Magyartanárok Egyesülete: Megúszós feladatok is voltak az érettségiben, ami múzeumi tárgyként kezeli az irodalmat

2021. május 03. – 16:23

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az idei középszintű magyarérettségiben több olyan feladat is volt, amit akár megúszósnak is nevezhetnénk, más feladatoknál látszólag sok szempontot adtak a megoldásokhoz, de ez akár bénítólag is hathatott a diákokra – értékelte az idei feladatsort Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium tanára.

Schiller szerint jó pont a feladatlap szerkesztőinek, hogy a szövegértési feladathoz való szöveg egy lapra került, ami így a diákoknak áttekinthetőbb volt. Adamikné Jászó Annának az 1848/49-es szabadságharc szónokairól szóló írása Schiller Mariann szerint nem volt jó szöveg, a diákokat nem különösebben motiválhatta. A szöveghez tartozó kérdések azonban könnyűek, szabályosan „megúszósak” voltak – mondta a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja.

A feladatok döntő többségét a szövegből való másolással meg lehetett oldani. Schiller Mariann szerint a diákok ennyi felkészülés után megérdemeltek volna ennél izgalmasabb feladatot. A megoldókulcs csak holnap jelenik meg, de Schiller szerint volt olyan feladat, amelyre egyetlen mondat a helyes válasz, miközben hét sort hagytak ki rá a feladatlapon, ami elég megtévesztő lehetett. Az a feladat is okozhatott problémát, amelyben két szótárcikket kellett írni, de nem volt hozzá elég információ a szövegben. Összefoglalva: a feladatlap szövegértési részének 70-80 százalékát a tanár szerint bárki meg tudta csinálni, az nem okozott különösebb nehézséget. Schiller viszont olyan kérdést nagyon hiányolt, amely a szöveg egészére kérdezett volna rá.

Schiller Mariann – Fotó: ATV/Youtube

A tanár szerint a szövegalkotási részben kifejezetten jó volt az érvelési feladat, amelyben megadott szempontok alapján a videójátékok vagy a társasjátékok mellett kellett érvelni a diákoknak. Szakmailag jóval unalmasabb, a diákok számára viszont feltehetően könnyebb volt a másik választható feladat, amelyben egy igencsak mesterkélt szituációban egy diákönkormányzat tagjaként kellett kérvényt fogalmazni az iskola igazgatójának egy természetjáró szakkör elindítása érdekében. Az ilyen feladatok megoldására minden diák felkészül, ehhez még tanárra se nagyon van szükség, így ez sem okozhatott különösebb nehézséget senkinek – mondta Schiller Mariann.

Az érettségi második része, a műértelmező szövegalkotás sem okozhatott nagy meglepetést a diákoknak. Már csak azért sem, mert tavaly is egy Arany János- és egy Tóth Árpád-verset kellett összehasonlítani, és most is ez volt az egyik választható feladat. Arany János Epilógus című versét mindenki tanulja az iskolában, a mellé tett Gyopár című Tóth Árpád-vers viszont ismeretlen és elég gyenge lírai alkotás, de kétségtelenül hasonlít Arany versére – mondta Schiller Mariann. A feladatot eleve úgy fogalmazták meg, hogy a válasz benne volt a kérdésben, mert a létösszegző vers motívumait, értékszerkezetét kellett összevetniük a diákoknak.

Látszólag hasonló okokból volt könnyű a másik választható műértelmező feladat is, amelyhez Mikszáth Kálmán Szűcs Pali szerencséje című novelláját adták meg A jó palócok című kötetből. A feladatkiírásban itt is megadták szempontként a sajátos elbeszélői megoldásokat vagy a főszereplők személyiségváltozását. Rákérdeznek a novella címe és a szöveg közötti kapcsolatra, azaz ezt sem a diákoknak kellett kitalálniuk az elemzés során.

Mikszáthot minden diák tanulta az iskolában, novelláit is elemezték – Schiller szerint ez egyszerre jelenthetett előnyt és hátrányt, pszichésen egyszerre lehetett felszabadító és megterhelő ez a feladat. Akinek ilyenkor eszébe jutnak a tanultak, a tanár által lediktált, a szerzőre jellemző jegyeket tartalmazó vázlatok, annak viszonylag könnyű dolga van, akinek viszont nem, arra ez bénítólag hathat. Ismeretlen szerző műve esetében valóban a műértelmezés, az olvasás képessége kerülhet középpontba – az értelmezést irányító feladatok, kérdések segítségével.

Schiller Mariann szerint figyelemre méltó, hogy az idei magyarérettségiben a legújabb szöveg Tóth Árpád 1923-ban írt verse volt. A tanár szerint mindez sajnos egybevág az irodalomtanításban a Nemzeti alaptantervben és az érettségi követelményrendszerben is érzékelhető trenddel, ami az irodalmat múzeumi tárgyként kezeli, alig-alig vesz tudomást a kortárs irodalomról, amelyhez a mai diákoknak nyelvileg és tartalmilag is több közük van.

Az idei középszintű magyarérettségi feladatait és megoldásait Kovács Péter, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára ismertette a Telex videóján.