Új Bubi: ilyen áron a hülyének is megéri

2021. június 04. – 17:46

frissítve

Új Bubi: ilyen áron a hülyének is megéri
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Fél év szünet után új, ráncfelvarrt biciklikkel, friss rendszerrel újraindult a Mol Bubi közbringarendszer Budapesten. Az új rendszernek természetesen vannak problémái, de annyira olcsó a használata, hogy mindent el lehet felejteni neki. A Telex munkatársai egy hétig tesztelték az új Bubit.

Kezdjük azzal, hogy ilyen Európában, de valószínüleg a világon nincs (kivéve Bécsben), hogy havi 1,5 euróért, félóránként 10 másodperces megszakításokkal korlátlan használatra kapna valaki egy jól felszerelt, használható biciklit. Ha korábban az volt a baja, hogy nehézkesen, brutál kaucióval lehetett használni a Bubit, akkor most kijelenthető, hogy a BKK szinte átlendült a ló (drótszamár) másik oldalára, és olyan egyszerű és olcsó szolgáltatást kínál, hogy csoda lenne, ha nem válna hiánycikké egy hónapon belül a Bubi bicikli.

A BKK tavaly szánta rá magát a Bubi-rendszer megújítására, a 2014-ben indult szolgáltatás ugyanis az utolsó években igencsak elfáradt és népszerűtlenné vált, a körülményes bérlési rendszer, a nehéz kerékpár és a gyorsan a Bubi fejére növő konkurencia (Donkey, Lime) következtében. Az új rendszerről idén márciusban lehetett megtudni az első fontosabb információkat, elkészültek az első áttervezett biciklik is a csepeli Csepel kerékpárgyárban.

Az átalakított rendszert, mint arról beszámoltunk, Karácsony Gergely főpolgármester saját ülepével adta át május 20-án. A Telex újságírói az elmúlt héten folyamatosan hajtották a közbringát, hogy megírhassák tapasztalataikat az új Bubiról.

Részemről a hihetetlen olcsóság mellett egy érzés uralt le mindent a Bubi használata közben: a mazsola-érzés. Aki közlekedett már Trabanttal vagy egyéb kiskocsival az utakon, tudja, hogy milyen, amikor a nagyobb autók folyamatosan tolják, gyűrik, előzik, mintha mindig útban lenne. Ez elsősorban nem is a menettulajdonságokból adódik, hanem inkább egyfajta autós attitűd, de pontosan ezt lehet érezni bubizás közben: a bringások többsége gyorsan maga mögött akar tudni.

Pedig a Bubi nem lassú. Jó, a csökkentett, de még mindig jelentős (21,4 kilós) súly miatt van egy könnyűpáncélos-érzet, de a kerékpár kifejezetten jól meghajtható. Személy szerint a három sebességből csak a legnagyobbat használtam (esetleg emelkedőn lejjebb váltottam), de kicsit beleállva villámgyorsan elértem a 18-20 km/órás kényelmesen tartható átlagos utazási sebességet. Direkt kipróbáltam, meddig lehet feltekerni a sebességet: normál, sík kerékpárúton a 35 km/óra simán elérhető, nekem a 38 km/óra volt a vége, amit el tudtam érni.

De a Bubit persze nem száguldásra tervezték. Az állítható, kényelmes nyeregben komfortosan eltekerhet a bringaúton az is, aki amúgy bizonytalanul biciklizik a városban. A váz kialakítása megkönnyíti a fel-leszállást, a kormány állása testhezálló, az egész bringának van egy stramm hátasló jellege. Méréseim szerint az első – az 500 forintos havidíjért mindig ingyenes – fél órában átlagosan 9 kilométeres utat lehet megtenni a városban, ami azért a legtöbb embernek belül van a belvárosi utazási rádiuszán.

Fotó: Huszti István / Telex

És miért írtam az elején, hogy korlátlan a használat? Mert az ingyen félóra vége felé elég egy dokkolóba betolni a biciklit, rácsattintani a lakatot, majd az applikáció QR-kód olvasójával újra felvenni. Az 5 másodperces művelet elvégzése után ugyanaz a bicikli újabb fél órára ingyenesen rendelkezésre áll, és folytatható a végtelenségig, ha akarjuk.

Aki azonban kicsúszik az ingyenes első fél órából, annak percenként 20 forintért kezd ketyegni az óra. Ez jellemzően nem fordul elő, viszont személyesen jól megjártam, amikor egy ismerős bringaszerelővel a kelleténél kicsit hosszabban gusztáltuk a nálam levő Bubit, az elszaladt 15 plusz percért (tehát összesen 45 percért) 300 forintot számolt fel a rendszer. A szerelő ismerős egyébként egyetlen komolyabb észrevételt tett: a Bubi első lámpája sötétben, oldalról nem nagyon észrevehető, a láthatóságot biztosító fényvisszaverő csík a kerék oldaláról pedig hamar le fog kopni.

Nekem inkább a bérlési rendszerrel akadt néhány problémám. Több esetben is előfordult, hogy az applikáción az office error vagy a kerékpár nem elérhető felirat tűnt fel. Lakatbajok is voltak, de erről majd a kollégák mesélnek lentebb. Részemről azonban ez eltörpül a használat pozitívumai mellett. Bár egész évben biciklivel járok (főleg Budapesten), a saját bringát valószínűleg a szögre akasztom. Jóval kényelmesebb, hogy a Bubival nem kell variálni, biztonsági őrökkel, házmesterrel perelni, hova köthetem le, nem kell attól tartani, hogy valaki levágja a lakatot, és elviszi az este folyamán. A Bubi a BKV-t is simán pótolja (a 10 kilométeres utazásokon belül), és hasonlítsuk csak össze a havi bérlet árát: nem mindegy, hogy 500 vagy 9500 forintot kell fizetni a havi bérletért.

Fehér János, telexes bubiteszter: Butáskodó okoslakat

Nem indult konfliktusmentesen a Bubival való első találkozásom. A városi mobilitásom rögtön ideges téblábolásba csapott, mert a Bubi nem eresztette önmagát. A telefonos app jó lassan beolvasta a QR-kódot, el is indult az időmérő, de az okosnak nevezett lakat butáskodott, egyszerűen nem oldott ki, és az értetlenségemet csak tetézte, hogy a bérlést be sem lehetett fejezni, pörgött tovább a számláló. A Kosztolányi Dezső téren rajtam kívül még vagy öten szerencsétlenkedtek ugyanúgy. Merészen hibabejelentésre szántam el magam, de hát a BKK-nak is labirintusszerű menürendszere van, csak az idegesítő várakoztató etűdöt hallgathattam öt percig, élő emberig nem jutottam. De nem is kellett, mintegy varázsütésre kipattant a lakat. Cirka 15 perc után végre enyém volt a neonzöld batár.

Nekem jöhetnek, hogy három kilóval könnyebb lett az új Bubi, általában feleakkora súlyú országútikkal járok, szóval nem volt egy aha élmény felülni rá. Az ülésmagasság könnyen beállítható, a pedálok is jó kialakításúak, kényelmes taposni őket. A nyereg nekem egy kicsit túl széles volt, végig keresni kellett rajta a helyemet. A vázgeometria sportos hajtást nem nagyon tesz lehetővé, igazi délceg tartású, nagy légellenállású városi biciklisták lehetünk a Bubi nyergében. A kormány talán pár centivel szélesebb lehetne, de a kormányfogantyúk teljesen rendben vannak.

Fotó: Huszti István / Telex

A súlya és az extra defektvédelmes gumik ellenére egész jól gurul a Bubi, ha egyszer lendületbe hozzuk. Az agyváltó jól szuperál, már szinte túl érzékeny is. A fokozatok nekem nem voltak a legtesthezállóbbak, az egyes fokozat szinte csak vad kalimpálásra jó, és ha már jobb sebességet érünk el, utána már a kettes is túl laza, a hármasban viszont szépen lehet haladni síkon. Persze azért jó ez az agyváltó a kocabringásoknak is a sok elindulás-megálláshoz a városban. Ha már ilyen laza áttétel is van, akkor hegymenetben is teszteltem a gépet, a Szüret utca közel 10 százalékos emelkedőjének vágtam neki. Az egyes fokozat itt már nem adta a pörgetést, ehelyett vadul recsegett a hajtómű, mint egy kiszuperált vonat. Lefelé jöhetett az igazi fékteszt. Fogni fog a fék, de olyan, mint amikor késik a felirat a filmen az eredeti hangsávhoz képest, a fékhatásig a kényelmesnél kicsit tovább kell várni. Azért így is biztonságosan le lehet stoppolni a farnehéz bicajjal.

A Bubival való második találkozásom már zökkentőmentes volt. Ugyanannál a dokkolóállomásnál tettem le, ahonnan felvettem. Majd újra kibéreltem a bringát, másodjára már pikk-pakk. Jó esetben csak valami ritka anomália miatt szívatott meg elsőre a Bubi.

Molnár Réka, telexes bubiteszter: Elmozgó ülések

A Bubi korábbi verziójához képest határozottan jobb lett az új Bubi: nem teljes kínszenvedés elindulni és menni vele, nem zörög, ráadásul nem átkoztam el magam a második perctől fogva azért, hogy miért nem tudtam inkább gyalog menni. Ettől még persze vannak az új Bubinak is problémái, az én biciklim ülése például rendszeresen elmozdult, de azt is egy kis idő megszokni, hogy sokkal kevésbé kanyarodik könnyen a bicikli eleje, mint ahogy azt általában kerékpároktól elvárnánk (legalábbis én biztosan).

Az abszolút kijelenthető, hogy a biciklik a szigorúan vett belváros felfedezésére tökéletesek – és azért csak a szigorúan vett belvároséra, mert az viszont fájdalom, hogy nincs Mol Bubi-dokk például egy olyan, a fővárosiak számára is jelentősen látogatott kültéri helyen, mint a Római-part. Az árát nézve (az ingyenes fél óra után) a percdíjakban számolt 20 forint/perc sem olyan borzasztó ár, kivéve akkor, ha az ember rosszul parkolja le a biciklit, vagy, ismétlem magam: kitekerne és leülne egyet kávézni a Rómain, de a percdíj ketyeg ott is tovább. Összességében viszont az új Mol Bubi az előző verziójához képest szuper lehetőséget kínál azoknak, akiknek nem elérhető opció a saját bicikli, vagy aki csak városnézésre jön Budapestre. Ja, és a markolatcsengő: az zseniális.

Bakró-Nagy Ferenc, telexes bubiteszter: Használható, csak kicsit rozoga

A telefonomon a rendszer nyelve angol, az applikáció ezt veszi figyelembe, megváltoztatni sem lehet csak egy almenü almenüjében eldugott helyen lehet magyarra. Ha a regisztráción átverekedte magát az ember, az app nagyjából rendben is van. A QR-kódos foglalás és lezárás tényleg pofonegyszerű, más módszerrel nem is próbálkoztam. A bringa is meglepően használható, ha a 24-ről 21 kilóra csökkentés ennyi javulást eredményezett, képzeljük el, milyen lehet egy ennél is jobban lecsupaszított, esetleg elektromos közbringán tekerni. A kezdeti közbringarendszerek ugyanis két irányba haladtak világszerte: vagy megszűntek, vagy követték a fejlődés könnyebb biciklikkel, elektromos rollerekkel, e-bringákkal kirakott útját. Ha ez a Bubi első lépése ezen az úton, akkor jó.

Fotó: Huszti István / Telex

A új Bubi 3 sebességéből kettő használható, a kettes a kis utcákon csalinkázásra, a hármas pedig viszonylag jó tempójú haladásra. Hogy az egyest mire szánták, nem tudom, talán tyúklépésben kirakatot nézni, vagy bepróbálkozni a Kiscelli utca emelkedőjével. A Kiscellin lefele emúgy elég bajban lennénk, a Bubi fékje mind az 5 általam kipróbált példányon kimondottan gyatra volt, ami ezek szerint nem csak beállítás kérdése, hanem konstrukciós kérdéseket is felvet.

De összességében is kicsit rozoga érzetet nyújtanak a biciklik, a nyeregcsövek már most teljesen karcosak, a műanyag elemek horpadtak, összhatásban nem azt mondanám, hogy pár hetes a rendszer, hanem hogy szervizautó nélkül lenyomtak velük egy Girót. Az új Bubi legfájóbb pontja a biciklik száma: a Mammut környékén lévő 5 állomásból 3-4 folyamatosan üres, a többiben is legfeljebb 1 bringa szomorkodik napközben. Ha a döbbenetesen kedvező díjszabás miatt tényleg eléri a célját, és tömegek kapnak rá a gyors ingyenutakra, még szomorúbb lesz majd a helyzet, amin pár tucat új bringa sem segít majd.

Kolozsi Ádám, telexes bubiteszter: A csengőhangtól kicsit én is megijedtem

Nekem összességében pozitív tapasztalataim vannak. Az appban voltak kisebb nehézségek (a regisztrációban kicsit el lehetett veszni, és a korábbi rendszer maradványaként megjelent egy 28 800 Ft-os költségről szóló, valójában már érvénytelen infó – korábban ennyi volt, azt hiszem, a kötelező letét, de most már nincs ilyen), de ezeket egy frissítéssel szerintem könnyen tudják majd orvosolni.

Magával a biciklivel nem volt semmilyen technikai problémám. Az új Bubi sem tartozik a könnyű biciklik közé, de egyáltalán nem olyan dög nehéz, mint a korábbi volt, és nagyjából még haladni is lehet vele. Gumik, fékek, az egy mozdulattal állítható ülés nálam mind rendben voltak, a csengő olyan hangos, hogy elsőre én is megijedtem tőle, de mások letrombitálására kifejezetten hatékony, az ára pedig, ha benne maradsz az ingyenes fél órában, majdhogynem vicces.

Mindennapi használatra szerintem azért nagyon öreguras, de alkalmanként jól jöhet két belvárosi helyszín között. Nézelődős-turistás biciklizgetésnél nem tudom, mennyire éri meg, hiszen vagy azt fixírozod, hogy mikor léped át a 30 percet és hol a legközelebbi dokkoló, vagy inkább érdemes kölcsönözni egy rendes bicót egy fél napra, és azzal menni is tudsz. A hálózatot a Duna és az Eurovelo-útvonal mentén érdemes lenne még bővíteni, hogy ki lehessen menni vele a Rómaira, a Népszigetre vagy dél felé egy bubis bármire.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!