Le akarták nyúlni a projektet, de én írtam egy levelet Orbán Viktornak, ő pedig bölcsen döntött

„A frankfurti polgármester jött utánam, nem kis játékosok voltak ott”

– mondta Fényeslitke polgármestere, Mártha Mihály, aki kint volt a 2018-as Selyemút-konferencián Kínában, ahol négy percet beszélhetett a befolyásos emberekből álló publikum előtt. Ez a Fényeslitke melletti terület az elmúlt években rengeteg beruházó érdeklődését felkeltette. A polgármester szerint jött már komoly megkeresés az USA-ból, Kínából, Franciaországból, Indiából és még sok más országból is. Az ipari felhasználásra szánt területre már be van vezetve a villany, az ivóvíz, van csatorna és elkerülő út is.

A területre szemet vetett már izzógyártó cég, napelemgyártó vállalat, majdnem kiépült itt egy kóser élelmiszerekre szakosodott logisztikai központ, sőt, egy fegyvergyártó cég is majdnem elkezdett itt építkezni. De csak majdnem. „Már annyi alapkőletételünk volt, mint égen a csillag” – mondta Mártha, aki szerint mind közül a most elindult beruházás a legmegfelelőbb a település számára, mert ezzel „egy teljesen másfajta munkakultúra jön Fényeslitkére”.

Az Új Selyemút, más néven Egy Övezet Egy Út program egy ma már több tucat országra kiterjedő geopolitikai-stratégiai terv, amelyet Kína indított el.

Az ígéretek szerint Kína kikötők, repülőterek, vasutak és autópályák finanszírozásával és felépítésével, valamint energetikai és digitális hálózatok (pl. 5G) fejlesztésére irányuló beruházásokkal javítja a fejlődő világ infrastruktúráját, és ezzel hozzájárul a fejlődéshez Délkelet- és Közép-Ázsiától kezdve Latin-Amerikáig a világ minden szegletében. Magyarországon a Budapest–Belgrád-vasútvonal több százmilliárdos fejlesztése is a program részének tekinthető.

Abban nézeteltérések vannak, hogy a fél világra kiterjedő projektnek mi a pontos célja. A bírálók gyakran a korrupció terjesztésével, diktátorok pénzelésével és gyarmatosítással, gazdasági és politikai befolyásszerzéssel vádolják Kínát.

Itt pakolnak majd át több százezer konténert

A tervek szerint a 2022 elejére felépülő projekt neve, az East-West Gate arra utal, hogy a fényeslitkei logisztikai központ egyfajta kapuja lehet az Ázsia és Európa közötti vasúti áruszállításnak. Tudni kell, hogy Magyarországon és innen nyugatra a vasúti nyomtáv 1435 milliméter, ami keskenyebb, mint a tőlünk keletre lévő, tehát például Ukrajnában és Oroszországban szabványosított 1520 milliméter. Ezért a vasúton szállított áru nem tud akadálytalanul haladni a kontinensek között, kellenek helyek, ahol az irdatlan mennyiségű konténert átpakolják az eltérő nyomtávú vonalak között. Fényeslitkén évente több százezer konténert fognak átrakodni, ezzel ez lesz a régió egyik legnagyobb logisztikai csomópontja.

A keleti és a nyugati vasúti pálya eltérő mérete miatt Magyarország északkeleti csücskében, a záhonyi térségben több településen is működnek olyan állami és magáncégek, amelyek az áru átrakodására szakosodtak, de ezek főként ömlesztett árut, vasércet, cementet és műtrágyát szállító vagonok átpakolásával foglalkoznak, Záhonynál pedig a személyvonatok tengelycseréjét végzik. Záhony és Eperjeske térségét ezért is hívják átrakó körzetnek már évtizedek óta. Az itt átrakodott áru mennyisége nagyjából harmadával csökkent a rendszerváltás óta, és a feldolgozott árut szállító konténerek átrakodása eddig csak csekély mértékben fordult elő, az efféle árut keletről főként Belaruszon és Lengyelországon át szállítják Nyugatra. A Fényeslitkén beruházó cég viszont a keletről konténerben érkező áru mennyiségének növekedésre számít.

A fényeslitkei konténerterminálon tudnak majd fogadni öt keletről érkező szállítmányt, és ugyanígy öt vágányt építettek ki a nyugatról érkező konténereknek is. Ahogy a videón is látszik, hatalmas daruk pakolják majd át a mindenféle áruval teli konténereket, amik ezután folytathatják majd útjukat valamelyik irányban.

Belső-Kínából két héttel hamarabb ideér az áru vasúton

A település polgármestere, Mártha Mihály szerint üzletileg azért is észszerű a vasúti szállítmányozási útvonalak fejlesztése, mert eleinte ugyan Kína tengerparti területei fejlődtek igazán, és onnan a megtermelt árut főként hajóval hozzák Európába, de már Kína belső területei is nagyon sokat fejlődtek, onnan viszont vonattal, az Új Selyemúton két héttel korábban ideér az áru, ahhoz képest, ha hajóval hoznák.

A polgármester azért örül annak, hogy végül ez a beruházás lett a befutó, mert a száznegyven dolgozóból harminc kvalifikált munkavállaló lesz. És azért is, mert a cég saját orvosi rendelőt épít, az energia általuk épített naperőműből származik majd, a fűtés geotermikus lesz, 5G-vezérlésű daruk mozgatják majd az árut, szőnyegszerűen mozgó, speciális, nem éghető beton alapja lesz a területnek, elektromos autók és elektromos traktorok fognak bent furikázni, az őrzést pedig drónokkal végzik majd – sorolta Mártha.

Ezenkívül a beruházó a térség több települését is támogatja. Egy záhonyi szakközépiskolában például logisztikusokat képeznek, „és két évvel ezelőtt, amikor még egy kapavágás sem volt, 14 millióból olyan számítástechnikai tantermet rendeztek be, hogy szinte zenél. És a záhonyi iskola kollégiumában még egy hangstúdiót is felhúztak, ahol a gyerekek stúdiófelvételeket, kisfilmeket készíthetnek” – mondta a polgármester. A fényeslitkei óvoda pedig egymillió forint értékű készségfejlesztő játékot kapott, és elhozták a játék kitalálóit is, akik bemutatót tartottak. Sőt, a beruházó több millió forintból teljesen új bútorzatot is vett az óvodának.

Nagyon gazdag, és nagyon kerüli a nyilvánosságot

A 22 milliárdos beruházást majdnem 3 milliárd forinttal támogatja a magyar állam, a projekt nagy részét egy a nyilvánosságot kerülő magyarországi üzletember, Rahimkulov Ruszlan állja, aki a projektet elindító East-West Intermodális Logisztikai Zrt.-nek résztulajdonosa és az igazgatóság elnöke. Mártha Mihály szimpatikus embernek tartja Rahimkulov Ruszlant, „teljesen normális benyomást keltett bennem, úgy tudom, magyar állampolgár, ide járt egyetemre, itt alapított családot”.

A vállalkozó apja, Megdet a rendszerváltás után az orosz állami gázipari monopólium, a Gazprom menedzsereként érkezett Magyarországra, és nagy vagyonra tett szert. Két fia, Ruszlan és Timur két stratégiai fontosságú magyar cég, az OTP és a Mol legnagyobb részvényesei közé tartozik. A leggazdagabb magyarországi család vagyonának történetét a G7 tényfeltáró cikksorozatban mutatta be. Rahimkulov Ruszlan vagyona 240 milliárd forint körül lehet, ezzel hetedik a leggazdagabb magyarok toplistáján.

Ruszlan nemcsak a szállodapiacon terjeszkedik, hanem számos ponton kötődik olyan kulturális szervezetekhez, amelyek éveken keresztül milliárdos nagyságrendben jutottak közpénzhez egy – azóta már visszaélésekre hivatkozva megszüntetett – állami támogatási rendszernek, a kultúrtaónak köszönhetően. Az érintett szervezetek ugyan többmilliárdos vagyont halmoztak fel, a támogatási rendszer megszüntetését követően azonban mégis összeomlottak. A fellépések után járó támogatások jogosságát érintett művészek kétségbe vonják, az ügyben az adóhatóság nyomozást indított, állítólagos fiktív előadások miatt.

A Rahimkulov testvérekről köztudott, hogy kerülik a nyilvánosságot, a magyar sajtóban a közelmúltig nem is volt róluk fotó, kedden azonban megírtuk, hogy a projektet finanszírozó Ruszlanról találtunk egy képet a fényeslitkei önkormányzat weboldalán, a helyi újság szerint a beruházó a településen nemcsak az óvodát támogatta anyagilag, hanem egy vendégszállás kialakítását is, a képen az ünnepélyes átadás látható.

Volt, aki le akarta nyúlni

Mártha beszélt arról is, hogy voltak olyan jó politikai kapcsolatokkal rendelkező gazdasági szereplők, akik szerették volna lemásolni, „lenyúlni” ezt a projektet, ők ugyanezt a terminált építették volna meg, csak éppen állami pénzből, és valószínűleg sokkal többől. „Kőkemény támadásokat kaptunk. De írtam egy levelet Orbán Viktornak, hogy az országnak sokkal jobb, ha magánpénzből épül meg a projekt, és a miniszterelnök szerencsére bölcsen döntött.”

Mártha Mihály 1998 óta Fényeslitke polgármestere, korábban pedagógus volt. Tevékeny embernek tartja magát, „a szüleim megtanítottak, hogy nem hátradőlni kell, és várni a sült galambot”. Jobboldali irányultságúnak vallja magát, „egészséges hazaszeretet van bennem”, de soha nem akart belépni egyetlen pártba sem. „Ha belép valaki egy pártba, akkor szemellenzőt tesz fel, mint ami a lovaknak van. Leszabályozza a gondolkodásodat. Lehet bármilyen kritikus véleményed, a közösség azt nem biztos, hogy tolerálni fogja. Jobb függetlennek maradni, mert így ha valami nem stimmel, azt őszintén megmondhatom.”

Nem tikitakiznak

„Én tisztelem azokat a településeket, amik mindig egy irányba szavaznak. Fényeslitke 1990 óta minden országgyűlési választáson jobbra szavaz, nem tikitakizunk ide-oda – mondta Mártha. – Itt a világháború előtt igazán gazdag ember nem lakott. Tehát itt nagyon kevés cseléd volt, zömében telkes parasztok laktak itt, akik jobb módúak voltak. Jött a téeszesítés, és megbüntették őket. Ezek az emberek nem lopták a szekeret, a lovat, becsületesen dolgoztak, és apáról fiúra mindig tettek hozzá. Aztán jött a beszolgáltatás, akkor meg kisöpörték a padlásaikat. Lenullázták őket. Na, most ők biztosan nem mondták azt, hogy hú, de klassz az a rendszer. Nem. Szidták, mint a bokrot a gyerekeik előtt is. A rendszerváltás után itt ezért esélye sem volt baloldali erőknek. De én megértem, hogy ez azokon a településeken pont fordítva van, ahol volt egy főúr, és csak cselédek laktak körülötte, azok természetesen baloldali érzelműek lettek a háború után, hiszen földtulajdont kaptak, logikus, hogy azt a rendszert dicsérték. És igazuk is volt, ez teljesen érthető.”

Mártha szerint Fényeslitke szeret takarékoskodni, soha nem volt adósságuk. „Nekem olyan a lakosságom, hogy felhúztak volna az első villanypóznára, ha én adósságba verem a falut, nálunk mindenki addig nyújtózkodik, amíg a takarója ér.” A térség többi településéhez képest Fényeslitkén jól élnek az emberek, az adózási adatokból az látszik, hogy a megye tíz legmagasabb jövedelmű települése közé tartozunk – mondta a polgármester, aki felhívta a figyelmünket egy az önkormányzati épülettől nem messze lévő új építésű, 100 négyzetméter körüli családi házra, amit 52 millióért árulnak, és szerinte nagyjából ennyiért el is fogják majd vinni. Az új beruházás egyébként nagyjából annyi pluszbevételt fog generálni a községnek, mint amennyi bevételük volt eddig összesen.

A munkalehetőségekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy a településen már kevesen foglalkoznak mezőgazdasággal. „Korábban volt 840 őstermelőnk, ma már csak 200 van” – mondta Mártha. A Közép-Európa egyik legnagyobb baromfifeldolgozójának számító kisvárdai Master Goodnál is dolgozik pár „litkei”, aztán vannak, akik egy közeli fémfeldolgozónál vagy a kisvárdai kórházban találtak munkát, néhányan a nyíregyházi Lego-gyárban dolgoznak, és a határ közelsége miatt határőrök, rendőrök és vámosok is laknak a községben.

Mártha beszélt arról is, hogy egyre több litkei taníttatja a gyerekét, „ami valahol egy furcsa helyzetet hoz, mert ezzel tulajdonképpen el is taszítjuk őket magunktól, mert ők valószínűleg nem itt fognak majd dolgozni”. A polgármester szerint a térség többi településéhez képest nagyon kevés közmunkás van Fényeslitkén, míg a környéken nem ritka, hogy egy faluban 150-250 közmunkás van, addig itt mindössze tíz.

Csak egyetlen utca nincs leaszfaltozva

A környékbeli településekhez képest kifejezetten kevés roma él Fényeslitkén. A helyi kisebbségi önkormányzat vezetője, Horváth Istvánné szerint minden idejövő cégnek örülnek, mert „ezen a környéken nagyon nehéz a lehetőség a megélhetésre, rengeteg ember van munka nélkül”. Aki dolgozik a romák közül, az vagy „napszámba jár metszeni, gyümölcsöt szedni”, vagy a „csigagyárba jár dolgozni”, ahol éticsigát meg tésztát gyártanak, a férfiak közül pedig „nyolc-kilenc fős brigádokat visznek fel Pestre építkezésekre”. A helyi romák többnyire napi bejelentéssel, alkalmi munkavállalóként dolgoznak, tehát nem a heti negyvenórás, „tipikus” formában – mondta. Most pályázati pénzből próbálnak zöldséget termeszteni a kiskertekben.

Más romákkal beszélgetve árnyaltabb kép rajzolódik ki a közmunkások alacsony számáról. Többen ugyanis azt mondták, hogy bár többször jelentkeztek, a polgármester nem ad nekik közmunkát, „azt mondja, nincs rá keret, pedig mindig arról beszél, hogy gazdag falu Fényeslitke”. Szerintük a polgármester tíznél több embert nem vesz fel közmunkára, „hiába megyünk hozzá, hogy vegyen fel minket, egy pár embert vesz csak fel, akik már évek óta ott vannak. De például Tuzséron meg minden roma kap közmunkát” – mondták, majd hozzáfűzték: „ezt leszámítva rendes, nagyon jó polgármester”. Többen mondták, hogy télire kaptak szenet a fűtéshez, és hogy az óvoda, az általános iskola és az egészségügyi ellátás is „kifogástalan és nagyon precíz”.

Jó pár roma a Gárdonyi utcában él, amelyik az egyetlen olyan utca a településen, ami nincs leaszfaltozva. Pedig még a névtelen utca is le van burkolva, ahol nem is nagyon lakik senki – mondták. Tavaly az önkormányzat vitetett a Gárdonyiba zúzott követ, de az ott lakók szerint ez nem valami nagy szám. „A polgármester korábban azt mondta, azért nem jut erre pénz, mert nincs a térképen az utca” – mondta egy nő.

Egyébként amikor megjelentünk a Gárdonyi utcában, és az ott lakók még nem tudták, hogy milyen céllal jöttünk, azzal a szöveggel szólították a közelben lévő ismerőseiket, hogy „gyertek, lehet, hogy lesz rendes utunk”. Volt, aki azt mondta, amikor esik az eső és sár van, akkor az óvodában és az iskolában csúfolják a Gárdonyi utcából jövő gyerekeket, mert sáros a cipőjük.

Hamarosan nyílik egy turkáló

Bárkit kérdeztünk meg a faluban, a közbiztonságot mindenki nagyon dicsérte, „nincsenek balhék” – mondták. Egy a legforgalmasabb utcán bicikliző nő arról beszélt, hogy a környéken kivételnek számít Fényeslitke, mert itt tényleg „nyugi van”. Ő például konkrétan azért költözött el Tuzsérról, mert „ott már kibírhatatlan világ volt”.

A 2500 fős község akármelyik szegletében kérdeztük a fiatalokat arról, hogy milyen szórakozási lehetőségek vannak, mindig a „semmi” volt a válasz, és általában el is nevették magukat, ahogy ezt kimondták. Diszkó korábban volt, de már bezárt. Van, aki Kisvárdára jár bulizni, de egy fiatal pár erre is csóválta a fejét, ha jó bulit akar az ember, akkor be kell menni a háromnegyed órára lévő Nyíregyházára vagy a két órára levő Debrecenbe.

„Jó lenne, ha lenne itt egy pizzázó, hogy néha lehetne enni egy jó pizzát” – mondta egy másik nő. Volt, akit szintén megkérdeztünk a szórakozási, kikapcsolódási lehetőségekről, és a szokásos „nincs” után azt mondta, hamarosan nyílik majd egy turkáló.