„Közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik” – egyetlen mondatot ismételget a kormány a Fudanról a parlamentben is

2021. június 07. – 13:42

frissítve

„Közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik” – egyetlen mondatot ismételget a kormány a Fudanról a parlamentben is
A plenáris ülésen a képviselők az elhunyt Dornbach Alajosra, az Országgyűlés korábbi alelnökére emlékeznek 2021. június 7-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Az Országgyűlés hétfői ülése már előre mozgalmasnak ígérkezett – noha lehetett rá számítani, hogy a miniszterelnök nem lesz jelen –, mert a nagy parlamenti perpatvarok két rendszeres szereplője, Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc Facebook-oldalán jelezte, hogy fel fog szólalni napirend előtt. Jakab azt lengette be, hogy ha be fog jönni a parlamenti főellenségének számító Kövér László, akkor „olyat fog neki mondani, amit még soha”. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője erre reagálva szintén Facebookon azt írta, „Gyurcsány jobbikos betanított munkása keveri a keményet a primitívvel, a politikai vádakat a személyes sértegetéssel, az előadni kívánt bohócműsora pedig már roppant unalmas és szánalmas”, ezért „a kormánypárti frakciók tagjai távolmaradásukkal szeretnének elmondani Jakab Péternek mindent, amit róla gondolnak”, majd visszamennek a terembe.

A napirend az elhunyt Dornbach Alajos volt országgyűlési képviselő (SZDSZ) előtti tisztelgéssel kezdődött, aztán a napirend előtti felszólalásokkal folytatódott, majd az interpellációk és az azonnali kérdések következtek (a közvetítésben előre vettük az idősorrendben utoljára jövő kérdéseket).

Azonnali kérdések

Jakab Péter és Szilágyi György Orbán Viktornak akart kérdést feltenni, de ő nem volt benn, így csak Varga Mihály válaszolhatott volna miniszterelnök-helyettesi minőségben, de ezt nem fogadták el, így a kérdés el sem hangzott. (Ugyanígy tett később Csárdi Antal is.) Ezután Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) kérdezett arról, hogy igénybe lehet-e majd venni magyarországi szálláshelyeket védettségi igazolvány nélkül, de negatív PCR-teszttel, ahogy Horvátországban. Schanda Tamás válaszában erre egyáltalán nem válaszolt, helyette a magyar oltási programot és a Kisfaludy turisztikai támogatási programot méltatta. A Jobbik képviselője szerint ennek vadkempingezés lesz az eredménye, vagy az, hogy Balaton helyett az Adriára mennek az magyarok. Schanda erre közölte azt az alapelvet, hogy amint a járványhelyzet engedi, minél gyorsabban szereték feloldani a korlátozásokat.

Szakács László (MSZP) Palkovics László minisztert kérdezte, de helyette is Schanda válaszolt. Szakács a menet közben átkozottul megdráguló hazai beruházásokról beszélt (pl. Komló esetében), amelyekben közben csökken a műszaki tartalom – ez így rendben van-e, vetette fel. Az államtitkár szerint összekeverik őt Komló polgármesterével, de mint mondta, ha 15%-nál nagyobb egy drágulás, megnézetik szakértővel, és csak ha indokolt, akkor támogatják. Reméli továbbá, hogy Szakács nem akar egy „virtigli baloldali, beruházásellenes politikát folytatni”. Varju László következett, Orbántól szeretett volna kérdezni, Varga Mihályt kapta, amit el is fogadott. Matolcsy György egy kormánykritikus megnyilvánulásáról kérdezett a DK-s politikus, a jegybank elnöke nemrég több olyan dolgot is felemlegetett, ami elmaradt az elmúlt évtizedben (pl. egészségügy, oktatás megújítása). Mekkora felelősség terheli ezekért a kormányt, érdeklődtt Varju. A pénzügyminiszternek a kérdést hallgatva a „Nicsak, ki beszél” című filmcím jutott eszébe, és a Gyurcsány-kormány időszakát nevezte elvesztegetett évtizednek, és az elmúlt évek eredményeit sorolta (adósságsökkentés, GDP-növekedés, stb.).

Varga Mihály – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Varga Mihály – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Hohn Krisztina (LMP) azt firtatta, kapnak-e egységesen NEAK-finanszírozást azok a szolgáltatók, amelyek állami feladatokat vettek át, és most nem tudják kigazdálkodni a megemelt orvosbéreket. Rétvári Bence szerint nem lenne vállalható többlettámogatást adni magánszolgáltatóknak, a beteggyógyítás költségeiből kell kiindulni. Hohn szerint ezek a szolgáltatók nem kivételezést kérnek, de jelenleg nem kapnak olyan anyagi lehetőséget, plusz juttatást, amit az egyházi és állami intézmények. Rétvári szerint üdvözölni kellene azt a tendenciát, hogy visszafelé mennek az orvosok a magánszférából az állami felé.

Tordai Bence Orbán Viktort kérdezte Gulyás Gergely vasárnapi nyilatkozatának témájában: miért mondta azt Gulyás, hogy nem létezik jelen formájában közéleti vitára alkalmas formában a Fudan-ügy, miközben be van nyújtva egy törvényjavaslat a témában, és miért mondta, hogy nincsenek tervek, miközben ők már kettőt is láttak? Érdeklődött, ha a Fudanról lehet, lesz-e a népszavazás pl. Paksról vagy a Budapest-Belgrád vasútról.

Varga Mihály válaszolt a miniszterelnök helyett, de felszólalásában csak szó szerint elismételte a miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi szavait.

Tordai arról is érdeklődött, kíván-e tenni valamit a kormány abban az ügyben, hogy a kínai nagykövetség megtámadta Karácsony Gergelyt egy közleményben. Varga viszontválaszában ismételten azt mondta, hogy a történet most még nem alkalmas közéleti vitára, de

reméli, hogy abban azért egyet tudnak érteni, hogy nem tesz jót Kína és Magyarország együttműködésének ez az ügy. Szerinte olyan ügyeket kéne a parlament falai közé hozni, amelyek viszont segítik az együttműködést.

A jobbikos Kálló Gergely Gulyás Gergelyt kérdezte a dunaújvárosi különleges gazdasági övezetről, amellyel szerinte csak Székesfehérvárra szeretnék csoportosítani az adót. Kárpótolják-e a várost a kieső bevéelért, érdeklődött. Orbán Balázs államtitkár válaszolt, aki azt mondta, Kálló félrevezeti az állampolgárokat, miközben Fejér megyében „nagyon komoly fejlesztések zajlanak”, és ezek a Fejér megyei embereket fogják szolgálni, különben is, Dunaújváros pénzügyi helyzete stabil. Szabó Sándor (MSZP) azt kérdezte, mire számíthatnak az egészségügyi és szociális dolgozók azért cserébe, hogy helytálltak a koronavírus-válsághelyzetben (plusz szabadság, 500 ezres pénzjutalom a szociális ágazatban is?). Szerinte az egészségügyi dolgozók attól tartanak, hogy a jelentős szakemberhiánnyal működő magyar egészségügyben nem tudnának plusz napokat kivenni akkor sem, ha kapnának. Rétvári Bence köszönetet mondott az érintett dolgozóknak, kiemelte, szerinte nincs más kormány a világon, ahol megduplázták az orvosbéreket a járvány alatt. A későbbiekben fogják kidolgozni, hogyan lehet a pihenési időt is biztosítani az egészségügyi dolgozóknak, tette hozzá.

Fudan és az állami szféra bérei

Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője még a napirend előtt a Fudan egyetem tervezett budapesti kampuszáról, és a Fudan elleni tüntetésről beszélt. A fideszeseket öregedő despotának nevezte, akik a 30 évvel ezelőtti kiállásukhoz képest (amikor a Tienanmen téri események kapcsán tüntettek akkor fiatal fideszesek) most udvarolnak Kínának. Burány vicceskedve kínaizott egy vaskosat, szerinte az a gond a tervezett kampusszal, hogy

a kínai termékek többségével ellentétben „nem pici és nem ócó”.

Azt is mondta, hogy a Fidesz részben meghátrálni látszik az ügyben, de egyelőre itt is csak összevissza beszélt Gulyás Gergely hétvégi interjújában.

Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Schanda Tamás szerint furcsa, hogy Burány, aki a politikai pályáját az MSZMP-ben kezdte, a kormányt kommunistázza, a szombati ellenzéki tüntetés pedig a hisztériakeltés kategóriájába tartozik. 2022 második felében lehet majd érdemben döntést hozni a Fudanról, ha már megtörtént a tervezés, mondta az ITM államtitkára, aki szerint az ellenzéknek inkább a tárgyalóasztalnál kellene segítenie a fejlesztés terveinek kialakítását. Elismételte Gulyás korábbi nyilatkozatát is, miszerint a Fudanról lehet majd népszavazást tartani.

Ungár Péter a szociális dolgozók bérhelyzetével nyitotta a felszólalását, bejegyzéseket olvasott fel egy Facebook-csoportból, ahol 20-30 év munkaviszonnyal dolgozók 200-230 ezres nettó fizetésekről számoltak be. Azért hozta ezt fel az LMP képviselője, mert több mint 500 milliárd forintot költene a Fudanra a kormány, miközben ebből a pénzből az összes beígért állami szektoros béremelést végre lehetne hajtani, miközben azt mondják, ezekre nincs pénz.

Ungár neoliberálisnak nevezte a Fidesz-kormányt, akinek nem számítanak az államnak dolgozók, cserben hagyta őket azzal, hogy a legutolsó átfogó és jelentős béremelés a Medgyessy-kormány száznapos programja idején volt.

Az LMP által támogatott miniszterelnök, Karácsony Gergely nagyszabású béremelést szeretne végrehajtani az állami szektorban az ország lehetőségeihez mérten, közölte.

Ungárnak Rétvári Bence, az EMMI államtitkára válaszolt, az MSZP-kormányok előző válság idején hozott megszorító intézkedéseit hozta fel, amikor pénzt vettek el az állami szférában dolgozóktól. Az LMP most velük szövetkezik, ezért velük kellene beszélnie Ungárnak Rétvári szerint, hogy a szociális dolgozókat meg kéne becsülni. Az államtitkár azt mondta, egyetért, hogy többet kellene keresnie az állami szférában dolgozóknak, de mint mondta, 2010 óta 158 százalékkal emelkedett a nettó bérük.

Elmúlt x év

Gyurcsány Ferenc következett, aki szerint a kormánytöbbség nem hajlandó beszélni a jövőről, hétről hétre azzal jönnek, hogy a kormányzásukat megelőző 8 évben mi történt, és „ezzel a haza nem fog előre menni”. A DK elnöke azt mondta, kíméletlen, erőszakos háborút folytat a Fidesz az ország másik fele ellen jövőtervezés helyett, és ez hideg polgárháborúhoz vezethet. Gyurcsány szerint a kormány nem költ eleget egészségügyre és oktatásra, az ő kormányának „progresszív reformjait” pedig megakadályozta. Dömötör Csaba államtitkár válaszolt,

szerinte az ellenzék az erőszakos valójában, újságírókat tiltanának el a foglalkozásuktól, betörnek szerkesztőségekbe, a parlamentben kiabálnak, füstgránátot dobálnak rendőrökre, „tanácsköztársasági stílusú” fenyegetéseket fogalmaznak meg.

Arról is beszélt, hogy 1700 milliárd forinttal többet költ a mostani kormány egészségügyre, Gyurcsányék viszont privatizálták volna az egészségügyet, vizitdíjat akarak bevezetni.

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó az egészségügy helyzetét tematizálta, szerinte az egészségügyi rendszer borzasztó állapota miatt haltak meg 30 ezren a koronavírus-járványban, és a rákos halálozások világranglistáját is emiatt vezeti Magyarország. Kifogásolta, hogy a Fidesz lassan 12 év kormányzás után még elmúltnyolcévezik, és hogy nem hozzák nyilvánosságra az egészségügy állapotáról szóló elemzéseket. Rétvári Bence válasza szerint az ellenzék azért nem foglalkozik a múlttal, mert a céljuk 70 éve „a múltat végképp eltörölni” (idézet az Internacionáléból), és kiemelte, hogy a WHO megdicsérte a magyarországi járvány elleni védekezést. Mint mondta, nem voltak olyan súlyos állapotok Magyarországon, mint pl. Olaszországban és Spanyolországban, mindenkit el tudtak látni a kórházakban, pedig az ellenzék végig csak hátráltatta a védekezést.

Gyurcsány Ferenc – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Gyurcsány Ferenc – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Tolvajozás, gyurcsányozás, Trianon

Jakab Péter felszólalása előtt Kövér László felhívta a figyelmet, hogy ha Jakab „ismételten, tudatosan átlépi a határokat”, akkor alkalmazni fogja ellene a megszokott szankciókat. Jakab azzal kezdte, hogy Kövér ma remekül néz ki, de ha ma sem mondhatja el az igazságot a parlament falain belül, akkor kívül fogja elmondani, hiszen „az embereknek joga van tudni, hogy kik tették tönkre ezt az országot”. Azt mondta, hogy már a fideszes Alkotmánybíróság is kimondta, hogy alkotmányellenesen szavazta meg a fideszes többség a munka törvénykönyvének módosítását 2018-ban. Ehhez képest Jakab szerint a jövő évi költségvetés alapján „még több pénzt akarnak lehúzni a lakosságról”, és közben még az infláció is magas. A Jobbik elnöke szerint fizetéssel kellene megbecsülni az emberek munkáját, nem szavakkal, és a járvány alatt nyújtott támogatásokat kevesellte.

„Igazi uzsorások maguk”, mondta hozzátéve, hogy csak szöveg Varga Judit igazságügyi miniszter nyilatkozata, hogy 2030-ra Európa egyik legjobban élő országa leszünk – szerinte ez csak akkor történhet meg, ha a Fidesz eltűnik, és „megfizet az ellopott dolgokért”.

Dömötör Csaba reakciójában arról beszélt, hogy a melósok most jobban élnek, mint korábban, több lett a támogatás és alacsonyabbak az adók a Fidesz-kormány alatt, illetve a minimálbért is megemelték. Szerinte rendkívül méltatlan, „gyűlöletserkentő provokátor” szerepet osztott Jakabra Gyurcsány Ferenc. Jakab szerinte elképesztő dolgokat mond a vidékiekről, lenézi őket amikor beszélgetős műsorokban arról beszél, hogy a vidéki emberek nem olvasnak olyan mélyen utána a pártok programjainak.

Dömötör szerint Jakab még Rákosi Mátyással is szerepelne pár listás helyért cserébe egy választási plakáton,

„mindent megtagadott, amiért létrehoztak egy nemzeti pártot, hogy az ország legjobban fizetett provokátora legyen”, leült a tárgyalóasztalhoz a tolvajokkal, privatizálókkal. Így a tolvaj témában születő kérdéseit inkább címezze „új főnökéhez”, Gyurcsányhoz. Dömötör felszólalása alatt a jobbikosok végig bekiabáltak, de Kövér nem szakította félbe emiatt az államtitkárt, mint végül megjegyezte, azért, hogy látszódjon, hogyan viselkedik az ellenzék az Országgyűlésben.

Ezután még Rétvári Bence gyurcsányozott hosszasan, idézve az ellenzéki összefogást alkotó pártok korábbi nyilatkozatait, amelyekben még egymást szidták ezek a politikai erők. Utolsóként Zsigmond Barna Pál fideszes képviselő a három nappal ezelőtti Trianon-évforduló kapcsán beszélt a nemzeti tragédiáról, a Fidesz-kormány alatt létrejött egységről a hatron túli magyarokkal, és arról, hogy szerinte az ellenzék továbbra is éket ver a külhoni és magyarországi magyarok közé. Erre Orbán Balázs államtitkár válaszolt még, aki szintén trianoni békeszerződésről és a nemzetegyesítő politikáról beszélt főként, „a valódi határok sokszor nem ott vannak, ahol az útleveleket elkérik”, szerinte mi magyarok, az elmúlt évtized politikája a bizonyíték a közösség szétsugárzására és arra, hogy a határok össze is tudnak minket kötni. Arató Gergely (DK) közben szeretett volna még „személyes érintettség okán” megszólalni, de Kövér nem látott erre okot, így automatikusan nem adott szót, Arató pedig nem kívánta megszavaztatni, hogy hozzászólhat-e.

Meddő (és) korrupciós kérdezz-felelek

Ezután interpellációk következtek, Csányi Tamás (Jobbik) a korrupció kérdését feszegette Lánczi András örökbecsű mondását indézve fel újra („amit önök korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája”), és megnevezett néhány fideszest, akik ellen büntetőeljárás folyik (Mengyi Roland, Boldog István). Válaszában Völner Pál (Fidesz) arról beszélt, hogy az ő oldalukon mindig megvan a következménye annak, ha valaki letér a helyes útról, („Magyarország jogállam”), ellentétben az ellenzéki pártokkal. Szerinte az ellenzék Dante poklának 9. bugyrába tartozik (az árulók köre). Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a meddőségi kezelések rendszerét érintő javaslatról (az ágazat államosításáról) nyújtott be interpellációt az EMMI-nek, nem értette, miért nem a családokért felelős miniszter adta be a módosítást, és hogy mire a nagy sietség, vajon tényleg segíti-e a meddő nők ügyét ez az átalakítás. Zsigó Róbert (Fidesz) válaszképp elmondta, 2020 februárjától átalakult, közel száz százalékossá vált az állami finanszírozás a meddőségi kezelésben, de szükségessé vált az egységes eljárásrend kialakítása, betartatása is. Zsigó adatokat is idézett, eszerint nőtt a beültetések száma a korábbi évekhez képest tavaly. Bangóné reakciója szerint a KSH nem tesz eleget a törvényi kötelezettségének, 2014 óta nem teszi közzé a reprodukciós kezelések révén születő gyerekek számát, és továbbra sem látja, miért lesz hasznos az utolsó magánklinikák állami kézbe vétele.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Demeter Márta (LMP) interpellációjában azt firtatta, rendben van-e a kormány szerint, hogy a rendvédelmi dolgozók kétharmada pályamódosítást fontolgat egy felmérés szerint, és a Honvédség elszipkázza a belügyi szervek állományát, mert utóbbiakban rosszabbak a körülmények. Kontrát Károly fideszes belügyi államtitkár szerint a Demeter által hivatkozott felmérés nem hiteles, az ellenzék folyton csúsztat – közlése szerint 85%-kal több a jelentkező a rendőrségi testületbe, mint ahányan levették az egyenruhát. 2010 óta javuló bűnügyi statisztikákat idézett, beszélt az életpályaprogramról és a különféle Fidesz által bevezetett juttatásokról, amelyek révén szerinte jobban él az állomány. Demeter szerint a parlamentben hazudhatnak, de az állománynak nem tudnak hazudni, ők érzik a bőrükön a hiányt, és kérte, hogy szavazzák meg a költségvetési módosítóját a témában.

Vadászok, kövek

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez címzett kérdést a Hungexpo felújításáról és visszabérléséről az állam által (mivel egy francia cégnek van tartósan bérbe adva). A képviselő a vadászati világkiállítás költségeinek elszállását emlegette (múlt héten 6 milliárdot csaptak hozzá), szerinte az adófizetők erre ráfizetnek. Megkérdezte, mennyi a határ, hogy szerintük mitől lenne rentábilis a beruházás, és nem lenne-e olcsóbb lemondani az egészet? Schanda Tamás válaszolt, szerinte Kocsis-Cake nem mond igazat, 99 százalék hazugság és 1 százalék bohóckodás, amit csinál, és sokadjára sem érti a számokat. Schanda azt mondta, 17 milliárd az összköltség, ebben már benne van a Kocsis-Cake által emlegetett 6 milliárd is, nem új ez a tétel. A Hungexpo felújításának összeköltségét (55 milliárd) nem ide sorolják, ez későbbiekben is fontos helyszín lesz (pl. az Eucharisztikus világkongresszuson, de későbbi konferenciákon is). Schanda szerint a párbeszédes képviselő hozzászólása szembe ment mindenkivel, aki a turizmusból él Budapesten.

Kocsis-Cake szerint nemrég még csak 10 milliárdosra mondták a kiállítást, most viszont már 17 milliárd az összköltsége.

Dudás Róbert (Jobbik) a kőszállító autókról, a kőszállítás vasútra tereléséről szólfel Heves megyében. Szakmai oldalról közelített elmondása szerint, ő már évek óta viszi ezt az ügyet, és eddig nem foglalkozott vele a Fidesz, most viszont megörült, hogy benyújtottak egy vonatkozó javaslatot, amit támogatni fog, mondta. De benyújtott hozzá egy javasalatot is, amely szerint több szakaszon is valósuljon meg a vasúti szállítás, azt kérdezte, ezt támogatják-e. Schanda Tamás azt mondta, az említett részen a vasútvonalat a Gyurcsány-kormény zárta be, ugyanakkor Dudás le van maradva, mert a javaslat gazdája (Horváth László) pénteken már benyújtott egy módosítást. Dudás replikázott: az interellációt már szerdán le kellett adni, és továbbra sem tudni, hogy Recsk és Kisterenye között is megvalósul-e a vasúti kőszállítás. Bana Tibor (független, korábban jobbikos képviselő) később a Vas megyei utak ügyében szólalt fel, szerinte ezen a téren nincs elég állami fejlesztés, Orbán Viktor korábbi ígéretével szemben továbbra sincs autópálya a térségben, a most épülő országút pedig fizetős lesz. Neki is Schanda válaszolt, szerinte fontos a kormánynak a Vas megyei emberek közlekedése, hosszan sorolta az éppen épülő autóutakat (tehát nem autópályákat).

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!