Nagy győri szúnyoginvázió: Borkai annak idején bocsánatot kért, Dézsi most a Facebookon beleállt

2021. augusztus 6. – 15:08

Nagy győri szúnyoginvázió: Borkai annak idején bocsánatot kért, Dézsi most a Facebookon beleállt
Földi gyérítés – Fotó: Cséfalvay Attila / Telex
Cséfalvay Attila
Cséfalvay Attila
Győri tudósító
Sudár Ágnes
Sudár Ágnes
Győri tudósító
Laczó Balázs
Laczó Balázs
Győri tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

„Még szerencse, hogy a Covid nem szúnyogcsípéssel terjed, mert akkor már nem élnénk” – ez csak egy a végeláthatatlan kommentek közül, amelyek a győri polgármester Facebook-oldalán sorjáznak. A kisalföldi megyeszékhelyen ritkán van parázs hangulat a szúnyogok miatt, így amikor ez bekövetkezik, az egész város erről beszél. Mint most. Mindenki kommentel és panaszkodik, és persze brüsszelezésből is jut egy jó adag.

„Ahogyan azt a szakemberek előre jelezték, a Dunán és mellékágain lezajlott árhullám, valamint az azt követő meleg és csapadékos időjárás miatt elszaporodtak a szúnyogok Győr területén. A populáció számának növekedését az elmúlt időszakban a lakosság is megérezte, annak ellenére, hogy a Győr-Szol Zrt. minden rendelkezésre álló eszközt bevetett a vérszívók ellen. A hét első felében légi úton juttattak ki biológiai szert, amely az áradás után visszamaradt vizes területeken nagy számban található lárvákat teljes egészében kiirtotta. Ennek ellenére a kisebb, nem kezelhető és gyepes területeken kifejlődött szúnyogok megjelentek a város teljes területén. A földi eljárásokkal folytatott gyérítést nehezítette a megélénkülő szél, a tervezett irtást nem mindenhol tudták elvégezni a szakemberek. Emellett a szél a környező településekről is jelentős számban hoz be szúnyogokat a városba.”

A városi közszolgáltató cég (Győr-Szol) az önkormányzati újságban Intenzív harc a nagyszámú vérszívó ellen címmel adott ki közleményt múlt hét végén, egyben jelezte, hogy minden lehetséges eszközzel beszáll a küzdelembe. Ekkor azonban már késő volt.

Szőnyegbombázás után most ködösítenek

Július utolsó napjaiban már érezhették a győriek, hogy a helyzet rendkívüli. Megszokták, hogy alig van szúnyog a városban. Borkai Zsolt volt fideszes polgármester regnálása jelentett fordulópontot, lassan tizenöt éve pénzt, paripát, fegyvert nem sajnál az önkormányzat, hogy ne legyen szúnyog.

Egy alkalom volt csupán, amikor homokszem került a gépezetbe, az legalább akkora felháborodás-cunamit indított el, mint a mostani helyzet. Hét éve, 2014 nyarán nagyobb esőzéseket követően a Győr-Szol felelőse nem rendelt el soron kívüli irtást, így néhány napon belül berobbant a szúnyoginvázió. Az országos sajtót is megjárta akkor az a felvétel, amely egy fiatalember hátát mutatta 27 vöröslő szúnyogcsípéssel. Borkai akkor rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze; vizsgálatot indítottak a közszolgáltató cégnél, bocsánatot kértek, irtottak. A szúnyogok pedig eltűntek.

Egy fontos különbség azonban van a mostani és az akkori helyzet között: 2014-ben légi-kémiai irtással „szőnyegbombázták” a vérszívókat, most viszont ezt már így nem lehet végezni, földi irtásra úgynevezett ködösítéses technikával van csak lehetőség.

„Sok hülye brüsszeli bürokrata”

A tavaly óta érvényben lévő EU-rendelet paragrafusait ki így, ki úgy olvassa most Győrben, a kommentelők egy része mostanra viszont „képzett biológussá” vált. Dézsi Csaba András polgármester a légi irtás tiltását mondja elsőként – az árvíz és Győr négy folyóját is említve persze –, ezért van most az invázió. A városvezető jelenleg szabadságát tölti, külföldön tartózkodik, de a hétvégén még bőszen válaszolgatott a Facebook-profiljára százával érkező hozzászólásokra.

Az árvíz, ami helyzetbe hozta a szúnyogokat – Fotó: Cséfalvay Attila / Telex
Az árvíz, ami helyzetbe hozta a szúnyogokat – Fotó: Cséfalvay Attila / Telex

Valaki ezt írta: „Az EU okkal tiltotta be a légi permetezést, mert az még jellemzően világosban, a méhek aktív időszakában történt. Az elsodródásról nem is beszélve. A célzott biológiai irtást kell megtanulni, és hatékonyabb lesz, mint a totális légi.”

Dézsi Csaba András ezt válaszolta: „Ez így van. Tanuljuk. Sajnos ez is a Coviddal jött a nyakunkba. De meg fogjuk tanulni. Hajrá, EU! Olyan, mint egy akadályverseny, sok hülye brüsszeli bürokratával. Az uborka görbületére is figyelni fogunk! Most ezek a legfontosabbak!”

A városban végül szerdán megkezdték a szúnyogok levegőből való gyérítését.

Az ember, aki személyesen ismeri a szúnyogokat

A brüsszelezés mellett körvonalazódott azért a lényeg, hogy Győr valamennyi városrészében elviselhetetlen a helyzet. Van, aki azt írta, „kint az udvaron, harminckét fokban is megesznek a szúnyogok”. Többen azt is feszegették, nem az történt-e, mint hét éve, hogy sokáig vártak az áradást követően. A Győr-Szol munkatársai július 22-én takarítottak az árvíz után (ezt is közleményben adták hírül), az első kémiai szúnyoggyérítésre július 26-án került sor, előtte biológiai irtást végeztek. Az invázió július 29-én kezdődött.

Vasárnap jött el a pillanat, amikor Dézsi Csaba András szakértőt nevezett meg, akihez a kérdéseket el lehet juttatni. Kétszáznál is több kérdést kapott Pintér Szabolcs, akit úgy harangoztak be, hogy „személyesen ismeri a szúnyogokat”. Ő hivatalosan a Győr-Szol Zrt. városüzemeltetési ügyintézője, és a kérdésözönre élő videóban válaszolt vasárnap este.

Győr a pénztelen falvakra mutogat

A szakember szerint minden visszamaradt tocsogót, egybefüggő vízterületet, bányatavakat, természetes és mesterséges vizeket az utolsó két évben feltérképeztek, „ellenőriztük ezeket kezelés után, és azt tapasztaltuk, hogy nincs benne szúnyoglárva”. A nedves fűben kikelt szúnyogok ellen azonban csak kémiai eszközök segítenek, „erre rövid időn belül meg is rendeljük a földi kémiai gyérítést, hatékonyságát pedig ellenőrizzük”.

„Győr költségvetése megengedi, hogy biológiai és földi kémiai védekezést folytassunk, viszont a környező településeknek nincs pénzügyi lehetőségük, és szakember hiányában olyan vállalkozójuk, aki el tudná végezni a biológiai gyérítést. A környező falvakban kikelt szúnyogokat egy viharos szél könnyen behozhatja olyan területekre, amit legyérítettünk. Ismerjük az itteni szúnyoglárvák méretét, fajtáját, s ha ettől eltérő, nagy mennyiségű fajt találunk onnan nem messze a győri részen, akkor joggal feltételezhetjük, hogy nem nálunk kelt ki, hisz nincs a vízben lárva, tehát kívülről érkezett” – jelezte ezzel, mit gondol a legnagyobb győri szúnyogproblémának.

Győr felől is szokott fújni a szél

Mint mondta, a szomszédos Vámosszabadin, Kisbajcson, Nagybajcson, Véneken és Szőgyén is elindult a földi biológiai védekezés, így abból a régióból érezhetően kevesebb „szúnyogártalom” jelentkezett Győr területén. Ikrényt viszont példaként megemlítette.

„Megjegyezném, Győr felől is szokott fújni a szél, az pedig hozzánk repítheti a vérszívókat” – reagált Németh Tamás ikrényi polgármester. Úgy látja, az elmúlt napokban valóban náluk is csípősebb lett a helyzet, ám mivel a katasztrófavédelem erre a hétre tervezi a gyérítést, így most még nem vetik be a melegködös földi gépüket a szúnyogok ellen. „Egy-két gyérítést nagy nehezen ki tudnánk gazdálkodni, de a Rába és Rábca folyó melletti területeken nem is permetezhetünk, márpedig a vérszívót vélhetően nem a faluból, hanem a part menti területekről viheti csak el a szél. A szakemberhiány viszont valós probléma nálunk is, hisz elvileg csak gázmester végzettséggel lehet ezt a feladatot elvégezni” – mondta.

Egy szúnyog: száz pete

Pintér Szabolcs szerint a szúnyogokat mi magunk is szaporítjuk otthonunkban: hordókban, visszahajtott fóliasátrakban, kint maradt autógumiban. „Amiben egy deciliter víz is megmarad, abból képesek kikelni a szúnyogok. Egy vérszívó szúnyog száz petét lerak, mely egy hét múlva kikel. Tízezer győri hordó és a vízforgatás nélküli kerti tavak összesen adnak akkora vízfelületet, mint a Rába folyó árterében visszamaradott vizek – ott most egyetlen szúnyoglárva sincs, miközben egy hordóból több ezer szúnyog is kikelhet. Ezért fontos a közös védekezés – ezzel nem a szolgáltató felelősségét szeretnénk áthárítani.”

Nimsz Ferenc a győri, mezőgazdasági Rábca áruház igazgatója – Fotó: Laczó Balázs / Telex
Nimsz Ferenc a győri, mezőgazdasági Rábca áruház igazgatója – Fotó: Laczó Balázs / Telex

Pár nap alatt megháromszorozódott a szúnyogirtó szerek iránti kereslet – mondták az egyik győri mezőgazdasági áruházban. Nimsz Ferenc, a Rábca áruház igazgatója szerint két hete kezdődött a roham, és aztán azonnal robbant a kereslet: főleg a sprayket, a kültéri füstülő spirálokat és a testre kenhető, fújható riasztókat veszik.

Ha valaki eleget óhajt tenni a győri polgármester kérésének, akkor olyan tablettát érdemes beszereznie, ami a pangó vizekben feloldódik, és egyébként az öntözésre összegyűjtött csapadékban sem okoz kárt – mondja Nimsz Ferenc. A 10 tablettát 500–600 forintért árulják, és ez 1500 literre elég. Ha pedig már az áraknál tartunk: 900–1000 Ft a beltéri szúnyogirtó spray, míg a testre fújhatók közt akad, ami 800-ba, de van, ami 1900 forintba kerül. A füstölő spirálok ára 850–1000 Ft, a beltéri – konnektorba dugható –, lapkás készülék 2110–2500 Ft. Vannak gyertyák és fáklyák is, az utóbbiba önthető lámpaolajat 1200–2300 forintért árulják.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!