövetség szerint bizakodásra ad okot, hogy a meteorológiai előrejelzések alapján legkésőbb keddtől javulhat a helyzet, mert élénkülő légmozgás, lokális csapadék és jelentősebb lehűlés is várható.

Elpusztult hal lebeg a víz színén – Fotó: Facebook / Civilek a Velencei-tóért
Elpusztult hal lebeg a víz színén – Fotó: Facebook / Civilek a Velencei-tóért

A júniusi halpusztulásról itt írtunk bővebben, akkor az előzetes eredmények alapján már látszott, hogy a hirtelen felmelegedés, a szélcsend és az algásodás együttese által okozott oxigénhiány végzett a halakkal az alacsony vízállású tóban. A június végi kánikulában megelőző jelleggel átszellőztették a Velencei-tó vizét, a vízügyesek nagy teljesítményű vízszellőztető rendszereket és buborékos mélylevegőztető berendezéseket üzemeltek be a tó különböző pontjain.

A tó azonban azóta még tovább apadt. Július végén civilek már palackokból öntöttek vizet a Velencei-tóba, hogy felhívják a figyelmet a vízpótlás szükségességére.

Július elején a Válaszonline járta körbe nagyon alaposan a témát, a cikkből kiderül, hogy

két év alatt a víz 44 százaléka eltűnt a Velencei-tóból.

A Válasz cikke szerint a nyár eleji halpusztulás csak látványos tünete egy sokkal súlyosabb problémának. A felmelegedés tönkreteszi a tavat, amit hosszú idő óta példátlan vízhiány sújt, de a hiányzó csapadék pótlására nincs gyors és egyszerű megoldás. A rossz hangulatot fokozza, hogy Gárdonyban az önkormányzat mintha hadat üzent volna a szabadstrandoknak, a tó körül egyre több a kerítéssel elzárt partszakasz, és Agárdon partfal-rekonstrukció címen betonfallal vágták el a partot a víztől. Egy éppen kiszáradó tó mellett elég nehéz azonosulni azzal az érvvel, hogy ez a hullámzástól véd.

Tessely Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos két hete arról beszélt, hogy a rendkívül alacsony vízszint miatt nagyon nagy szükség lenne a Velencei-tó vizének pótlására, de a pótlással kapcsolatos, 40 milliárdos tervet jelenleg nem tudja támogatni a kormány.

Kovács Zoltán államtitkár erre reagálva úgy fogalmazott, hogy

„szó sincs arról, hogy ezt most hirtelen felindulásból egyszerre meg lehetne oldani.”