Ha a vád megáll, érthetetlen, hogyan vert át mindenkit a csengeri örökösnő
2021. május 4. – 16:10
frissítve
A tárgyalás második napján sem tisztult a kép a csengeri örökösnőként ismertté vált P. Mária ügyében. A csalással vádolt asszony szerint van örökség, de ha nincs, akkor ő is áldozat. Az biztos, hogy éveken át kapott hivatalosnak látszó papírokat, amelyekről éveken át nem mondta sem ügyvéd, sem a rajta keresztül bevont Kósa Lajos, hogy azok valótlanok lennének. Az előzetesben lévő nő továbbra is hisz az örökségben, amelyből állítólag ötmilliárd forint egy időre a számláján is megfordult, de a kivonatok eltűntek. Ahogyan a nyomozati iratokból azok a papírok is, amelyek a csalás vádjával kapcsolatban még 2015-ben születtek, amikor bűncselekmény hiányában az ügy egyszer már lezárult.
Minél több minden hangzik el a perben, annál kuszább a történet, de a csengeri örökösnőként ismertté vált asszony elmondása alapján a következő történt (a per első napjáról itt olvashat bővebben):
- 2008-ban a csengeri önkormányzatnak címeztek egy levelet Svájcból, amely szerint P. Mária (akkor még Sz. Gáborné, született M. Mária) 1300 milliárd forintnak megfelelő örökséghez jutott apja révén.
- Közben kiderült, hogy a vér szerinti apa nem az, akit P. Mária annak hitt, hanem egy másik férfi, aki svájci és németországi befektetések révén tett szert a hatalmas vagyonra.
- P. Mária ügyvédhez fordult, aki összehozta őt egy közvetítő révén Kósa Lajossal. A Fidesz fontos embere, akkori debreceni polgármester, felajánlotta a segítségét a vagyon megszerzéséhez. Svájci bankban is voltak együtt.
- Egyszer ötmilliárd forintnyi euró is megjelent az Erste Bankban nyitott számláján, ebből 1-2 százmilliót le is vett, de aztán a pénzt visszavette a Deutsche Bank. Ennek egyik bankban sincsen nyoma, amit P. Mária sem ért.
- Csaknem kilenc éven át zajlott az ügy, anélkül, hogy bárkinek jogi fenntartásai lettek volna: Kósa Lajos mellett miniszteri tanácsadóként bemutatkozó emberek és a magyar Korcsolyaszövetség elnöke is közreműködött a vagyon megszerzésében.
- Az asszonynak adminisztrációs költségei is voltak az örökség miatt svájci, magyar ügyvédek felé és az állítólag neki járó ingatlanok fenntartására. Ehhez kapott ismerősöktől pénzt, bár ő külön nem kérte.
Az ügyészség szerint a következő történt:
- P. Mária tudta, hogy nincsen örökség, de ennek ígéretével összesen 780 millió forintot kért ismerősöktől, megkárosítva őket.
Azt a nyomozóknak tett vallomásában maga Kósa Lajos is elismerte, hogy járt P. Máriával svájci privátbankban, és azt is, hogy vannak olyan, közjegyzőnél hitelesített iratok, amelyek alapján ajándékot fogadott volna el az asszonytól, amennyiben valóban hozzájutna az ötmilliárd eurós örökséghez – amire azonban nem került sor. Kósa rendelkezési jogot kapott volna a vagyon felett is, hogy segítse azt jól felhasználni, államkötvények vásárlásával és magyarországi munkahelyteremtést biztosító beruházással. P. Mária szerint Kósa ehhez őt az akkor az FHB-t birtokló Spéder Zoltánhoz is elvitte, akinek bankjában számlát nyitottak, amelyhez Kósa is hozzáférhetett volna. „A bankkártyám is Kósa Lajosnál volt” – mondta erről a tárgyalás első napján az 57 éves csengeri asszony.
„Nem vagyok buta, de nem vagyok jártas a jogban. Négy éve még sms-t írni sem tudtam”
– mondta a keddi tárgyalási napon a csaknem két éve előzetes letartóztatásban lévő nő, aki saját elmondása szerint 2008-ban még uborkát termesztett Csengeren, amikor elérte őt a hivatalos levél az örökségről. Ha az a vagyon valójában nincs, akkor őt is átverték, állítja, ő szándékosan biztosan nem tévesztett meg senkit, akiknek kárára a vád szerint 780 milliós csalást követett el, pénzt csikarva ki tőlük a busás megtérülés hamis ígéretével. Az asszony továbbra is bízik abban, hogy az örökség valós, amit ha ő esetleg életében már nem kaphat meg, gyerekei és unokái talán igen.
Túl sok ember mozgott az ügy körül
Bár az ügy egyetlen vádlottja P. Mária, egyelőre nem látszik, hogy a nyelveket nem beszélő asszony hogyan tudta megteremteni a milliárdos vagyon illúzióját, hogyan jutott jogi tartalmú, német és francia nyelvű levelekhez, és hogy miért foglalkoztak vele német és svájci ügyvédek, miért fogadták az UBS bankban és a svájci Saffra privátbankban, ahová az a Kósa Lajos is elkísérte, aki ma már csalásért büntetett szélhámosnak nevezi az asszonyt. Ha ez igaz, nem világos, mivel tartotta fenn az egykor polgármesteri, Fidesz-frakcióvezetői, majd tárca nélküli miniszteri posztot is betöltő politikus érdeklődését P. Mária több mint hat éven át.
Kósa – aki a DK-t sejti a csengeri nő vallomása mögött – tagadja, hogy bármit kapott volna az asszonytól, és azt is, hogy bárhová utazott volna vele. Ez technikailag igaz, hiszen nem maga az utazás az állítás, hanem az, hogy Svájcban találkoztak, amit a nyomozóknak adott nyilatkozatában Kósa elismert. A bíróság előtt a fideszes politikus egyelőre nem jelent meg, a védelem által kért meghallgatásáról a bíróság később dönt.
Családjával és egy olimpiai bajnokkal közösen is volt Kósa olyan csengeri rendezvényen, amelyet P. Mária finanszírozott – az asszony elmondása szerint néha jöttek Németországból futár útján készpénzben nagyobb összegek, amelyeket egy bevásárlóközpont pénzváltójában váltott forintra.
Ötmilliárd forint a számlán
P. Mária eddigi nyilatkozataihoz képest új elem, hogy állítása szerint a számláján egy időre ötmilliárd forintnyi euró jelent meg, amit a Deutsche Bank végül visszavont, mondván, egyelőre nem volt jogszerű az átutalása. Ennek azonban nincsen nyoma, a nyomozati anyagban sincsen benne, pedig ennek igazolása kulcsfontosságú lenne.
Ebből azonban egy-kétszázmilliót P. Mária levett, 50 milliót adott is belőle egy segítőjének még 2009-ben. A hagyatékkal kapcsolatos papírokban segédkező ügyvéd azután hozta őt össze a fideszes vonallal, amikor a pénzt visszavonta a bank, állítja.
De P. Mária szerint nemcsak ezek az iratok hiányoznak, hanem azok a 2015-ös tanúvallomások is, amelyek abban az ügyben keletkeztek, amely szintén csalás vádjával indult, végül azonban bűncselekmény hiányában lezárult. Ezek az iratok akkor semmisültek meg, amikor a Nemzeti Nyomozóiroda korábbi, Aradi utcai épülete beázott. P. Mária ügyvédje szerint igazolható, hogy ezek a tanúvallomások egyszer valóban megvoltak, majd eltűntek, ám megsemmisülésük miatt nem derül ki, hogy pontosan mi volt bennük. P. Mária szerint minden eltűnik, ami legalább azt igazolná, hogy ő jóhiszemű volt, és valóban hitt az örökségben.
Azzal is érvel, hogy ha pozíciói ellenére Kósa sem tudta eldönteni, hogy valós-e az örökség, neki honnan kellene tudnia. Ha nincs örökség, ő éppúgy megtévesztett áldozat, mint mindenki más. Egyébként is sokaknak adott ő maga is pénzt azok közül, akik ma – a rendőrség megkeresésére – sértettnek mondják magukat. Van közöttük rendőr, orvos, ügyvéd. Kósa nem, mert ő nem adott pénzt.
„Miért fogadták el a nagy ajándékok ígéretét? Miért akarta Kósa kezelni a vagyont Magyarországon és külföldön, ha azt mondja, hogy tudta, hogy nincsen? Miért járt annyit Csengerre, hozzánk is, ballagásra, születésnapra és sorolhatnám. Miért nem járt korábban Csengerbe ennyit?” – kérdezte a nyíregyházi bv-intézetből online bejelentkező P. Mária.
A 2013-as februári bálba is elment Kósa a feleségével, gyerekével, egy olimpiai bajnoknővel és Orendi Mihállyal, aki összehozta őt Kósával. „Minden költséget mi álltunk, soha semmit sem fizetett egyikőjük sem, nemhogy ajándékot, adományt adtak volna, ásványvizet se vettek maguknak. Az ő nevükben is én fizettem az iskolának. Én adtam át a meghívót, az iskola nekik küldött köszönőlevelet az adományokért”
– emlékezett vissza P. Mária, aki azt mondta, az örökségből egy német alapítványon keresztül kapott pénzt, amit a helyi iskolára, kollégiumra fordított, és egy Makovecz-szoborra. Az összeg ötmillió forint felett volt, bár az alap egy idő után megszűnt, így az adomány egy részét P. Mária más forrásból pótolta – részben a néha euróval megjelenő futár révén.
Német miniszterek a csengeri asszonnyal
A történetnek csak furcsa részei vannak, de a legváratlanabb bennük az az állítás, amely szerint P. Máriával együtt megjelent egy budapesti közjegyzőirodában a 2016-ban elhunyt német külügyminiszter, Guido Westerwelle és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter – jelenleg a Bundestag elnöke. Mindketten még miniszteri pozíciójuk idején jöttek állítólag Budapestre, hogy egy közjegyzői irat aláírásánál jelen legyenek.
A védelem nem kereste meg Schäublét, akinek lánya is tartotta a kapcsolatot az örökösnővel – legalábbis P. Mária elmondása szerint. Szerinte mind Anna Schäuble, mind az apja beszél magyarul. P. Mária ügyvédje, Helmeczy László szerint az ügyészségnek kellene megkeresnie az érintetteket, ha úgy vélik, ez az állítás nem igaz.
Az ügyészség megkeresésünkre azt írta, „a nyomozás során a gyanúsított többször hivatkozott Wolfgang Schäuble és Guido Westerwelle német politikusokra. Ezek a politikusok ugyanakkor soha semmilyen közjegyzői okiratot nem írtak alá a gyanúsított részére, nevük kizárólag olyan levelekben szerepel, amelyeken nincs aláírás, éppen ezért a valódiságuk is kérdéses. A fentiekre tekintettel nem volt szükség arra, hogy az említett két politikust tanúként hallgassák ki az ügyben.”
Egy másik ügyvéd szabadlábat ígért Kósáért cserébe
Az ügyészség szerint fennáll a szökés veszélye, így a csengeri örökösnő három éve bizonyos fokú őrizetben, 23 hónapja bv-intézetben van. Egy időben P. Mária ügyvédet váltott. Mint a tárgyaláson elmondta, az előző ügyvédje azt javasolta, hogy vonja vissza a Kósára vonatkozó vallomását, és akkor eléri, hogy szabadlábon védekezhet a per végéig. Ezt megtette az asszony, az ígéretet azonban nem sikerült beváltania.
Frissítés!
Cikkünkben korábban névhasonlóság miatt tévedésből valótlanul állítottuk, hogy P. Mária egy időben Helmeczy László helyett Hauser Tibort bízta meg. A valóság ezzel szemben az, hogy dr. Hauser Tibor ügyvéd soha nem látta el P. Mária védelmét. Hauser Tibor így nem javasolta P. Máriának a vallomása visszavonását, és nem tett ígéretet neki, hogy ekkor eléri, hogy szabadlábon védekezhet a per végig. A valóság ugyanis az, hogy Hauser Tibor P. Máriát nem ismeri és vele megbízási kapcsolatban soha nem állt. A tévedésért minden olvasónk és különösen Hauser Tibor elnézését kérjük.
A csengeri örökösnő azt is mondta, hogy nem a mostani ügyvédje, Helmeczy László indíttatására vallott Kósára. Helmeczyről tudni kell, hogy a Fidesz tagja, sőt, 1997–1999 között a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke is. A Fideszből 2001-ben lépett ki. Kósa a DK politikusának mondta. Az ügyvéd ugyanis a Fidesszel való szakítása után – miközben elmondása szerint sok vitája volt Kósával az M3 nyomvonala körül – a Centrum Párt alapító tagja volt, 2014-ben az Együtt–PM jelöltje lett, most pedig az előválasztáson a DK egyik jelöltjeként indul. Az azonban szerinte eleve nem lehet igaz, hogy az ő indíttatására vallott volna P. Mária Kósára, ugyanis ez már Svájcban megtörtént, amikor Helmeczy még nem volt ügyvédje. (Svájcban 2018-ban tett vallomást P. Mária, amikor nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene a magyar hatóság.)
Amennyiben a hagyaték valójában nem létezik, nem világos, ki vagy kik állhatnak mögötte, de az bizonyos, hogy nagyon sokan forgolódtak körülötte, és meglepően sokáig ahhoz képest, hogy most egyszerűen szélhámosnak nevezik az asszonyt.
P. Mária elmondása szerint jelenleg névházasságban él egy vállalkozóval, akitől az örökségből meg kívánta venni a csődbe ment Pólus Hotelt. A férfinak így bizonyosan nem kell bíróság előtt vallomást tennie. A kérdéseket az is súlyosbítja, hogy P. Mária első férje, Sz. Gábor az örökség körüli botrány kirobbanásakor – miután gondoskodott néhány irat nyilvánosságra hozataláról – öngyilkos lett. Egy évvel később meghalt P. Mária egyik fia is. Hivatalosan itt is öngyilkosságot állapítottak meg.
„Hány embernek kell még meghalnia a családomból, vagy nekem kell elpusztulnom?”
– kérdezte vallomásában P. Mária.
A tervekkel ellentétben, a per elhúzódása miatt, kedden nem került sor az első tanúk meghallgatására és az ügyészi kérdésekre sem, folytatás május 18-án várható.
