Nagy győri szúnyoginvázió: Borkai annak idején bocsánatot kért, Dézsi most a Facebookon beleállt

„Ahogyan azt a szakemberek előre jelezték, a Dunán és mellékágain lezajlott árhullám, valamint az azt követő meleg és csapadékos időjárás miatt elszaporodtak a szúnyogok Győr területén. A populáció számának növekedését az elmúlt időszakban a lakosság is megérezte, annak ellenére, hogy a Győr-Szol Zrt. minden rendelkezésre álló eszközt bevetett a vérszívók ellen. A hét első felében légi úton juttattak ki biológiai szert, amely az áradás után visszamaradt vizes területeken nagy számban található lárvákat teljes egészében kiirtotta. Ennek ellenére a kisebb, nem kezelhető és gyepes területeken kifejlődött szúnyogok megjelentek a város teljes területén. A földi eljárásokkal folytatott gyérítést nehezítette a megélénkülő szél, a tervezett irtást nem mindenhol tudták elvégezni a szakemberek. Emellett a szél a környező településekről is jelentős számban hoz be szúnyogokat a városba.”

A városi közszolgáltató cég (Győr-Szol) az önkormányzati újságban Intenzív harc a nagyszámú vérszívó ellen címmel adott ki közleményt múlt hét végén, egyben jelezte, hogy minden lehetséges eszközzel beszáll a küzdelembe. Ekkor azonban már késő volt.

Szőnyegbombázás után most ködösítenek

Július utolsó napjaiban már érezhették a győriek, hogy a helyzet rendkívüli. Megszokták, hogy alig van szúnyog a városban. Borkai Zsolt volt fideszes polgármester regnálása jelentett fordulópontot, lassan tizenöt éve pénzt, paripát, fegyvert nem sajnál az önkormányzat, hogy ne legyen szúnyog.

Egy alkalom volt csupán, amikor homokszem került a gépezetbe, az legalább akkora felháborodás-cunamit indított el, mint a mostani helyzet. Hét éve, 2014 nyarán nagyobb esőzéseket követően a Győr-Szol felelőse nem rendelt el soron kívüli irtást, így néhány napon belül berobbant a szúnyoginvázió. Az országos sajtót is megjárta akkor az a felvétel, amely egy fiatalember hátát mutatta 27 vöröslő szúnyogcsípéssel. Borkai akkor rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze; vizsgálatot indítottak a közszolgáltató cégnél, bocsánatot kértek, irtottak. A szúnyogok pedig eltűntek.

Egy fontos különbség azonban van a mostani és az akkori helyzet között: 2014-ben légi-kémiai irtással „szőnyegbombázták” a vérszívókat, most viszont ezt már így nem lehet végezni, földi irtásra úgynevezett ködösítéses technikával van csak lehetőség.

„Sok hülye brüsszeli bürokrata”

A tavaly óta érvényben lévő EU-rendelet paragrafusait ki így, ki úgy olvassa most Győrben, a kommentelők egy része mostanra viszont „képzett biológussá” vált. Dézsi Csaba András polgármester a légi irtás tiltását mondja elsőként – az árvíz és Győr négy folyóját is említve persze –, ezért van most az invázió. A városvezető jelenleg szabadságát tölti, külföldön tartózkodik, de a hétvégén még bőszen válaszolgatott a Facebook-profiljára százával érkező hozzászólásokra.

Valaki ezt írta: „Az EU okkal tiltotta be a légi permetezést, mert az még jellemzően világosban, a méhek aktív időszakában történt. Az elsodródásról nem is beszélve. A célzott biológiai irtást kell megtanulni, és hatékonyabb lesz, mint a totális légi.”

Dézsi Csaba András ezt válaszolta: „Ez így van. Tanuljuk. Sajnos ez is a Coviddal jött a nyakunkba. De meg fogjuk tanulni. Hajrá, EU! Olyan, mint egy akadályverseny, sok hülye brüsszeli bürokratával. Az uborka görbületére is figyelni fogunk! Most ezek a legfontosabbak!”

A városban végül szerdán megkezdték a szúnyogok levegőből való gyérítését.

Az ember, aki személyesen ismeri a szúnyogokat

A brüsszelezés mellett körvonalazódott azért a lényeg, hogy Győr valamennyi városrészében elviselhetetlen a helyzet. Van, aki azt írta, „kint az udvaron, harminckét fokban is megesznek a szúnyogok”. Többen azt is feszegették, nem az történt-e, mint hét éve, hogy sokáig vártak az áradást követően. A Győr-Szol munkatársai július 22-én takarítottak az árvíz után (ezt is közleményben adták hírül), az első kémiai szúnyoggyérítésre július 26-án került sor, előtte biológiai irtást végeztek. Az invázió július 29-én kezdődött.

Vasárnap jött el a pillanat, amikor Dézsi Csaba András szakértőt nevezett meg, akihez a kérdéseket el lehet juttatni. Kétszáznál is több kérdést kapott Pintér Szabolcs, akit úgy harangoztak be, hogy „személyesen ismeri a szúnyogokat”. Ő hivatalosan a Győr-Szol Zrt. városüzemeltetési ügyintézője, és a kérdésözönre élő videóban válaszolt vasárnap este.

Győr a pénztelen falvakra mutogat

A szakember szerint minden visszamaradt tocsogót, egybefüggő vízterületet, bányatavakat, természetes és mesterséges vizeket az utolsó két évben feltérképeztek, „ellenőriztük ezeket kezelés után, és azt tapasztaltuk, hogy nincs benne szúnyoglárva”. A nedves fűben kikelt szúnyogok ellen azonban csak kémiai eszközök segítenek, „erre rövid időn belül meg is rendeljük a földi kémiai gyérítést, hatékonyságát pedig ellenőrizzük”.

„Győr költségvetése megengedi, hogy biológiai és földi kémiai védekezést folytassunk, viszont a környező településeknek nincs pénzügyi lehetőségük, és szakember hiányában olyan vállalkozójuk, aki el tudná végezni a biológiai gyérítést. A környező falvakban kikelt szúnyogokat egy viharos szél könnyen behozhatja olyan területekre, amit legyérítettünk. Ismerjük az itteni szúnyoglárvák méretét, fajtáját, s ha ettől eltérő, nagy mennyiségű fajt találunk onnan nem messze a győri részen, akkor joggal feltételezhetjük, hogy nem nálunk kelt ki, hisz nincs a vízben lárva, tehát kívülről érkezett” – jelezte ezzel, mit gondol a legnagyobb győri szúnyogproblémának.

Győr felől is szokott fújni a szél

Mint mondta, a szomszédos Vámosszabadin, Kisbajcson, Nagybajcson, Véneken és Szőgyén is elindult a földi biológiai védekezés, így abból a régióból érezhetően kevesebb „szúnyogártalom” jelentkezett Győr területén. Ikrényt viszont példaként megemlítette.

„Megjegyezném, Győr felől is szokott fújni a szél, az pedig hozzánk repítheti a vérszívókat” – reagált Németh Tamás ikrényi polgármester. Úgy látja, az elmúlt napokban valóban náluk is csípősebb lett a helyzet, ám mivel a katasztrófavédelem erre a hétre tervezi a gyérítést, így most még nem vetik be a melegködös földi gépüket a szúnyogok ellen. „Egy-két gyérítést nagy nehezen ki tudnánk gazdálkodni, de a Rába és Rábca folyó melletti területeken nem is permetezhetünk, márpedig a vérszívót vélhetően nem a faluból, hanem a part menti területekről viheti csak el a szél. A szakemberhiány viszont valós probléma nálunk is, hisz elvileg csak gázmester végzettséggel lehet ezt a feladatot elvégezni” – mondta.

Egy szúnyog: száz pete

Pintér Szabolcs szerint a szúnyogokat mi magunk is szaporítjuk otthonunkban: hordókban, visszahajtott fóliasátrakban, kint maradt autógumiban. „Amiben egy deciliter víz is megmarad, abból képesek kikelni a szúnyogok. Egy vérszívó szúnyog száz petét lerak, mely egy hét múlva kikel. Tízezer győri hordó és a vízforgatás nélküli kerti tavak összesen adnak akkora vízfelületet, mint a Rába folyó árterében visszamaradott vizek – ott most egyetlen szúnyoglárva sincs, miközben egy hordóból több ezer szúnyog is kikelhet. Ezért fontos a közös védekezés – ezzel nem a szolgáltató felelősségét szeretnénk áthárítani.”

Pár nap alatt megháromszorozódott a szúnyogirtó szerek iránti kereslet – mondták az egyik győri mezőgazdasági áruházban. Nimsz Ferenc, a Rábca áruház igazgatója szerint két hete kezdődött a roham, és aztán azonnal robbant a kereslet: főleg a sprayket, a kültéri füstülő spirálokat és a testre kenhető, fújható riasztókat veszik.

Ha valaki eleget óhajt tenni a győri polgármester kérésének, akkor olyan tablettát érdemes beszereznie, ami a pangó vizekben feloldódik, és egyébként az öntözésre összegyűjtött csapadékban sem okoz kárt – mondja Nimsz Ferenc. A 10 tablettát 500–600 forintért árulják, és ez 1500 literre elég. Ha pedig már az áraknál tartunk: 900–1000 Ft a beltéri szúnyogirtó spray, míg a testre fújhatók közt akad, ami 800-ba, de van, ami 1900 forintba kerül. A füstölő spirálok ára 850–1000 Ft, a beltéri – konnektorba dugható –, lapkás készülék 2110–2500 Ft. Vannak gyertyák és fáklyák is, az utóbbiba önthető lámpaolajat 1200–2300 forintért árulják.