Szijjártó az amerikai külügyminiszternek: Orbán Viktor egy demokráciaharcos

Egy mondatban reagált Szijjártó Péter az RTL Klubnak arra, hogy az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken a Telexnek nyilatkozva aggodalmát fejezte ki a magyar demokrácia és azon belül a sajtó helyzete miatt. „Komolyan aggódunk a magyarországi médiahelyzet hanyatlása miatt, aggodalmunkat osztják a sajtószabadság nemzetközi szószólói és számos magyar ember is” – mondta Blinken, aki arról is szólt, hogy a térség Moszkva és Peking küzdőtere lett. A nyilatkozatot alább tekintheti meg.

Épp a napokban bírálta az amerikai állam a kínai Fudan Egyetem első európai kampuszának lehetséges megnyitását Magyarországon, szerintük ugyanis Peking bizonyítottan kártékony befolyásszerzésre és a szellemi szabadság elfojtására használja a felsőoktatási intézményeit. Szijjártó minderre közölte:

„Mi büszkék vagyunk arra, hogy a magyar történelem tele van a magyar szabadságért, a függetlenségért és a szuverenitásért vívott harcokkal, a magyar nemzet megharcolt a saját szabadságáért és a saját szuverenitásáért, úgyhogy az egészen biztos, hogy a magyar szabadságot és a magyar demokráciát nem kell féltenie az amerikai kormánynak, tekintettel arra, hogy akik a kommunistákkal szemben a lehető leghatározottabban felléptek, az a miniszterelnök, az akkori pártelnök, aki elsőként követelte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról, ő ma a miniszterelnök, aki egy demokráciaharcos, ezért tőlünk biztosan nem kell félteniük a demokráciát amerikai barátainknak, és mi erre büszkék vagyunk.”

Szijjártó Péter ezzel Orbán Viktor 1989. június 16-án, az 1956-os mártír Nagy Imre miniszterelnök újratemetésén elhangzott beszédére utalt, amely után csaknem napra pontosan két évvel az utolsó szovjet katona tényleg elhagyta Magyarországot.

Mire felszólították, már úton voltak

Az 1989-ben 26 éves Orbán arról szólt, hogy mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalásokat Moszkvával a szovjet csapatok kivonásáról. Valójában a megállapodás ekkor már három hónapja megvolt:

Februárban Németh Miklóssal, a rendszerváltás előtti Magyarország utolsó kormányfőjével – a minisztertanács elnökével – közölte a szovjet pártfőtitkár, Mihail Gorbacsov, hogy megkezdik a csapatkivonásokat. Erről az MSZMP utolsó főtitkárával, Grósz Károllyal a szovjet fél megállapodást is kötött márciusban. Áprilisban már több mint 10 ezer katona elhagyta az országot, elsőként Kiskunhalasról indultak haza a szovjet katonák, ahogyan arról az MTVA archívuma is tanúskodik.

A szovjet és a magyar fél megállapodott abban, hogy a kivonás első szakasza viszonylagos csöndben történik, így azt csak a júliusi moszkvai tárgyalásokon hozták nyilvánosságra. De az MSZMP Politikai Bizottsága már május 16-án arról tanácskozott, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete következő ülésén terjesszék elő a Magyarországon állomásozó szovjet haderő kivonásának ügyét – írta erről az időszakról Sz. Bíró Zoltán.

De már jóval korábban, 1988 őszén nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió nem képes fenntartani csapatait a Varsói Szerződés országaiban. 1988 december elején Gorbacsov az ENSZ közgyűlésén bejelentést tett arról, hogy csökkenti haderejét a Varsói Szerződés államaiban, és az MSZMP politikusai már 1988 végétől nyilvánosan is utaltak a szovjetek belátható időn belüli kivonására, még ha konkrétumokat nem említettek is. Igaz, hivatalosan a teljes csapatkivonásról nem, csak részlegesről volt szó.