Az ellenzéki együttműködés kudarcot vallott Egerben, és ez nem feltétlenül helyi sajátosság – erről beszélt a Telexnek Mirkóczki Ádám, Eger ellenzéki többséggel megválasztott polgármestere.
Nem mondható unalmasnak mostanában az egri közélet, kedden írtuk meg, hogy a helyi ellenzéki politikusokat tömörítő, a 2019-es önkormányzati választáson többséget szerzett – de azt azóta már elveszítő – Egységben a Városért Egyesületből (EVE) kizárta az elnökségéből a volt jobbikos polgármestert. Az ülésen jelenlévő tagok többsége „úgy ítélte meg, hogy az elmúlt hónapokban tett nyilatkozatai nincsenek összhangban az egyesület céljaival és értékrendjével. Konstruktív együttműködésére, az egyesület tagjaként, a továbbiakban is számítunk.”
Másnap aztán Mirkóczki kilépett a frakcióból, döntését azzal indokolta, hogy „az ellenzéki pártok különböző szereplői, még a város érdekében sem képesek kilépni a pártpolitikai logikából”. Majd hangsúlyozta: „Büszke vagyok arra, hogy legfőbb »bűnömként«️ az ellenzéki pártpolitizálás hiányát tudták nekem felróni, természetesen mindezt egy »autoriter, diktátor«️ szerepébe csomagolva” – írta, és hozzátette, Eger lakosait „továbbra is és kizárólag pártsemleges módon fogom képviselni, ahogy azt már a kampány kezdetén is deklaráltam és nyíltan hirdettem a választók felé”.
Szinte folyamatos viszály
Az egri polgármester és az ellenzéki politikusok közötti feszült viszony nem újkeletű, a törésvonalak megértéséhez érdemes megnézni, hogy mi történt az elmúlt időszakban. Mirkóczki márciusban a Magyar Hangnak adott interjúban azt mondta, nem tekinti magát az ellenzék részének, szerinte városvezetőként az a dolga, hogy partnerként viszonyuljon a Fidesz vezette kormányhoz, ha működtetni akarja a várost. Kritizálta, hogy egyesek önkormányzati székből országos politikát akarnak vinni.
Az ellenzéki összefogással vannak fenntartásai: „amíg ellenzéki oldalról olyanokat hallok, mint az Európai Egyesült Államok, vagy az alapjövedelem, meg a négynapos munkahét, hogy a genderről ne is beszéljek, ezektől megőrülök” – mondta korábban. Egykori pártja, a Jobbik kommunikációját prolinak tartja, a Momentumot pedig visszataszítónak.
2020 októberében otthagyta az egri önkormányzatban többséget adó EVE frakcióját egy LMP-s és egy momentumos képviselő, amivel formálisan Mirkóczki frakciója elveszítette többségét. A két politikus a polgármester vezetési stílusára hivatkozva lépett ki, azt mondták szintén a Magyar Hangnak, hogy Mirkóczki nem akar elfogadni semmiféle belső kontrollt, nem kíváncsi a sajátjától eltérő szempontokra, és éppen olyan vezérközpontú rendszert épít ki, mint amilyet a Fidesz tart fenn országosan.
Az ügyet a kormánypárti médiumok is felkarolták, a polgármester az eseményekről a Hírt Tv-nek is beszélt, Mirkóczki szerint azonban teljesen alaptalan azt állítani, hogy behódolt volna a Fidesznek, egyrészt, mert állítása szerint a helyi kormánypárti sajtóban mindenért őt kiáltják ki felelősnek, másrészt, mert ő valóban egyszerűen nagypolitikától mentes városvezetést akar megvalósítani.
Szerdán aztán még tovább szakadt az egri frakció: hárman is bejelentették, hogy tulajdonképpen Mirkóczkival tartva kilépnek a várost vezető frakcióból.
Már a kezdet kezdetén teljesen más elképzelések voltak
Az egri ellenzéki együttműködés működésképtelenségének hátteréről megkérdeztük Mirkóczki Ádámot, egyebek mellett arra voltunk kíváncsiak, hogy szerinte inkább egy sajátos, helyi esetről van szó, vagy az országos politikában is hasonló vesszőfutásnak nézhet elébe az összellenzéki együttműködés.
A városvezető szerint ő is utólag rakja össze a mozaikokat, de „már a kezdet kezdetén teljesen más elképzelések voltak a városvezetés tekintetében”. Egerben a polgármesterrel együtt tíz képviselője volt az ellenzéknek, rajtuk kívül van egy kilencfős másik oldal. A polgármester szerint már eleve ott gondok voltak, hogy az ellenzékiek közül voltak, akik úgy gondolták, hogy a tízfős ellenzéki blokkon belül „mindenkinek ugyanakkora jogköre van, tehát a polgármesternek semmivel nincs nagyobb jogköre, mint bárki másnak, noha mindenért én viselem a felelősséget. És ők azt gondolták, hogy csak azt lehet, amit lényegében egységesen támogatunk. De ez a teljes működésképtelenség felé vezetett.”
Legalább ennyire lényeges nehezítő körülmény volt szerinte, hogy „volt, aki polgármestert játszott a hátam mögött”. De Mirkóczki nem akarta aláírni a nélküle egyeztetett megrendeléseket, és nem akarta beváltani a vele nem egyeztetett ígéreteket, „ilyenekből gyűltek a konfliktusok bőven”. A sors különös fintora, hogy Mirkóczki szerint az, aki a háta mögött polgármestert játszott, nem volt más, mint Mirkóczki Zita, akit a városvezető le is váltott az alpolgármesteri posztról. A polgármester másodunokatestvéréről van szó, de a családok között nincs szoros kapcsolat, „a véletlen hozta így, hogy ő lett az MSZP helyi prominense” – mondta Mirkóczki Ádám.
„Többször beszéltem vele arról, hogy ne csináljon olyat, hogy a hátam mögött hoz döntéseket, de volt egy sajátos habitusa, én tűrtem, amíg tűrtem, aztán egyszer csak már nem tűrtem tovább”. Az exjobbikos polgármester szerint már a 2019-es önkormányzati választás után néhány hónappal szerveztek a helyi MSZP irodába egy nem hivatalos frakcióülést, ahová őt nem hívták meg, és ott már olyanok kerültek terítékre, hogy hogyan lehet őt sarokba szorítani például a költségvetéssel, vagy hogyan lehet „megpuccsolni, megzsarolni engem, és ezek a zsarolások később folyamatosan jöttek”. A konfliktus valódi gyökerét Mirkóczki szerint „a személyiségekben és az attitűdökben kell keresni”. „Zita egy darabig többeket meg tudott vezetni ezekkel az intrikákkal, aztán sokan rájöttek, hogy ez így nem lesz jó, és nem biztos, hogy én vagyok a patás ördög”.
Megkérdeztük Mirkóczki Zitát is, aki a Telex megkeresésére azt válaszolta: „Nem kívánok foglalkozni a másfél, egy évvel ezelőtt történt dolgokkal. Azokat magamban már rég lezártam.” Majd hozzáfűzte: „Igazából, ami valójában kiváltotta ezt a helyzetet az a polgármester úr utóbbi hónapokban tett kijelentései. Az, hogy nem vallja magát az ellenzék részének, hogy nyilvános fórumokon gyalázza saját frakciótársait és az ellenzéket, szerintem egy csapatban ez elfogadhatatlan. Ezekkel a kijelentésekkel elárulta a közös minimumot, amivel elindultunk és győztünk 2019-ben. Mi akkor ősszel arra kértünk felhatalmazást, hogy közösen a város lakóival együtt képzeljük el Eger város vezetését, bevonva bizonyos döntésekbe a civil- és szakemberszférát. Mi másképp akartuk csinálni, mint ahogy a Fidesz ezt tette 13 éven keresztül. Alapvetően értékrendbeli és demokrácia-felfogásbeli vitánk van. Az ellenzéki pártok nagyon erős közösséget alkotnak most, sok egyeztetéssel, tárgyalással, a demokrácia alapvető szabályainak betartásával minden probléma megoldható.”
Önkritikára is van oka
Mirkóczki Ádám szerint nem igaz, hogy diktatórikus vezetési stílusa lenne, de önkritikát is megfogalmaz magával szemben, a járvány első hulláma alatt fajult el a belső konfliktus, és a különleges jogrend alatt „születtek olyan döntések, amelyek nem voltak egyeztetve a frakció többségével, ezt a kritikát elfogadom, ott sem egy személyben döntöttem, de kétségtelen, hogy nem volt mindenki bevonva”.
Aztán nyáron volt egy maratoni hosszúságú frakcióülés, ahol szerinte az összes létező – vélt és valós – konfliktust, sérelmet, feszültséget megbeszélték. Mirkóczki szerint az az LMP-s Komlósi Csaba szövegezte akkor a frakciószabályzatot, aki aztán két hónap múlva másodmagával kilépett a frakcióból, „miközben mi úgy tudtuk, hogy már a világon semmi probléma nincsen”. 10 frakciótagból ekkor tehát ketten léptek ki. „Az volt az a pont, amikor mind a nyolcan teljesen értetlenül álltunk a dolog előtt. Hát, most beszéltük meg, most fogadtuk el a szabályzatot… Ráadásul azokat a sérelmeket mondták indokként, amiket két hónappal azelőtt rendeztünk” – mondta a polgármester. Arra ő nem látott jeleket, hogy valaki az országos politikából nyúlt volna bele a dolgokba, mindenesetre szerinte Keresztes Zoltán momentumos képviselő Fekete-Győr András tudtával és jóváhagyásával léphetett ki.
„Azt kellene megtanulnunk a Fidesztől, hogy amit a főnök mond, az úgy van!”
Komlósi Csabát, az egri összellenzéki frakciót elhagyó LMP-s képviselőt is megkerestük, akitől megkérdeztük, hogy miért lépett ki tavaly ősszel az ellenzéki frakcióból, hiszen a polgármester szerint addigra rendezték a nézeteltéréseket. Komlósi úgy reagált: „Rendeztük? Szembesítettük a problémákkal, de minden ment tovább szinte ugyanúgy. Ameddig láttam esélyt, hogy belülről lehet változtatni a helyzeten, addig maradtam.” Az LMP-s képviselő szerint „Alapvetően egy elhibázott döntés” volt, hogy nem építettek fel egy ellenzéki polgármester-jelöltet, hanem elfogadták Mirkóczki Ádám bejelentkezését, mert tudták, hogy a Jobbik szavazóinak támogatása nélkül nincs esély leváltani a fideszes városvezetést.
Szerinte Mirkóczki Ádám „Minden az övétől eltérő véleményt, kritikát, de sokszor csak egyszerű kérdéseket is személyes támadásnak vett, ezekre meglehetősen indulatosan reagált, volt hogy egy kabinet ülésen vita közben felpattant és ott hagyta a jelenlévőket.” Komlósi szerint jórészt a polgármester felelős a helyzet megromlásáért, aki az ígéretével ellentétben nem tette demokratikussá a városvezetést, „Egy frakcióülés alkalmával pl. közölte, hogy azt kellene megtanulnunk a Fidesztől, hogy amit a főnök mond, az úgy van!” – idézte fel az LMP-s képviselő. Úgy véli, a polgármester „azok között érezte jól magát, azokban bízott, akik függtek tőle, és ezért ellentmondás és feltétel nélkül lojálisak voltak hozzá, ezt a lojalitást pozíciók osztogatásával is igyekezett magának »megvásárolni«️”.
Komlósi szerint valóban voltak olyan egyeztetések a frakció tagjai között, amelyekről a polgármester nem tudott, de szerinte erre azért volt szükség, mert körön kívülre kerültek: „a frakció azon tagjaival, akik partvonalon kívülre kerültek, kirekesztődtek – ide a frakció többsége, 6-7 fő tartozott – rendszeresen egyeztettünk arról, hogy adott helyzetben mit kellene tenni, hogyan lehetne egy normálisnak mondható kerékvágásba terelni a dolgokat”.
Harcosabb kormányellenességet vártak tőle
„Az egyesület elnökségéből való visszahíváskor a legsúlyosabb vád az volt, hogy egyáltalán nem állok bele az ellenzéki előválasztási kampányba” – mondta Mirkóczki, akit azzal is vádoltak, hogy „nem eléggé kormányellenes”, amikor a kormány döntése miatt a város költségvetéséből kieső adóbevételek kompenzációjáról szóló tárgyalások voltak a kormánnyal.
Pedig szerinte már polgármesterré válása előtt nyilvánosan elmondta, hogy a város vezetésében nem lehet szerepe a pártpolitikának. Szerinte a többség azt hihette, hogy ez csak egy kampányszlogen, „pedig tényleg komolyan gondolom”.
„Azt már a tízéves parlamenti képviselőség alatt megtanultam, hogy egy pártban is rengeteg konfliktus meg sértődés van, amit kezelni kell, de ha ezt beszorozzuk öttel, hiszen itt öt különböző pártról van szó, akkor el lehet képzelni, hogy ha én itt teret engedek a pártok érdekeinek, akkor mi történik. De ezt a mai napig nem fogadják el, és ezért vádolnak engem kormányközeliséggel.”
„Pedig ha bárki megnézi az elmúlt tíz évemet, vagy akár az önkormányzati választási kampányt, vagy a polgármesteri időszakomat, nekem aligha kell bizonygatni a Fidesz elleni küzdelmeimet, csak meg kell nézni a helyi Fidesz velem szembeni viselkedését, tűzzel-vassal irtanak minden fronton. És azok, akik engem vádolnak, másfél év alatt semmilyen konfrontációt nem voltak hajlandóak bevállalni a Fidesszel. Ez elég siralmas.”
Azt határozottan állítja, hogy a Fidesz részéről nem voltak arra utaló jelek, hogy a város láthatja kárát, ha ő negatív véleményeket fogalmaz meg a kormánnyal szemben. „Partneri módon, észérvekkel próbálok tárgyalni velük a város számára fontos ügyekben. Ez a választások után nagyjából fél évig nem működött, én viszont következetesen képviseltem a korrekt és szakmai hozzáállást, és azt láttam, hogy egyre korrektebb lett a másik fél is. Szerintem érzékelik, hogy én nem a nagypolitikát képviselem, és nem állok bele az ellenzéki pártok kampányaiba, mert egy városvezetőnek nem ez a dolga.” De az adóelvonások, parkolási díjak eltörlése, és más önkormányzatokat sújtó ügyekben szót emelt a kormány döntései ellen – mondta.
Komlósi Csaba nem tagadta, hogy a kormányzattal kialakítani szándékozott jó kapcsolaton kívül többet vártak Mirkóczki Ádámtól. „A demokratikus értékek és az önkormányzatiság melletti kiállást vártunk tőle helyi és országos szinten is. Ha csak annyi és az lenne a polgármester feladata, amit egy ideje hangoztat, azaz hogy jó partneri viszonyt kell kialakítania a kormányzattal, akkor erre elődje a tőle sokkal jobb kormányzati kapcsolatokkal rendelkező fideszes polgármester alkalmasabb lett volna. Nyilván az egri választók többsége és személy szerint én is mást, többet vártunk.”
Nem szólal fel az egri fejlesztések ellen, még ha Mészároshoz mennek is a pénzek
Május közepén írtuk meg, hogy Mészáros Lőrinc egri hotele 2,8 milliárdot kap az államtól felújításra, az egész város ugyanakkor csak 825 milliót kap a járvány miatti brutális bevételkiesés (a kormány a járvány alatt megfelezte az iparűzési adót, a parkolásból nem jött bevétel) kompenzálására, pedig 1,5 milliárdot szerettek volna.
Megkérdeztük Mirkóczkit, hogy az egyesek szerint aránytalan pénzosztásról mi a véleménye egri városvezetőként. „Én polgármesterként nem fogok tiltakozni egy egri beruházás támogatása ellen. Nekem másodlagos, hogy a szállodalánc kinek a tulajdona. Én annak örülnék, ha minden egri szállodának adnának sok pénzt. Az elég furcsa lenne, ha egy egri polgármester tiltakozna egy egri szálloda építésének kormányzati támogatása ellen” – mondta.
„Ha úgy teszik fel a kérdést, hogy mit szólok ahhoz, hogy a járvány ideje alatt, gazdasági válság idején a kormányzat mit rangsorol előre, az egy legitim vita, nem biztos ugyanis, hogy a turizmussal érdemes kezdeni, bár Eger számára a turizmus a túlélést jelentheti, de ez egy releváns vita, de parlamenti színtér, egy polgármesternek nincs ráhatása. De a nem egri illetőségű állami költekezés ellen könnyebben tiltakozom. A 825 milliót tekintve nem vagyok elégedett, mert a dupláját szerettük volna, de teljesen elégedetlen se vagyok, mert a likviditásunkat legalább biztosítja” – mondta.
Egri sajátosság, vagy országosan is működésképtelen lehet az ellenzéki összefogás?
Mirkóczki szerint az egri ellenzéki összefogás működésképtelensége nem tekinthető helyi sajátosságnak. „Egy párton belül is rengeteg konfliktus van, ami csak akkor kezelhető, ha van fegyelem, van egyértelmű hierarchia, van egyértelmű jogkör pártokon és közösségeken belül, és ehhez mindenki tartja magát. Akkor ezek a zsörtölődések kezelhetőek, és nem mennek ki. Ahol ez nincs meg, ott ez a sajtónyilvánosság előtt zajlik. Sajnos egyes emberek a hierarchikus működést képtelenek elfogadni” – mondta. Nem tudja, hogy ez országosan fog-e működni, a helyi tapasztalatokból kiindulva nincs jó véleménye.
„Nem mondom azt, hogy az ellenzéki összefogásba kódolva van a működésképtelenség, én Egerből tudok kiindulni, itt ezen a vizsgán az összellenzék megbukott.”
Mirkóczki szerint az összefogást Egerben folyamatosan mérgezte a pártpolitikai érdek, és folyamatosan mérgezték az egyéni ambíciók. „Ami egri specifikum, az az, hogy itt 10-8-as többsége volt az ellenzéknek, tehát ha egy ember kimegy, akkor már 9-9. És ezzel bizony a kezdet kezdetétől elég sokan visszaéltek. Nem is tudom hányszor kellett azt hallgatnom, hogy ha ez nem így lesz, akkor nem szavazom meg a költségvetést, vagy ha ez nem így lesz, akkor én ebből kiszállok. Folyamatosan hallgatnom kellett a különböző mennyiségű és minőségű zsarolást. És utána mindezt még tetézte az őszintétlenség. És még rosszabb előérzetem van azzal kapcsolatban, hogy mi lesz itt, ha beindul az előválasztás.”
Komlósi Csaba szerint majd az idő dönti el, hogy országosan is bukásra van-e ítélve az ellenzéki összefogás, „mindenesetre a helyi tapasztalatok alapján nem vagyok túl optimista. Ha bizonyos politikai szereplők, mint Egerben Mirkóczki Ádám megelégszenek azzal, hogy a NER kialakította lehetőségekkel éljenek, belakják a NER-t, akkor semmivel nem jutunk előrébb”.