A norvég külügyminisztérium szerint Magyarországnak nincs semmi jogi alapja beperelni Norvégiát a Norvég Alap miatt

2021. augusztus 12. – 13:50

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Miután a magyar kormány bejelentette, hogy pert fontolgat a Norvég Alap elbukása miatt, illetve hétvégén az igazságügyi minisztert is felszólította Norvégia beperlésének lehetőségeire (és a gazdasági kapcsolatok felülvizsgálására), a 444 kérdésekkel fordult a norvég külügyminisztériumhoz. Ők válaszukban azt írták: „A 2020. decemberi megállapodás egyértelműen kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva.”

„Abban is megállapodtunk Magyarországgal, hogyan legyen kiválasztva a támogatásokat kezelő szervezet, és hogy abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni, az EGT és Norvég Alapok 2014–2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető Magyarország számára. Így szerintünk nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben.”

A norvég külügyminisztérium a magyarországi helyzettel kapcsolatban azt is kifejtette:

„Számos fórumot jeleztük az aggodalmunkat a magyarországi jogállam és a demokrácia fokozatos gyengülése miatt az elmúlt években.”

Hozzátették, aggasztónak tartják az LMBTQ-közösségek és a civil szervezetek hátrányos helyzetét, illetve azokat a lépéseket, melyek gyengítik a jogállamot, a szólás- és sajtószabadságot. Kifejtették azt is, hogy a Norvég Alap támogatásai körüli 2014-es politikai feszültség és a civil támogatások elosztásáért felelős Ökotárs elleni akkori rendőrség fellépés nem befolyásolták a mostani döntést.

Norvégia külügyminisztere korábban arra is utalt, lehetséges, hogy máshogy fogják támogatni a magyar civileket, ha már az alapon keresztül nem tudják. Az erre vonatkozó kérdésre a külügy elmondta:

„Megnézzük a lehetőségeket, hogyan támogathatjuk a magyar szervezeteket, de ebben a pillanatban még nincsenek konkrét terveink.”

Az alapoknak röviden az a háttere, hogy Norvégia és a másik két állam az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás révén része az Európai Unió belső piacának, „cserébe” az EGT és Norvég Alapok révén önkéntesen hozzájárulnak az európai célkitűzések eléréséhez. Az alapokat 95 százalékban Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása.

A magyar kormány nem tudott megegyezni Norvégiával a Norvég Alapról, ezért inkább lemondott 77 milliárd forintnyi támogatásról, mert olyan civil szervezetek lettek volna a kisebb, civil támogatások magyar lebonyolítói, akiket nem akartak elfogadni. Ez azt jelenti, hogy hiába tartottak hosszú hónapok óta az előkészületek, a kormány ugyanúgy nem kérte a támogatásokat, mint 2014 után. Erről az egészről itt írtunk hosszasan.

Miután aztán a sikertelen egyeztetések után nem kapták meg a pénzt, a magyar kormány azért meglepődött: még a Magyar Közlönyben is rögzítették, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak, illetve arról beszéltek, jogi lépéseket tesznek az alap megszerzéséért.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!