Elkerített partszakasz, 40 milliós úszóházak – felpörögnek a fejlesztések a Tisza-tónál is

2021. március 29. – 12:03

frissítve

Elkerített partszakasz, 40 milliós úszóházak – felpörögnek a fejlesztések a Tisza-tónál is
Lekerítették a Tisza-tó partját, és mobil házakat építenek a kikötőben – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Többszáz méteren húztak fel kerítést Abádszalók két kikötőjénél, markolók, munkagépek dolgoznak a Tisza-tó partján. Azt mesélik az alföldi kisvárosban, hogy korábban cserjések, fák sorakoztak a parton, és olyan horgászok, strandolók jártak ide, akik nem akarták kifizetni az önkormányzati strand belépőjét. Idén nyárra már tehetős nyaralók foglalhatják el a partot, privatizációról ugyanakkor olyan értelemben nincs szó, hogy a terület marad az államé, a kikötők üzemeltetői csak bérlik a parti sávot. Az ő érdekük pedig érthető módon az, hogy minél jobban tudják hasznosítani a területüket, és minél több fizető embert vonzzanak oda. A fejlesztés itt nem ördögtől való, a térség nagy lehetősége a turizmus, amit az utóbbi években egyre jobban ki is használnak. Persze kérdés, hogy meddig bírja el a környezet az idegenforgalom extra terhelését.

Tavaly rekordévet zártak a Tisza-tónál, a frissen átadott kerékpárúton több mint 70 ezren kerülték meg a tavat. De nem csak biciklisek jöttek, horgászok, jachtozók, ökoturisták és strandolók is jóval többen érkeztek a környékre, mint korábban. Ebben persze biztosan szerepet játszik, hogy a járvány miatt kevesebben utaztak külföldre, mint általában („Több Balaton, kevesebb Adria”), és az itteni árak jóval alacsonyabbak a balatoniakhoz képest, de az egy szemmel látható tendencia, hogy a Tisza-tó turizmusa ismét fellendülőben van.

A turistákkal együtt pedig megérkeztek a befektetők, beruházók is, az abádszalóki gáton sorra jöttek szembe a drága autók, amikor pár hete elmentünk megnézni, hogy mi miatt húztak fel kerítést a parton – mint azt előzetesen több olvasónk is jelezte. Kormányközeli strómanok, vállalkozók nevét suttogják, akik „mindent felvásároltak Abádszalókon, amiből csak pénzt lehet csinálni”, de érdemi bizonyíték nincs a pletykákra. Az tény, hogy a többi magyarországi tó után itt is beindultak a fejlesztések az elmúlt pár évben.

Megszaporodtak az úszóházak, beindultak a fejlesztések

Az egyik kerítés a Abádi Kikötőnél húzódik bő háromszáz méteren, itt 40 millió forintért árulnak úszóházakat. Az úszófalunak nevezett projekt első ütemében 17 nyaralót raknak össze egy békéscsabai gyárban, ebből cikkünk megjelenésekor három vár még értékesítésre. Mint kiderült, a meghirdetett 40 milliós ár csak az úszóművet jelenti, a kikötés még további 6-800 ezer forintba kerül nagyjából évente, a kikötő ezért közműellátást, parkolót és őrzést biztosít a bérlőknek. Még csak a látványtervek vannak kint a kikötő bejárata mellett, de júniusra már az első tíz elkészül, és javában készítik elő fogadásukra a partfalat a nagy munkagépekkel.

Az a gátról is egyértelmű volt, hogy pazar kilátás nyílik majd az úszóházakról a tóra. A vevők a saját teraszukról pecázhatnak, vagy ha beülnek a stégnél kikötött csónakjukba, pár perc alatt bejuthatnak a tó csendesebb holtágaira. Ráadásul a tó nagy felületén megengedett a jetskizés, a motorcsónakozás és a vízi sportok, ami a Balatonnál elképzelhetetlen, részben ez is tette a Tisza-tavat olyan vonzóvá a turisták előtt az elmúlt pár évben. „Az abádszalóki részt jelölték ki dühöngőnek, mert itt a legmélyebb a vízszint” – fogalmaztak a másik kikötőben.

Látványterven az Abádszalóki Úszófalu az Abádi Kikötő bejáratánál – Fotó: Huszti István / Telex

A rendszerváltás után kezdte bérbe adni a kijelölt kikötőket az állam, és onnantól indultak el a fejlesztések is – mondta Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnöke a Telexnek. Ma már szinte minden településen találni a kikötőkben úszóházakat és mobil házakat, de Fejes szerint ezek emelkedése mostanság lett ilyen szembetűnő.

A mai Szalók Yacht Klub tulajdonosai a kilencvenes években kezdték el kiépíteni a kikötőt, és elmondásuk szerint azóta évről évre bővítik, fejlesztik. „Abádszalóknak van egy nagy hátránya: nincsenek minőségi szálláshelyek. Tiszafüred jobban felkészült ilyen szempontból – magyarázta az egyik tulajdonos a kikötőben. – Nekünk viszont itt kell tudni tartani az ügyfeleinket, hogy rentábilisan tudjon működni a kikötő.”

Már a kétezres évek elején telepítettek mobil házakat a kikötő egyik oldalán, ezeknek egy részét kerekeken lehet áthúzni a gát másik oldalára, a másik részét pedig egy speciális szerkezettel lehet a vízszinttel együtt megemelni. Merthogy itt azzal is számolni kell, hogy a gáton belül időről időre megemelkedik a vízszint, a mesterségesen kialakított tónak elsősorban árvízvédelmi, vízgazdálkodási szerepe van. Legutóbb idén februárban is jócskán elöntötte a gáton belüli területet a víz. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy egyszer csak jön az árvíz, és mindenki fejvesztve menekül, amerre csak lát, hanem a vízügy előre tájékoztatja a bérlőket, és megvannak a feladatok, amiket ilyenkor kötelességük elvégezni. „Amikor árvíz van, nem lehet használni a házakat. Vízteleníteni, áramtalanítani kell, és kötelező lezárni szennyvízvezetékeket” – magyarázta Fejes.

Vastagabb pénztárcával jönnek a turisták

Most egy nagyobb léptékű fejlesztés indult meg ebben a kikötőben, újabb 23, emeletes mobil ház sorakozik hamarosan a parton. Közülük már több félig kész volt, amikor ottjártunk. Hiába kerestük, nem hirdetik az interneten, így nem sikerült kideríteni, hogy itt mennyit kell fizetni a tóparti kilátásért.

Az biztos, hogy több tízmillió forintba kerülhet egy ilyen ház, és az is biztos, hogy jóval drágább lehet, mint egy nyaraló Abádszalókon, ahol az ingatlan.com friss adatai szerint négyzetméterenként átlagosan 171 ezer forint az ár. A szabály ugyanakkor itt is ugyanaz, mint a másik oldalt, az úszóházaknál: az építtetők csak bérlik az állami tulajdonú területet a kikötő üzemeltetőitől, és ha lejár a szerződés, el kell bontani a házat.

A parti fejlesztések mértéke és minősége mostanra egyértelműen azt mutatja, hogy Abádszalókon megjelent egy új, jóval vastagabb pénztárcával rendelkező nyaralóközönség, mint akik korábban jellemezték a tóparti települést.

A Tisza-tó vonzó lehet például azoknak a szolnoki és debreceni tehetősebb rétegeknek, akik nem akarnak a Balatonig autózni. „Megváltoztak az igények az elmúlt években. A turisták már nem papírpohárból szeretnék meginni az olcsó kávét, hanem inkább többet fizetnek, de rendes csészében, jó minőséget szeretnének kapni” – szemléltette egy példával ezt a folyamatot az Abádi Kikötő üzemeltetője, és hozzátette, ugyanez igaz a szállásokra is: sok turista már nem elégszik meg a hagyományos kempingekkel, faházakkal, magasabb színvonalat keres. Akinek a kikötőben van egy több tízmilliós yachtja, az valószínűleg nem szeretne egy sátorban harcolni a szúnyogokkal éjszakánként.

Sorakoznak a hajók a Szalók Yacht Klub kikötőjében – Fotó: Huszti István / Telex
Több mint háromszáz méteren kerítették le a partszakaszt az Abádi Kikötőben – Fotó: Huszti István / Telex
Nyárra már elkészülnek a mobil házak a Szalók Yacht Klub kikötőjében – Fotó: Huszti István / Telex

Nem nézik jól szemmel az építkezéseket

A környék is igyekszik lekövetni a megváltozott igényeket, rengeteg pályázati pénz érkezett a térségbe az elmúlt években. Teljesen megújult az abádszalóki strand, a Tisza-tó körül kiépült a kerékpárút, két éve pedig nyaralóhajókat is hozott ide a Mahart. Balogh Gyula abádszalóki polgármester kérdésünkre azt mondta, hogy a 2008-as gazdasági válság és az azt követő visszaesés után az elmúlt években folyamatosan nőtt az itt töltött éjszakák száma. Míg 2016-ban 22 ezer, tavaly már 33 ezer felnőtt után fizették be az idegenforgalmi adót Abádszalókon.

Miközben sokan örülnek a turistáknak,

a városban szállóigévé vált, hogy ha valaki abádszalókiként le akar menni a Tisza-tó partjára horgászni vagy strandolni, akkor el kell mennie a szomszédos Kiskörére vagy Tiszaderzsre.

A felhúzott kerítésekkel és az épülő nyaralókkal együtt valóban csökkent Abádszalókon a horgászterület, de a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. közben párszáz méterrel arrébb újabb részeken alakít ki horgászhelyeket, erről Hegedűs Gábor, a Sporthorgász kft. ügyvezetője számolt be lapunknak. 45 horgászhelyet alakítanak ki a 2,3 kilométeres szakaszon, és itt továbbra is ingyenes lesz a pecázás. Igaz, ahhoz, hogy valaki autóval tudja megközelíteni nyáron Abádszalókról, előbb valóban el kell mennie Kiskörére és onnan visszajönnie a gáton, mert ott a Nagykunsági öntöző főcsatornánál a kerékpárosok védelme miatt nyáron sorompó akadályozza az autós forgalmat.

„A legnagyobb problémánk, hogy nem láttunk terveket, a helyi lakosok nagy része még most se tudja, mi történik itt” – mondta Oláh Imre, aki a hetvenes évek óta él Abádszalókon, és aki nem nézi jól szemmel, hogy a parton letarolták a cserjéseket a fejlesztések miatt.

„Idegenforgalom címén bármit meg lehet csinálni ezen a településen”

– fogalmazott. Szerinte azzal senki nem foglalkozik, hogy az új nyaralókba érkező turisták csak tovább növelik a környezetterhelést, és még több motorcsónak lesz a tavon, ami szennyezi a vizet és az élővilágot.

Tisza-tó Abádszalóknál – Fotó: Huszti István / Telex

Egy környéken élő, névtelenséget kérő szakember is arról beszélt a Telexnek, hogy az ökoturizmus gyerekcipőben jár még Magyarországon. „A természeti területeink rettenetes terhelésnek lettek kitéve tavaly. Komoly ökológiai következményei lesznek, ha a döntéshozók nem változtatnak” – fogalmazott. Ő úgy látja, a turisztikai szolgáltatók nagy része nem foglalkozik azzal, hogy milyen hatással van a tevékenységük a természetre, a Balatonnál és a Velencei-tónál már visszafordíthatatlannak tűnik a pusztítás. „A természeti környezetet úgy kellene használni, hogy tíz-húsz év múlva is meglegyen” – tette hozzá.

A turizmus jelentheti a kiutat a szegénységből

Ez azért is lenne fontos, mert pont a természetes környezet adja a Tisza-tó fő értékét, a turizmus „egy aranytojást tojó tyúk lehet a térségnek” – mint azt a fent említett szakember megfogalmazta. Nincs a környéken ipar, és kevés a munkalehetőség is, Szolnok 65, Debrecen pedig 95 kilométerre van Abádszalókról. A város legnagyobb munkáltatója az önkormányzat, amely a polgármester válasza szerint száz főt foglalkoztat, és ezen felül van még 130 közmunkás is.

Így az önkormányzaton kívül gyakorlatilag csak a turizmus jelenthet munkalehetőséget.

Az pedig egyelőre nem sok embernek ad munkát, főként idényszerűen, nyáron vesznek fel több embert a kikötőkben, szállásokon.

Nem véletlen, hogy sok fiatal elköltözik Abádszalókról, Oláh szerint jelenleg nincs miért itt maradniuk. Nagymértékű a munkanélküliség és a szegénység, a Pénzcentrum cikke szerint tavaly itt, a kunhegyesi járásban volt az egy főre jutó legkisebb jövedelem az országban. Nettó 702 416 forint jutott egy emberre egy évre számítva. Az meg ugye 12-vel osztva nagyon kevés.

Lesz-e egy jól helyezkedő vállalkozónak szállodája a Tisza-tó partján?

Természetesen ettől még helyben joggal aggódnak páran attól, hogy hol lehet a fejlesztések vége, és mi lesz a környezetükkel.

„A balatoni építkezések rémképe vetődik fel”

– fogalmazott Oláh Imre.

Oláh Imre, abádszalóki lakos nem örül a végeláthatatlan fejlesztéseknek – Fotó: Huszti István / Telex

Na, de tényleg hatalmas szállodák lesznek a Tisza-tó partján?

Erre a jelenlegi jogszabály szerint nincs lehetőség Fejes Lőrinc szerint, a Tisza-tó és partja ugyanis kizárólagos állami terület, amely nem idegeníthető vagy adható el. A kikötők üzemeltetői is csak bérlik a területet, nem jegyezhetőek be a földhivatalnál. „Ha lejár a szerződés és befejezi az üzemeltetést a bérlő, állagsérülés nélkül kell visszaadnia a területet” – tette hozzá a vízügy szakaszmérnöke.

A másik ok Fejes Lőrinc szerint, hogy ellentétben a Balatonnal és Velencei-tóval, a Tisza-tó valójában egy víztározó, amelynek árvízvédelmi, vízgazdálkodási szerepe van, így mint korábban is szó volt róla, azzal is számolniuk kell a beruházóknak, hogy bizony időről időre kiönt a víz a partra.

A harmadik ok pedig, hogy fizikailag sincs hely a gát és a víz között, hogy egy nagyobb építményt felhúzzanak, így maradnak az úszó-, cölöp- és mobil házak. Arra ugyanakkor van lehetősége a kikötőknek, hogy növeljék területüket, évről évre kiírják az állami pályázatokat a parti szakaszokra. Bérleményük határán pedig bármikor felhúzhatnak egy kerítést, ezt nem tiltja a törvény, mint ahogy azt sem, hogy újabb és újabb mobil házakat építsenek.